A magyarkanizsai különítmény Fejsztámer Róbert polgármesterrel (Buzás Mihály felvétele)
Az oda- és visszautazgatásokat is beleszámítva két héten át tartott tájainkon az első kuttyogató világbajnokság. A péterváradi nyitányt, majd a magyarkanizsai kemény megmérettetést követően Mali Zvornikon tartották meg a torna záróversenyének két fordulóját. Predrag Radosavljev és Saša Bajazet Magyarkanizsán fogott kilencvenhárom kilós harcsájának, valamint péterváradi jó szereplésének köszönhetően behozhatatlannak tűnő előnnyel érkezett a zárótornára. Itt is szerettek volna bizonyítani, de ez már nem sikerült nekik. A többi éremesélyes azonban nem ülhetett a babérokon, hiszen a rendkívül szoros eredmények miatt egyetlen termetes harcsa zsákmányolása akár öt-hat hellyel is előbbre vihette volna a csapatot.
A Drina-tó máskülönben is rigolyás harcsaállománya most alaposan összekuszálta a szálakat. Csak a középmezőnynek meg a mindeddig zsákmánytalanoknak adott halat, az élboly csapatait faképnél hagyta. Az első versenynapon két, centire egyforma értékelhető harcsa került horogra, a hat dekával súlyosabbat a szabadkai Saša Damjan és Vörös Ervin zsákmányolták, a másikat pedig a moholi Muzslai László és Török Vilmos. A második versenynapon a szabadkaiak – akiket a Duna faképnél hagyott, a hazai pályának tartott Tisza pedig nem állt szóba velük – ismét remekeltek, és tíz kilón feletti harcsával megnyerték a második fordulót is, összesítettben pedig az ötödik helyre verekedték fel magukat. A nemzetközi csapat – a szegedi Kószó Imre és a magyarkanizsai Bata Ferenc – későn váltott magasabb fokozatba, de övéké lett a dicsőség, hogy megszákolhatták az első VB utolsó, öt kiló feletti harcsáját.
Dávid Zoltán, Kanyó János, Saša Bajazet, Predrag Radosavljev, Bata István és Žarko Čekrdžin (Buzás Mihály felvétele)
Maradt tehát a Magyarkanizsán kialakult sorrend. Világbajnokok a péterváradi Šaran tagjaiként versenyző Radosavljev és Bajazet, második a magyarkanizsai Bata István és a palicsi Žarko Čekrdžin, míg a harmadik helyet magyarországi csapatként fellépő, de magyarkanizsai Kanyó János és Dávid Zoltán foglalta el. A világbajnoki dobogóra felkerülteknek tehát fele magyarkanizsai. Ugyanakkor horgászkörökben köztudomású, hogy Žarko Čekrdžin is a magyarkanizsai Tisza-parton van otthon, tehát majdhogynem észak felé billent fel a dobogó.
Tekintettel arra, hogy hármas szervezésű VB-ről van szó, a magyarkanizsai sikerhez jól illett Fejsztámer Róbert polgármester Mali Zvornik-i látogatása. Az ünnepélyes zárórendezvényen magyarul elmondott ihletett beszéde nemkülönben.
Vojislav Stamenkovićnak, a Szerbiai Kuttyogató Szövetség elnökének olykor már elcsépelt szállóigéi – történelmet írunk, álmokat váltunk valóra – valós formát öltöttek. Annak beharangozásán, hogy két év múlva Európa-bajnokságot szervezünk; megalakítjuk az európai kuttyogatók asszociációját; Szerbiában központosítjuk a kuttyogatómozgalmat… senki sem lepődött meg. És megvalósulásában sem kételkedik.
