Hosszú volt az idei tél, aztán egyik napról a másikra lekerült rólunk a nagykabát. Éppen nyílási idejében, február utolsó napjaiban bukkant elő a kikeleti hóvirág. Most meg már látom a kerítés tövében, lassan el is tűnnek ezek az üde tavaszköszöntő virágok.
Végérvényesen itt a tavasz? Nem hagyom magam megcsalni, hiszen a népi megfigyelés szerint majd csak március végén hihetünk az időjárás melegebbre fordulásában, hiszen: Sándor (18-a), József (19-e), Benedek (21-e), zsákban hozza a meleget.
A március a római hadistenről, Marsról kapta a nevét, régebben a háborúk hónapjaként is ismerték. De mi inkább maradjunk a böjtmás hava, tavaszelő hava, kikelet hava, gyümölcsoltó hava ősi magyar megnevezéseknél! Annál is inkább, mivel a népi regula elsősorban a termékenységgel, bőséggel, szépségvarázslattal hozza kapcsolatba az első tavaszi hónapot.
A bácskai öregek szerint, amilyen idő lesz Franciska napján (9-én), olyan lesz egész hónapban. Gergely-járás napja (12-e) az adománygyűjtés és az iskolába való verbuválás ideje volt, amit Kálmány Lajos lejegyzéseiből is tudunk: „Szent Gergely doktornak, híres tanitónknak / az ő napján / régi szokás szerint menjünk Isten szerint / Iskolánkba!”
Gyümölcsoltó boldogasszony napját (25-ét, Jézus fogantatásának ideje) tartották megfelelőnek a fák oltására. Hiszen: „Gyümölcsoltó hidege, téli hónap megölője.” Környékünkön azonban a békák brekegését figyelték, és nem jó hírnek számított, ha meghallották, mert ha megszólaltak, hideg tavaszt jósoltak!
