Gyújtópontok

Akármennyire szeretném is, soha nem felejtem el azt a napot, amikor új időszámítás kezdődött, gondolom mindannyiunk életében. Ez pedig 2020. március 11-e, amikor az Egészségügyi Világszervezet világméretű járvánnyá nyilvánította az addig csak hírből ismert, kétes eredetű vírus okozta fertőző betegséget. Hozzám tartozik, hogy elnyomom magamban a bármivel kapcsolatban felmerülő ijedtségemet, kezdeti aggályaimat, inkább kivárom, hogy a helyzet mire alakul.

Ezzel a vírussal kapcsolatban már 2019 decemberében elkezdtek özönleni az információk, elsősorban a hírportálok külföldi oldalairól. Akkor még könnyen félretoltam a gyomrom körüli rossz érzéseket azzal, hogy Kína messze van, a rejtélyes, futótűzként terjedő, komoly szövődményeket okozó vírust pedig három nap múlva elfelejtjük, hiszen a médiában is csak három napig tart minden csoda. Aztán hamarosan kiderült, hogy a világ is éppen olyan aprócska, mint az a kis, világot megrázó nyavalya. Az országunkban is csakhamar realitássá váló járványhelyzettel párhuzamosan számomra egy másik tényező, mégpedig a témát övező hírlavina vált igazán nyomasztóvá. Onnantól kezdve ugyanis nem volt a közéletnek már egyetlen olyan részlete sem, amelyet ne a koronavírus, a járvány prizmáján keresztül világított volna meg a sajtó, s bizony az ország vezetői is meglovagolták a lehetőséget, hogy propagandacélokra használják a kialakult helyzetet, élükön az államfővel, akinek országmentő tevékenységeitől hangosabb volt a média, mint az egészségügyi dolgozók koronavírus elleni küzdelemének jelentőségétől. Egy átfogó, jól átgondolt, oltakozásra buzdító kampány beindítása helyett pedig lényegesebbnek tűnt hangsúlyozni, hány országot sikerült magunk mögé utasítani a védőoltások számának, a különböző gyártmányok beszerzésének tekintetében. Eközben az internet, és az egyéni tartalom-előállításra legegyszerűbben alkalmazható közösségi média az álhírek, összeesküvés-elméletek korlátlan tárházának bizonyult ebben a témakörben is. Sajnos a mai, technológia-orientált valóságunkra jellemzően a közvélemény szívesebben fordult az érzelmekre alapozó és hiedelmekre épülő tartalmak felé ebben az esetben is, az objektív tények kevésbé nyertek teret. A közvéleménynek azonban mindig igaza van, hiszen a vélemény szabad, a hírt meg, szegényt, újra szentté avathatjuk majd egy jobb világban. A kimeríthetetlen hírdömping áradata közepette valahogy el is veszett talán annak jelentősége, hogy a koronavírus szövődményeinek következtében elhunyt csaknem 20.000 ember. Egészen pontosan 18.012 személy esett áldozatul, de ez sem állítható biztosan, hisz a hivatalos, járványügyi statisztikával kapcsolatos ellentmondások is napvilágot láttak. Egészen pontosan a 2020-as év adatainak vonatkozásában derült ki, hogy valójában háromszor annyian hunytak el a koronavírus okozta szövődményekben. Még bizottság is alakult a valós adatok kivizsgálása céljából, a testület munkája azonban nem volt átlátható, követhető, a nagy számbeli eltérések kapcsán pedig azóta sem szolgált magyarázattal. Az ehhez hasonló esetek még inkább megrendítették a közvéleménynek a hivatalos szervekbe és tényszerű adatokba vetett bizalmát, az áldozatokról szóló hírekkel szemben is tompultságot, az empátia szinte teljes hiányát eredményezve. Aztán eljött az a pont, amikor a közvélemény szinte teljesen hátat fordított a koronavírus, az óvintézkedések, vagy a védőoltások témájának, és már csak az orvosok, a médiában rendszeresen szereplő szakértők intettek elővigyázatosságra. A politikai vezetők már nem érezték fontosnak, hogy mögéjük álljanak, 2022 februárjában pedig a média figyelme is új irányba fordult az orosz–ukrán háború kitörésével.

A koronavírus ennek ellenére nem tűnt el, továbbra is fellángol a légúti fertőzések terjedésének időszakaiban. A járvány jelenlegi, kilencedik hullámában a fertőzöttek száma is napról napra növekszik, az egészségügyi szakemberek pedig igyekeznek alátámasztani azt a korábbi hullámok során is hangoztatott nézetüket, hogy ezzel a vírussal megtanulunk majd együtt élni. Tehát semmi pánik, a szakértők sorra azt nyilatkozzák, a koronavírus jelenleg körforgásban lévő alvariánsai ‒ bár igen gyorsan terjednek ‒ a veszélyeztetett célcsoportok számára jelentenek leginkább veszélyt.

Mindeközben mit csinál a közvélemény és a média?

Fókuszál.

Jelen esetben annak az újabb fenyegető világjárványnak a hírére, mely a koronavírusnál is veszélyesebb pusztítást hozhat.

Olvasta már?