Eljött a 2022-ben több szinten esedékes választásokra, és ezen belül a magyarországi parlamenti választásra való felkészülés ideje, az utóbbival kapcsolatos tevékenység mindenféleképpen a legnagyobb odafigyelést és munkát igényli, emelte ki pénteki sajtótájékoztatóján Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.
A folytatásban emlékeztetett, hogy habár az állampolgársággal a külhoni magyarok az egyik alapvető politikai jogot, a választójogot is megszerzik, a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külhoni magyar állampolgárok csakis akkor élhetnek ezen jogukkal, ha feliratkoznak a magyarországi választói névjegyzékbe. Azok tudnak részt venni a magyarországi parlamenti választáson, akik regisztráltak, akik ekképpen juttatták kifejezésre, hogy élni kívánnak szavazati jogukkal, nyomatékosította Pásztor István.
Pásztor István: A jövő évben a vajdasági magyarok hét alkalommal nyilváníthatnak véleményt, valószínűleg 4-5 különböző időpontban (Fotó: Gergely Árpád felvétele)
Mint hozzátette, aki ezt korábban megtette, nyilatkozata az azt követő tíz évben érvényes marad.
– Akik már regisztráltak, azoknak ezt nem kell ismét megtenniük. Akik már az eddigi választásokon, vagy véleménynyilvánításokon részt vettek, azoknak nem kell újra regisztrálniuk. Viszont nagyon sokan vannak azok, akiknek van állampolgárságuk, ám nem tudják, hogy ez önmagában nem teszi lehetővé a szavazati jog gyakorlását. Ezzel korábban sokan akkor szembesültek, amikor várták a levélszavazatot, ám azt nem kapták meg, pedig szerettek volna szavazni. Ezért úgy döntöttünk, hogy elindítunk egy terepi kampányt. Ebben több mint ezer aktivista vesz részt december 3-a és december 12-e között. A kampány során igyekszünk megtalálni minden vajdasági magyart, akiről feltételezzük, hogy magyar állampolgár, majd megkérdezzük tőle, hogy regisztrált-e már, illetve kíván-e élni szavazati jogával, és ha igen, szüksége-e van esetleg a segítségünkre a regisztrációban. Ha a polgár igényli a segítséget, ezt megadjuk neki – taglalta Pásztor István.
A VMSZ elnökének szavai szerint a jövő héten kezdődő terepi kampány azért aktuális ebben a pillanatban, mert értesülései szerint a magyarországi választási iroda az elmúlt napokban számos levelet küldött ki, egyrészről azoknak, akik már regisztráltak, másrészről pedig azoknak, akik állampolgárok, ám nem szerepelnek a névjegyzékben.
– Segíteni szeretnénk az embereknek, hogy eligazodjanak, hogy élni tudjanak a meglévő lehetőségekkel, de úgy, ahogyan azt ők szeretnék, ahogyan az nekik megfelel. Pontos mutatókkal nem rendelkezünk, vagyis kizárólag azokat ismerjük, amelyek a különböző felületeken elérhetőek. Ebből kiindulva úgy tudjuk, hogy nagyjából 150-170 ezer vajdasági magyar rendelkezik magyar állampolgársággal. Azt nem tudjuk, hogy kik ezek az emberek, hiszen olyan személyes adatokról van szó, amelyekhez nem lehet hozzáférni. Nem is foglalkozunk azzal, hogy ilyen listának a birtokába jussunk, mivel az meghaladná a jogszerűség mozgásterét. A választási iroda honlapján elérhető az adat, hogy jelenleg valamivel több, mint 63 ezer vajdasági kettős állampolgár regisztrált. Az állampolgároknak a száma majdnem háromszorosa azokénak, akik élhetnek szavazati jogukkal. Ilyen szempontból indokolt a tervezett tevékenység. Az a célunk, hogy minél több embert kérdezzünk meg, hogy kíván-e élni választójogával, és ha igen, akkor ebben tudunk-e neki segíteni – fogalmazott Pásztor István.
A korábbi akciókkal kapcsolatos tapasztalatok okán a VMSZ elnöke fontosnak tartotta kiemelni: a tervezett tevékenység a magyarországi jogi szabályokat figyelembe véve jogszerű, ami pedig a szerbiai kereteket illeti, a párt képviselői bejárták a hivatalos utat, felkeresték az adatvédelmi biztost, tájékoztatták a tervezett akcióról, annak módjáról és céljáról, a szerbiai adatvédelmi biztos pedig pozitív álláspontra helyezkedett az akció tekintetében.
Pásztor István ennek tükrében arra kérte az embereket, hogy ne jelentgessék fel az aktivistákat, mivel jogszerű tevékenységről van szó.
Válaszolva lapunk azzal kapcsolatos kérdésére, hogy mit tehet az a polgár, akivel nem sikerült találkozni, ám szeretne regisztrálni a magyarországi választói névjegyzékben és ezt önállóan nem tudja megtenni, a VMSZ elnöke a következőképpen fogalmazott: „Mi most egy nagy kampányt indítunk, ám ennek lezárásával, azaz december 12-vel, se a jelentkezésnek, se a névjegyzékbe vételnek a lehetősége nem szűnik meg. A több elemes és több felületen megjelentetendő figyelemfelkeltő kampányban lesz egy olyan utalás is, amelyik arról szól, hogy amennyiben valakit esetleg nem kerestek fel az aktivisták, vagy nem volt otthon, amikor ezt megtették, ám szeretné leellenőrizni, hogy szerepel-e a névjegyzékben, vagy szeretne abban regisztrálni, akkor a VMSZ központi irodáját hívhatja telefonon. Ismétlem, a névjegyzékbe való vételnek a lehetősége nem most zárul le, hanem néhány héttel a választások előtt."
Mindemellett Pásztor István lajstromba vette a 2022-ben esedékes szerbiai és magyarországi választásokat. A következő év politikai szempontból nagyon összetett és számos feladatot magában hordozó év lesz, amelyik feltehetőleg középtávon határozza meg az érdekérvényesítő erőt és teret, emelte ki. Mint hozzátette, a számítások szerint a polgárok hét alkalommal nyilváníthatnak véleményt, valószínűleg 4-5 különböző időpontban.
– A dolgok jelenlegi állása szerint valamikor a következő év januárjának második felében, feltehetőleg január 16-án, kerül sor a szerbiai alkotmány módosításának a folyamatában megtartandó referendumra. Valószínűleg április elején, a jelenlegi helyzetállás szerint ugyanaznap, a szerbiai elnökválasztásra, az előrehozott parlamenti választásra, valamint a belgrádi közgyűlés megválasztására kerül sor. Utóbbiak tekintetében elsősorban az első kettőben vagyunk érdekeltek, de a harmadikban is kézzel fogható érdekeltségünk van. Nagyjából ugyanebben az időszakban, április elején, tartják meg a magyarországi parlamenti választást. Ez nem biztos, hogy ugyanaznap lesz, mint a szerbiai választás, de mivel mi levélszavazás útján vehetünk részt a magyarországi parlamenti választáson, a levélszavazat leadásának az időpontja nagyjából egybeesik a szerbiai választásokra való felkészülés utolsó időszakával. Emellett számíthatunk a magyarországi, a családjogi törvénnyel, illetve a gyermekvédelemmel kapcsolatos referendumra. Valamikor 2022 végén, azaz októberben-novemberben jár le a nemzeti tanács négyéves mandátuma, akkor kerül sor a nemzeti tanácsi választásra. A VMSZ-nek a lényegre vonatkozóan egyértelmű és kialakult politikai álláspontjai vannak, ám ezekről a későbbiekben kívánok beszélni – fejtette ki Pásztor István.
