Az utóbbi időszakban egyre nyilvánvalóbb a számomra, hogy érzékennyé váltam a hirtelen zajló időjárási változásokra, főleg olyankor, amikor a meteorológusok nagyobb hőmérsékleti változásra figyelmeztetnek. Amikor melegfront jön, akkor egész nap aludni tudnék, amikor hidegfront érkezik, akkor pedig csak vágyálom az alvás... A Kedves Olvasó számára is ismerős lehet az érzés, amikor egy újság vagy egy könyv akad a kezébe, és olvasni próbál. Látja a betűket, de nem tudja összeolvasni azokat, vagy ha némi erőlködés után a betűhalmaz szavakká, majd szöveggé alakul, akkor meg hiába olvassa, mert nem érti azt, mintha a szöveg valamilyen lassított film formájában jutna el az agyáig. Ezt a zombi üzemmódot zúgó, kattogó fejfájás kísérheti, tetézheti. Hasonlót éltem át az elmúlt napokban én is, amikor az ősz első hulláma hirtelen hőmérsékleteséssel, széllel és csapadékkal érkezett meg. Nem volt olyan praktika, amit ne próbáltam volna ki: több vizet ittam, hideg vizes majd ecetes borogatást helyeztem el a homlokomon, a fiammal elmentem biciklizni egyet, megittam még egy vagy két kávét, ettem édeset, sósat, zöldséget és gyümölcsöt is, de semmi sem hatott, és a nap végére már a türelmem is kevésnek bizonyult. Amikor a férjem hazaért a munkából, látta rajtam, hogy furcsán viselkedem, ezért megkérdezte, hogy mi a baj. Mire kábultan kinyögtem volna valamit, a fiam megelőzött a válasszal: Anya ma mindig mérges...
