Reggel, amikor felkelek, mindig bekapcsolom az erősítőt, felnyitom a laptopot, zenével indítok. Sajnos pár hete, egy reggelen a hangszórók nem szólaltak meg. Hiába kapcsolgattam be az erősítőt többször is, semmi. Megvan már több mint 20 éve, és most elege lett. Ezután rájöttem, mennyire nehéz olyan mestert találni, aki ért az erősítőkhöz, beletelt pár napba. A város másik felén van a műhelye, megbeszéltük, hogy egyik délután elviszem. A megbeszélt időpontban érkeztem, a műhely ajtaján egy kiszelotejpezett papíron az üzenet: jövök 15 perc múlva. Az üvegajtó mögött egy halom erősítő egymás hegyén-hátán. Felhívtam az ipsét, hogy itt állok az erősítővel a kezemben, amire ő azt mondta, hogy csak egy óra múlva érkezik… Mondtam neki, most én mit csináljak, itt állok az erősítővel. Azt ajánlotta, hogy a műhely melletti pizzériába vigyem, régi ismerőse a tulaj, hagyjam ott, majd ő elveszi. Egy idős pincérnő fogadott, és eltette a pult alá a drágaságomat. Hazamentem, kinyitottam a laptopomat, de a kis hangszórókról teljesen másként szólt minden. Aztán csak eljutott az erősítő a mesterhez, aki mondjuk úgy, hogy nem egy kapkodós fajta, azt mondta kb. egy hét. Na de – vigasztaltam magam – a minőségi munkát nem lehet elkapkodni. Két hét múlva hívott, hogy megvan. A kondenzátor fuccsolt be, nem nagy ügy. Amikor végre összekötöttem otthon a hangszórókkal, újra hallhattam a magas hangokat, visszatértek a basszusok is, nagybetűs zene áradt szét a lakásban.
