Megnyílt az újvidéki Covid-kórház

A köztársasági és a tartományi hatalom képviselőinek jelenlétében csütörtökön megnyitották az újvidéki, a Mišeluk városrészben kiépített Covid-kórházat. A tisztségviselők alkalmi beszédeikben a létesítmény korszerű felszerelését méltatták, külön rámutatván arra, hogy az intézmény szinte rekordidő alatt elkészült, négy hónappal az alapkőletétel után.

Edita Stokićnak, a Vajdasági Klinikai Központ igazgatójának korábbi elmondása szerint a létesítmény 19 500 négyzetméteren terül el, három részlegből áll – intenzív, félintenzív és diagnosztikai részleg –, 616 betegággyal rendelkezik – 212 van az intenzív terápiás osztályon és 404 a félintenzív terápiás részlegen. Az elmondottak értelmében már csütörtökön várták az első pácienseket. Ez az ország harmadik Covid-kórháza, amelyet a világjárvány kezdete óta létrehoztak.

Ana Brnabić kormányfő szavai szerint az újvidéki létesítményben a lehető legjobb gyógykezelésben részesítik majd a Covid-pácienseket. Mint hozzátette, a páciensek élete megőrzésének tekintetében Szerbia és az államvezetés nem tehetett többet annál, mint amennyit megtett. Újvidék valójában nem Covid-kórházat, hanem közkórházat kapott, hiszen ha egy napon véget ér a járvány, városi kórházként járul hozzá a polgárok egészségének védelméhez jobbá tételéhez – emelte ki. Az, hogy mikor ér véget a járvány, elsősorban a polgárok magatartásától függ, egyebek mellett attól, hogy mekkora arányban oltatják be magukat a koronavírus ellen – emelte ki a miniszterelnök, mondván, hogy eddig a felnőttek 51,6 százalékát oltották be, ez az arány azonban közel sem elegendő.

Hasonló szellemiségben szólt az egybegyűltekhez Pásztor István, a Tartományi Képviselőház elnöke, rámutatván: a járványellenes küzdelemben a kormány és az egészségügyi rendszer igyekezete csupán az egyik pillér, a másik viszont a polgárok igyekezete.Pásztor István szerint célszerű lenne mindenkinek hozzájárulni a patriotizmus egy új formájának kialakításához, méghozzá akképpen, hogy a polgárok a jövőben kizárólag a szakma és az orvosok álláspontjának adjanak hitelt. „Jó lenne élni a meglévő lehetőséggel, annak érdekében, hogy minél kevesebbeknek legyen szükségük ellátásra ebben a kórházban. Ezzel összefüggésben szeretném elmondani, hogy a javaslatok mentén felvettem a védőoltás harmadik adagját, erre szeretnék másokat is biztatni, valamint arra, hogy ha eddig nem tették meg, vegyék fel a vakcina első, majd második adagját. Csak ekképpen óvhatjuk meg szeretteinket és fejlődhetünk úgy, ahogyan szeretnénk" – fogalmazott Pásztor István.

Igor Mirović, a tartományi kormány elnöke reméli, hogy az új Covid-kórház hozzájárul a vajdasági egészségügyi rendszer tehermentesítéséhez, így az hatékonyabban összpontosíthat a nem Covid-páciensekre, később pedig hathatósan láthatja el az újvidéki városi közkórház feladatait. Miloš Vučević, Újvidék polgármestere szintén abbéli örömének adott hangot, hogy a székváros végre közkórházzal gazdagodott, hangsúlyozván, hogy az aktuális köztársasági és tartományi vezetésnek néhány hónap alatt azt sikerült megvalósítania, amit másoknak több évtized leforgása alatt sem.

SEGÍTSÉGGEL ZAVARTALANUL MŰKÖDIK MAJD
A folytatásban kérdező újságírók egyebek mellett arra voltak kíváncsiak, hogy végül mennyibe került az újvidéki Covid-kórház kivitelezése. Az államfő augusztusi nyilatkozatának értelmében 28 millió euróba, ami szerinte több mint a batajnicai és a kruševaci kórházak esetében –, de arra is, hogy a kormány miért döntött négy alkalommal is arról, hogy a költségvetési tartalékokból eszközöket különítenek el a létesítmény kiépítésére. Ana Brnabić szavai szerint az épület kivitelezése összesen 3,9 milliárd dinárba került, a felszerelés pedig „17 millió euróba". A költségvetési tartalékokból való utalásokkal kapcsolatban a miniszterelnök közölte, ahogy érkeztek a fedezendő költségek, úgy utalták át a pénzt. Azt, hogy többe került-e, mint a másik két Covid-kórház, nem tudja, azt viszont igen, hogy az újvidéki felszerelése korszerűbb az előző kettőénél – emelte ki Brnabić.

Mivel a napokban olyan sajtóértesülések láttak napvilágot, hogy a klinikai központ
1143 egészségügyi dolgozó számára meghirdetett pályázatára alig több mint 200-an jelentkeztek, azzal kapcsolatban is újságírói kérdés hangzott el, hogy miként tud majd eleget tenni az új Covid-kórház a kihívásoknak. Zoran Gojković tartományi egészségügyi titkár rosszindulatúnak minősítette az említett állításokat, mondván, hogy „a klinikai központ nemcsak a Coviddal, hanem a rendszer egészével kapcsolatos igények kielégítésének a céljával írta ki a pályázatot".
– Az egészségügyi intézmények hálózatának a tervével összhangban már évek óta készültünk erre, ennek alapján határoztuk meg, hogy hány személyt alkalmaznánk, most, és a Covid után. De hogy válaszoljak a kérdésre, 165 orvost alkalmaztunk. Ami az intézmény működését illeti, a vajdasági orvosok kezdetben segítenek majd abban, hogy zavartalan legyen – mondta Gojković, hozzátéve, hogy nagyjából 218 egészségügyi nővért alkalmaztak, „ez semmi esetre nem kielégítő szám".

A GYÜLEKEZÉSSZABADSÁGOT KORLÁTOZHATJÁK
A járványhelyzet kapcsán Branislav Tiodorović epidemiológus abbéli véleményének adott hangot, hogy az esetszám legalább a hónap végéig biztosan növekszik. Ezután, legjobb esetben, a növekedés megáll, és a napi esetszám egy ideig 1-2 ezer között alakul majd – értékelte a szakértő a Blic napilapnak nyilatkozva. Mint hozzátette, nem hiszi, hogy a mostani járványhullám ugyanolyan kifejezett lesz, mint a tavaly őszi, illetve téli volt, azaz legfeljebb 4-5 ezres napi esetszámra számít. Tiodorović szerint további korlátozásokra lenne szükség azokban a helyi önkormányzatokban, amelyekben alacsony az átoltottsági arány, már csak azért is, hogy „az emberek felismerjék a helyzet súlyosságát, ellenkező esetben a napi 5-6 ezres esetszám is elképzelhető".

Később a Kurir napilapnak nyilatkozva Tiodorović azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy előző éjszaka a kruševaci Covid-kórházban elhunyt egy 32 éves fiatalember, aki nem szenvedett semmilyen társult megbetegedésben, ám nem oltatta be magát a vírus ellen. „Minek kell történnie még ahhoz, hogy a többség megértse, a védőoltásnál hatékonyabb védelem nem létezik?" – tette fel a kérsdést Tiodorović.
Predrag Kon epidemiológus sajtónyilatkozatában arról beszélt, hogy az újonnan fertőzöttek 33 százaléka védőoltással immunizált személy, majd ezzel összefüggésben a harmadik adag vakcina felvételére kérte a polgárokat, hogy ekképpen erősítsék az oltóanyag nyújtotta védettséget. Kon nem hiszi, hogy a jövőben a korábbiakhoz hasonló rigorózus, a zárásra alapozó korlátozásokat lehet foganatosítani az országban, „ám például a gyülekezésszabadságot minden további nélkül korlátozni lehet".