Van úgy, hogy az embernek nincs mondandója. Csak teszi a dolgát és jelen van a saját életében. Ha jobban belegondolok manapság igen nehéz csupán jelen lenni. Közösségi oldalak, internet, rádió, televízió, munkatársak, ismerősök és még megannyi dolog vonja el a figyelmünket, igényli az időnket, mi meg úton-útfélen megfelelünk az elvárásoknak. Hol vagyunk mi ebben a történetben?
Túlzsúfolt, hangos és zajos világunkban elszoktunk saját magunktól. Elszoktunk a csendtől és a saját gondolatainktól. Félünk az egyedülléttől, holott ilyenkor vagyunk csupán jelen annak, aki a legfontosabb személy az életünkben: saját magunknak.
Gőzölög a reggeli tea, a cinegék vidáman énekelnek az ablak alatt. Nincs felesleges gondolat, nincs figyelemelterelés, csak nyugalom és én. Ennyi elég.
