2024. november 22., péntek

Élőzenétől volt hangos Ilonafalu

Jubileumot ünnepelt a juhászok és mezőgazdasági termelők találkozója

Ilonafaluban rendezték meg a X. Juhászok és Mezőgazdasági Termelők Találkozóját szombaton. A rendezvényt a Kanizsa Község Kapitány-réti Juhászainak Egyesülete szervezte, amely birkapörköltfőző versennyel, birkanyírással, pálinkaversennyel, művelődési műsorral, traktorvásárral várta az érdeklődőket. A főzőversenyre csaknem 50 csapat nevezett be, Vajdaság több településéről. A rendezvény keretében első alkalommal tartottak pálinkaversenyt, amelynek során csaknem 60-féle ital közül választották ki a legjobbat, valamint az egyedinek számító mandarinpálinkát is megkóstolhatták a jelenlévők. A rendezvényre látogatókat élőzene és kirakodóvásár várta, valamint megtekinthették a seprűkészítés folyamatát és a kovácsmester kézzel készült munkáit. A legkisebbeknek számos programmal kedveskedtek, volt malac- és kakasfogás, valamint ugrálóvár és arcfestés is. A nap folyamán természetesen a birkanyíró verseny bizonyult a legnépszerűbbnek. A leggyorsabb idő és a legszebben lenyírt birka kategóriában mérték össze tudásukat a nyírók. Összesen heten szálltak a képzeletbeli ringbe ollóikkal, és hagyományos kézi nyírással szabadították meg a birkákat a gyapjútól.

Az állatok nyugodtan tűrték a nyírást (Fotó: Horváth Attila)

Az állatok nyugodtan tűrték a nyírást (Fotó: Horváth Attila)

Itt még nem mindenki került a nyírók kezei közé (Fotó: Horváth Attila)

Itt még nem mindenki került a nyírók kezei közé (Fotó: Horváth Attila)

Pribanović Valéria Meggyesről (Višnyevac) érkezett a juhásztalálkozóra, ő is a birkanyíró verseny egyik résztvevője volt. Elmondása szerint jól szerepelt a megmérettetésen, rajta kívül még csak egy női versenyző indult.
– Nagyon élveztem a versenyt, örülök, hogy részt vettem rajta. Birkanyírás során tudni kell bizonyos alapvető dolgokat, például úgy kell tartani az állatot, hogy közben ne kapálózzon, valamint nyírás közben vigyázni kell arra, nehogy felsértsük a birka bőrét. A gyapjúval sajnos nem tudunk mit csinálni, valószínűleg a szeméttelepen köt ki, egyszerűen nem kell senkinek sem. Régen tartottam otthon birkákat, de ma már nem. Azért jöttem el ide, mert nagyon szeretek ezzel foglalkozni – fogalmazott az asszony.

Több ízben készítettek kürtőskalácsot a tiszaszentmiklósi asszonyok (Fotó: Horváth Attila)

Több ízben készítettek kürtőskalácsot a tiszaszentmiklósi asszonyok (Fotó: Horváth Attila)

Türelmesen várták az állatok a kezdést (Fotó: Horváth Attila)

Türelmesen várták az állatok a kezdést (Fotó: Horváth Attila)

Akik a versenyt figyelve megkívántak egy kis édességet, azok hagyományos, kézzel készített kürtőskalácsot vásárolhattak a tiszaszentmiklósi magyar kultúrkör szorgos képviselőitől, az asszonyok egész nap kézzel forgatták a parázs felett a kalácsot, és bizony nagyon finomra sikeredett. Amíg a birkanyírást néztük nagy érdeklődéssel, összeismerkedtünk Fehér Csaba ilonafalusi juhásszal. Elmondta, hogy édesapjától vette át a gazdaságot, és reményét fejezte ki, hogy majd a fia viszi tovább a családi vállalkozást.

Hagyományos kézi nyírást láthattak a nézők (Fotó: Horváth Attila)

Hagyományos kézi nyírást láthattak a nézők (Fotó: Horváth Attila)

A verseny győztese (Fotó: Horváth Attila)

A verseny győztese (Fotó: Horváth Attila)

A helyi művelődési egyesületek pazar műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek (Fotó: Horváth Attila)

A helyi művelődési egyesületek pazar műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek (Fotó: Horváth Attila)

– A fiam nagyon szereti a juhokat, aminek én igazán örülök. Ezt az életmódot szeretni kell, nincs ünnep, nyaralás, mindig felügyelet alatt kell tartani az állatokat. Sokan azt mondják, hogy könnyű, mert van pásztorom. Igen ám, de az még nem elég, a munkásra is oda kell nagyon figyelni, ellenőrizni kell, hogyan végzik munkájukat. A birkákkal naponta sokat kell foglalkozni, ha azt akarja az ember, hogy rendben menjenek a dolgok. Ilyenkor nyáron fokozottan oda kell figyelni rájuk, nehogy lesántuljanak, a körmüket ápolni kell. Amikor elérkezik az ellés ideje, az a folyamat egész embert kíván, éjszaka is felügyelni kell őket. Mi fejjük is a birkákat, ezzel is foglalkozunk. A tejet eladjuk, majd később mások tarhóként értékesítik. Az egész család kiveszi a részét a munkából, valamint két munkás is besegít. Jelenleg 400–450 birkánk van, most a legelőkön tartózkodnak. A legelő jelen pillanatban nagyon jó az eső miatt, de a későbbiekben a táplálékot pótolni kell majd takarmánnyal. Mi ebbe születtünk bele, ezt szívvel-lélekkel kell csinálni, másképp nem lehet. A bárány ára folyamatosan ingadozik, hol jobb, hol rosszabb. A takarmányé pedig az egekben van, de próbálkozunk, hogy jól kijöjjünk belőle, hogy meg tudjunk élni – fogalmazott Fehér Csaba.

A seprűkészítés folyamatát is láthatták a rendezvényre kilátogatók (Fotó: Horváth Attila)

A seprűkészítés folyamatát is láthatták a rendezvényre kilátogatók (Fotó: Horváth Attila)

Az egykoron juhászok által használt eszközöket is kiállították (Fotó: Horváth Attila)

Az egykoron juhászok által használt eszközöket is kiállították (Fotó: Horváth Attila)

A gazda hozzátette, hogy a birkákat ők is megnyírják májusban, nem szabad rajtuk hagyni a gyapjút. Kiemelte, hogy szinte lehetetlen eladni, nincs rá igény, sok embernek még a tavalyi is megvan.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás