Olyanok követelik rajtunk a párbeszédet, akik saját döntésük következtében elhagyták a párbeszéd lehetőségét nyújtó összes intézményt – fogalmazott a Tartományi Képviselőház mai ülésének szünetében az aktuális politikai kérdésekre reflektálva Milenko Jovanov, a hatalmi Szerb Haladó Párt vajdasági képviselőcsoportjának vezetője. Mint mondta, a tüntetéseket szervező ellenzék sem a köztársasági, sem a tartományi és helyi önkormányzati képviselőházakban, -testületekben nincs jelen, bojkottálja a tevékenységüket, így nagyon nehéz lesz eleget tenni a követeléseknek, melyek dialógusra szólítanak fel.
A teremben ellenzék nélküli ülés, a ház előtt ellenzéki performance zajlott (Ótos András felvétele)
Ótos András felvétele
– Hol szeretnék ezt a dialógust lefolytatni? Az utcán? Szerintünk az utca nem lehet sem a párbeszédnek a helyszíne, sem pedig a társadalmi problémák megoldásának a része – húzta alá Jovanov.
Az ellenzék a parlament mai ülésén is bojkottálta – kivéve a Szerb Radikális Pártot, mely az Egy az ötmillióból tüntetéssorozathoz sem csatlakozott. Az oppozíció tagjai szerint viszont éppen azért kellett kivonulniuk az állami intézményekből, mert a hatalom ellehetetlenítette a párbeszédet. A Demokrata Párt és az Alternatíva Vajdaságért frakciók tagjai nyilatkozataikban rámutattak arra, hogy a rezsim képviselői saját maguknak tesznek fel kérdéseket az üléseken, ekképp meggátolva annak lehetőségét, hogy az ellenzéki kérdésekre is sor kerüljön. A tüntetésekről és hatalmi politikai kampányról szólva Goran Paunović, a DP frakcióvezetője elmondta, az aktuális rezsim meg akarja mutatni erejét, ezért szervezett tegnap nagygyűlést Újvidéken, de az ellenzéki tüntetéseknek is most már végkifejlethez kell vezetniük: ezért lesz nagy tüntetés szombaton Belgrádban. Meggyőződése, hogy néhány héten belül megváltozik Szerbia.
Az ellenzéki pártok tagjai a képviselőház előtt transzparenssel jelentek meg, melyen, mint mondták, a hatalom nem teljesített ígéreteire, hazugságaira hívták fel a figyelmet. A felsorolásban szerepelt a vajdasági finanszírozási törvény meghozására és a tévé-előfizetés megszüntetésére vonatkozó ígéret is.
A napirendi pontok között szerepelt a Tartományi Ombudsman 2018-ra vonatkozó jelentése. A magyar képviselők annak kisebbségi vonatkozásaira hívták fel a figyelmet. Erdély Lenke, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetője és Csonka Áron, az Alternatíva képviselője is rámutatott arra, hogy a részarányos foglalkoztatás még nem valósult meg a jelentés szerint: bár Vajdaság lakosságának a 13 százaléka magyar, a közigazgatásban dolgozóknak csupán a 4,88 százaléka mondhatja el magáról ugyanezt. Erdély szerint a létszámstop megszüntetése után ügyelni kell majd arra, hogy több magyart alkalmazzanak az új munkások felvételekor. Csonka kifogásolta, hogy megszűntek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok, a digitalizáció palástja alatt voltaképpen törölték azok lehetőségét. Erdély pozitívumként szólt arról, hogy a nemzeti tanácsok esetében az új törvény meghatározza a finanszírozási rendszert is, az összegek felét működési, a másik felét projektumfinanszírozási költségek fedezésére kell költeni. Đurađ Jakšić radikális frakcióvezető szerint alkotmányellenes már az ombudsman megfogalmazás is, ahogyan tartományi kormánynak, de „nemzeti közösségek” kifejezésnek sem lenne szabad hivatalosan létezni, utóbbiak „kisebbségek” tolmácsolása szerint az alaptörvény szellemében.
