Verbász a második világháború előtt erős német közösséggel rendelkezett, akik nagyrészt evangélikus vallásúak voltak. Éppen ezért a XIX. században jelentős templom épült itt, amely egyházmegyei székhely is volt a történelmi Magyarországon. Az idők szele sajnos az egyházközösséget és a templomot is megtépázta, és mára az evangélikus egyház egyik legromosabb temploma lett. Szerencsére anyaországi támogatással megkezdődött a felújítása.
Dolinszky Márta lelkész (Fotó: Lakatos János)
A keresztalmában egy időkapszulát találtak, amelyben a gyülekezet történetét írták meg. Restaurálás után és az elmúlt 200 év történetét hozzácsatolva a felújítás után visszakerül eredeti helyére (Fotó: Lakatos János)
Dolinszky Márta evangélikus esperes és verbászi lelkész arról számolt be lapunknak, hogy a verbászi evangélikus templom négy éven keresztül épült, és 1820-ban lett kész.
– Vajdaság területén ez a „legevangélikusabb” templom, mert olyan szimbólumokat találhatunk benne, amelyek bemutatják a XVI. századi reformációt. Elsősorban a Luther Márton-festményre gondolok, amely a reformátort V. Károly kihallgatásán ábrázolja. Ez a reformáció egy nagy üzenete, mert itt megvédte az evangélikus tanítást, és annak lényegét, hogy vissza az evangéliumhoz. Emellett több hasonló jelképpel találkozhatunk a templomban, ilyen például a kard, amely Isten igéjének szimbóluma és több helyen is megjelenik. Jelentőségéhez az is hozzájárul, hogy ez volt az egykori bácsi egyházmegye székhelye. Az első világháborút követően a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, és az új államalakulatban innen indult ki az evangélikus élet. Köszönhető ez Gusztáv Adolf Wagner esperesnek, aki a teljes körű evangélikus vallási életet irányította – számolt be a lelkésznő.
A második világháború utáni történésekről a verbászi templommal kapcsolatban nincsenek megbízható adatok, de a szájhagyomány alapján alá lett aknázva, akárcsak sok olyan templom, amelyre ráragasztották a német jelzőt. Ilyen volt pl. az óverbászi és a cservenkai, s ezek megsemmisültek, egyházközösségeikkel együtt, tudtuk meg Dolinszky Mártától.
Jövőre lesz kétszáz éves a verbászi evangélikus templom (Fotó: Lakatos János)
– Csak azok a templomok maradtak meg, ahol más népek is voltak a felekezetben. Verbászon nyilvánvaló a magyarok jelenléte, és a németek kitelepítését követően a magyarság és a magyar lelkészség mentette meg ezt a templomot. Birtokunkban van egy levél, amit Sostarec Ferenc szabadkai szuperintendens írt Tito marsallnak. Ebben azt kérte, hogy hagyják abba a templomok pusztítását. Erre a levélre Tito reagált, és így maradt meg a verbászi templom is – mesélte a lelkésznő.
A háborút követően azonban nehéz sors várt a verbászi templomra. A megcsappant létszámú egyházközösség sokat megtett érte, de ellenséges közegben ez nem volt könnyű. És barbár tettek nem csak a múltban történtek, tudtuk meg Dolinszkytől.
– A hívek nagyon sokat megtettek ezért a templomért, 1967-ben felújították belülről. Ezt követően azonban az ablakokat betörték kövekkel. Akkor vasrácsokkal látták el az ablakokat, viszont ezt követően a toronnyal adódtak gondok, és elkezdett befolyni a víz. Történtek vandál cselekmények is, például harangozás előtt elvágták a harangkötelet, néhány éve pedig kivágták az oltárkép egy sarkát. Ez a kép mára nyomtalanul eltűnt – mondta el a lelkésznő.
A verbászi Vajdaság legnagyobb evangélikus temploma (Fotó: Lakatos János)
Várhatóan az év végéig befejeződik a felújítás első fázisa (Fotó: Lakatos János)
Az idő, a rombolások és a galambok megtették hatásukat, a verbászi templom lett az evangélikus közösség egyik legromosabb temploma, noha egy monumentális épületről van szó a város központjában. A templom teljes mértékben megérett a felújításra, fogalmazott vele kapcsolatban Dolinszky lelkésznő.
– Köszönetet szeretnék mondani a Magyar Kormánynak a támogatásért. A kormány egy programja keretében a külhoni magyarság különös értékekkel bíró templomait is felújítja. A verbászi pedig egyedülálló módon jelképezi a reformációt. A felújítás nagyjából egy hónappal ezelőtt kezdődött, amire 100 millió forintot kaptunk, de ez nem lesz elég a templom teljes felújítására. Emiatt szervezünk egy evangélikus-lutheránus bált, ahol adományokat gyűjtünk a felújítás céljára. Emellett a gyülekezet tagjai is hozzájárulhatnak adományaikkal. Már vannak érdeklődők a városból is, akik nem ennek az egyháznak a tagjai. Elvárjuk, hogy a verbászi önkormányzat is segítsen valamilyen módon. Nagyon szeretnénk teljesen felújítani, de meglátjuk, mire lesz elég az összegyűlt pénz. A legfontosabb a torony és a tető megmentése volt, mert a torony egynegyede hiányzott. Ezt a telet már nem bírta volna ki. Ígéretet kaptunk a kivitelezőtől, hogy újévig ez elkészül – fejezte ki reményét a lelkésznő.
Valamivel több mint egy hónappal ezelőtt kezdődött a felújítás (Fotó: Lakatos János)
A felújítási munkálatoknak lett egy nem várt hozadéka is. A munkások leemelték a torony tetején lévő földgömböt és keresztet, és a földgömbben egy időkapszulát találtak, tudtuk meg Dolinszkytől.
– Amikor a templomot építették, akkor megírták a történetét és más érdekes adatokat. A munkálatok során ezt megtaláltuk és október 31-én, a reformáció ünnepén ezt felnyitottuk egy ünnepi istentisztelet keretében, Szabadkán. Restaurátor nyitotta fel az időkapszulát, és láthatóvá vált, hogy az irattekercs épen megmaradt benne. A tartalmát még nem ismerjük, mert a restaurátor csak ezután fogja megvizsgálni. Miután ez megtörtént, nyilvánossá tesszük. Most nagyon sürgősen hozzá kell írnunk, hogy azóta mi történt a templommal, és a kibővített időkapszulát visszahelyezzük a helyére – számolt be a lelkésznő.
