A leopárd-, a tigris- és a kígyóminta mellett többféle állatminta és -figura is szerepet kapott már a divatban. De ki gondolná, hogy az 1800-as években egy zsiráf indult hódító útjára...
Mehemet Ali pasa ajándéknak szánta a hajóval feladott küldeményt, és az 41 napos utaztatás után érkezett marseille-i célállomásához, majd X. Károly király kastélyába. Mivel ekkoriban még egyetlen európai állatkert sem dicsekedhetett zsiráffal, a párizsi állatkert lakosztályába került az állat, és 1827 folyamán hatvanezer látogatója volt.
Nagy szenzációt keltett tehát ekkoriban a hosszú nyakú teremtmény. Sőt számos divat ihletőjévé vált. A mai korhoz hasonlóan szemfüles alkotók és kereskedők sokféleképpen éltek az egzotikus állat hírnevének lehetőségével. Készültek zsiráffigurák, zsiráffejes bögrék és tányérok, majd a zsiráfos nyakkendőtű és zsiráffejes sétapálca lett a módi. Sőt állítólag a hölgyek ekkoriban szarvacskás zsiráffrizurát is csináltattak maguknak.
A zsiráf hosszú lábainak és végtelen nyakának köszönhetően más szemszögből, vagyis felülről figyeli a világot, sőt erejéhez és méretéhez viszonyítva rendkívül szelíd.
Meglehet, újra előtörhet még a zsiráfdivat.
