Az ellene bevezetett szankciók 90 napos halasztását kérelmezte a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalától (OFAC). A benyújtott kérelmet Szerbia és Magyarország kormánya is támogatta – erősítette meg Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter. Hozzátette: a lakosoknak és a NIS alkalmazottainak sem kell aggódniuk, hisz az államvezetők éppen úgy Szerbia érdekeit képviselik, mint az eddigiekben.
A kérelem átadását a NIS az általános vagy különleges szabadalmi engedélyek beszerzésével indokolta. Ezek ugyanis lehetővé tennék a cég számára a működés fenntartását addig, amíg elfogadható megoldást találnak a tulajdonjogi struktúra és az irányítás rendezésére – áll az indoklásban. Ugyanitt kiemelik, hogy a vállalat stratégiailag fontos szerepet tölt be a régió energiabiztonságában.
A miniszter bizakodó a kérelmet illetően. Emlékeztetett az amerikai hivatalnokok azon kijelentéseire, melyek szerint a bevezetett szankciók nem Szerbia ellen irányulnak, ezért konstruktív párbeszédre számít az államvezetés – mondta. Hozzátette: a kérelem pozitív elbírálására nagy szükség van annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a szerbiai polgárok ellátása kőolajjal és annak származékaival.
A NIS ellen bevezetett szankciókról korábban Dušan Bajatović, a Srbijagas igazgatója is nyilatkozott. Ahogyan arról beszámoltunk, az országos szolgáltató első embere szerint Szerbia rendelkezik elegendő pénzzel ahhoz, hogy felvásárolja az orosz részesedést a NIS-ben. Az igazgató kiemelte: ha bármi is változik a NIS tulajdonjogi struktúrájában, akkor az biztosan a szerb állam tulajdonába kerül.
A nemrégiben hivatalba lépett amerikai adminisztrációhoz fűzött reményekkel kapcsolatban Bajatović elmondta: Donald Trump elnök kabinetje az amerikai kongresszus beleegyezése nélkül is feloldhatja a szanciókat, amennyiben megállapítja, hogy Szerbia eleget tett az elvárásoknak. Ez politikai kérdés, amelyre politikai válasz érkezik – mondta az országos szolgáltató igazgatója. A kérdésre, hogy a bevezetett szankciók mennyire nehezítik meg a földgáz leszállításáról szóló egyezmény további érvényesítését Szerbia és Oroszország között, Bajatović a következőt válaszolta: „Oroszország nem hagyja Szerbiát gáz nélkül”. Az Azerbajdzsánból érkező gázmennyiség ugyanis biztonságot nyújt az országunknak, de térségünk energiabiztonsága elsősorban az orosz gáz érkezésétől függ. Nem valószínű, hogy az elkövetkező években megoldódik Délkelet-Európa gázellátása – erősítette meg mindenkori álláspontját a Srbijagas igazgatója, miszerint a zöldenergia-források közel sem elegendőek ahhoz, hogy fedjék a kontinens szükségleteit. Bajatović a szankciók bevezetésének kezdetén kiemelte: Szerbia az orosz Gasprommal megkötött egyezménnyel rengeteg pénzt takarított meg. A szerződést azonban nemcsak a hozzáférhető ár miatt kellene megőriznünk, hanem az országra jellemző szélsőségesen változó fogyasztás miatt is, de arra is gondolnunk kell, hogy nem rendelkezünk elegendő kapacitású tárolókkal sem – vázolta a helyzetet az országos szolgáltató igazgatója.
Emlékeztetőül: az Egyesült Államok január elsejétől vezetett be szankciókat a NIS ellen. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy az érvényesítés pillanatában megszűnt az ország kőolajellátása a Horvátországon áthaladó vezetéken keresztül, azaz az egyetlen vezetéken, amelyen a szóban forgó nyersanyag területeinkre érkezik. A megszorítások érvényesítésekor a szerb államvezetés is megerősítette, hogy az említett kőolajvezeték elapadásával ismét üzemanyagválság állhat elő az ország területén, és kérdésessé válhat egyes hőerőművek működtetése is.
Nyitókép: Az Egyesült Államok január elsejétől vezette be a szankciókat a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal szemben (Fotó: Dávid Csilla)
