A váratlan helyzetek mindig próbára teszik az embert – így történt ez velünk is, amikor az autópályán defektet kaptunk. Egy pillanat műve volt az egész, és bár azonnal reagáltunk, még most is kiráz a hideg, ha arra gondolok, mennyivel súlyosabb következményei lehettek volna. A kezdeti sokk után egyik munkatársam hősiesen nekilátott a kerékcserének, de hamar rá kellett döbbennünk, hogy sem az erőnk, sem a felszerelésünk nem elég ehhez a feladathoz. Kétségbeesetten próbáltunk segítséget kérni, integettünk az elhaladó autóknak, de senki sem állt meg. Már-már kezdtük feladni a reményt, amikor végre két autó is lehúzódott egyszerre. Az egyik sofőr továbbhajtott, de a másik autóból két férfi pattant ki, akik azonnal átlátták a helyzetet. Kiderült, hogy szerelők, és a csomagtartójuk egy mozgó műhelyt rejtett. Gyors, rutinos mozdulatokkal, profiként cserélték ki a kereket – mi pedig ott álltunk döbbenten, hálával a szívünkben. Ez az eset két fontos tanulságot hagyott bennem. Az első: ha legközelebb valakit bajban látok, nem fogok habozni megállni. A másik, hogy soha ne adjuk fel. Még ha úgy is tűnik, hogy mindenki „elhajt” mellettünk, előbb-utóbb érkezik valaki egy mozgó szervizzel.
