Országunk gazdaságának legveszélyeztetettebbjei azok a kistermelők, akik legfeljebb 5 hektáron gazdálkodnak – mondta Milan Prostran agrogazdasági elemző a leskovaci termelők tiltakozásával kapcsolatban az N1 televízió műsorában. Nagy port kavart fel ugyanis a múlt héten, amikor a helyi kistermelők több tonna paradicsomot osztottak szét ingyen Leskovac központjában.
A tiltakozással a termény alacsony felvásárlási árára szerették volna felhívni az illetékesek figyelmét. A 10–25 dináros nagykereskedelmi árakért a termelők az államvezetést okolják, amely szavaik szerint annak ellenére is megengedi a környező országokból a behozatalt, hogy a helyi gazdák elegendő mennyiségű paradicsomot termelnek. A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás (CEFTA) ugyanis lehetővé teszi az áru szabad áramlását Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Moldávia, Szerbia és Montenegró között, így a dél-szerbiai üzletek polcait elárasztották az albán termények.
A kistermelők követelései között szerepel többek között az is, hogy az illetékesek sorolják be a stratégiailag fontos növénykultúrákhoz a paradicsomot, ez ugyanis lehetővé tenné azt, hogy június elsejétől öt hónapon át berekesszék a termény külföldi behozatalát.
ÖSSZEFOGÁSSAL A NAGYOK ELLEN
Az értékesítés és a termelés folyamán felmerülő gondok megoldását a szakemberek az összefogásban látják. Prostran szerint példát kell venni az uniós termelőkről, akik gazdasági tömörülésekben képviseltetik magukat a nemzetközi piacon.
– Nálunk ennek megfelelő hivatalos formája a szövetkezet. A gazdasági jogi személyként bejegyzett tömörülések azonban a mai napig küzdenek a vagyon-visszaszármaztatással. Ezen gondok rendezését sürgetjük a szerbiai falvak újjáélesztéséért küzdő szervezetekkel is. A szövetkezetek rehabilitációjával és fejlesztésével ugyanis sok kistermelő helyzetén lehetne javítani – vallja Prostran.
A szakember szerint a jelenleg fennálló állapotokat csak nehezíti, hogy egyre kevesebb termény esetében beszélhetünk idényhez kötött termelésről és értékesítésről. A paradicsomra egész éven át van kereslet, így felvetődik a kérdés, hogyan lehet és hogyan kellene szabályozni a felvásárlási árakat.
– Jelenleg elég szabadon értelmezzük a CEFTA-megállapodást, így bármilyen áruforgalom-korlátozás bevezetésére úgy tekintünk, mint a nemzetközi kereskedelmi egyezmény megszegésére. Ezen változtatnunk kell, hisz maga az uniós megállapodás is 765 milliárd dollárra korlátozza a szabadon áramló áruforgalmat az országok között – hangsúlyozta Prostran, aki szerint a paradicsomtermelőknek pillanatnyilag anyagi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy újra be tudjanak fektetni a termelésbe.
ELŐNYT A HAZAI TERMÉNYNEK!
A tiltakozásokat követően hétfőn a kistermelőket meglátogatta Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter, akitől ígéretet kaptak egy új paradicsom-feldolgozó gyár építésére Leskovacon. A termelők és a miniszter tárgyalását telefonon keresztül Aleksandar Vučić államfő is kísérte: közösen megállapodtak abban is, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben jobban ellenőrzik majd a CEFTA-megállapodás által szavatolt áruforgalmat Szerbia és Albánia között.
A hétfői találkozást követően Saša Trajković, az egyik helyi kistermelő azt nyilatkozta, hogy egy hete már nem lát albán paradicsomot a leskovaci üzletekben. Žarko Nikolić, a megmozdulás egyik szervezője pedig elmondta, hogy az államvezetés részben megtéríti számukra azt is, hogy az idei termés nagy hányada tönkrement. „Amennyiben az illetékesek betartják ígéreteiket, akkor a jövőben jó helyzetben lesznek a kistermelők az országban” – tette hozzá a tiltakozás szervezője. Ugyanakkor viszont újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az államvezetéssel folytatott tárgyalás során nem esett szó konkrét teljesítési határidőről.
