Szerbia geopolitikai helyzete soha nem volt kedvezőtlenebb, mint most. Nem szabad a Nyugat felől érkező esetleges fenyegetéseket komolytalanul kezelni, emelte ki Aleksandar Vučić államfő a köztársasági képviselőház pénteki ülésén, amelynek napirendjén ugyan a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd alakulását felölelő, 2022. szeptember 1-je és 2023. január 15-e közötti időszakra vonatkozó jelentése szerepelt, mégis a képviselők elsősorban arról a kezdeményezésről folytattak vitát, amit Belgrádban nyújtottak át a nyugati hatalmi erők képviselői két héttel ezelőtt. Vučić kiemelte, ebben a helyzetben nem lehet ideológia és szerelem alapján döntéseket hozni, hiszen a nép és az ország megmaradása a tét.
Ivan Kostić, a Dveri mozgalom képviselője kérdést intézett az államfőhöz: miért marad Szerbia az európai útján, ha nem várják tárt karokkal, és miért fordít hátat hagyományos barátjának, Oroszországnak? Illetve felmerült-e az államfőben, hogy esetleg új alapra helyezi a Koszovóval folytatott párbeszédet. Szerbia ugyanis a történelem során volt már sokkal nehezebb helyzetben is.
Vučić kiemelte, mindenáron el kell kerülni a következményeket. Szerbia bárhogy is dönt, súlyos következményekkel szembesül majd, mégis ő az mellett érvel, hogy a békét meg kell őrizni és ez által építeni a jövőt. Mint mondta, a beruházások visszavonása hátborzongató következményekkel járna, és a Szerbiára kivetett szankciók hatalmas kárt okoznának.
Stefan Jovanović, a Néppárt képviselője az ülésterem előtt a parlament előcsarnokában megtartott sajtótájékoztatón jelentette be, bojkottálják az ülést, ugyanis az államfő a szószéket használja fel arra, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel, és az ülésteremben való jelenléte egyáltalán nem azt szolgálja, hogy szemléltesse Szerbia tárgyalási pozícióját Pristinával, vagy az Európai Unióval, csupán személyes népszerűségének kérdése foglalkoztatja. A Néppárt képviselői nem is voltak jelen a vita során az ülésteremben.
A parlamenti képviselők csütörtökön kezdték meg a Belgrád–Pristina párbeszéd utóbbi hónapjairól szóló jelentés megvitatását. A vita azonban mindenekelőtt a francia–német javaslatra korlátozódott, erre többen a Szerbiának támasztott ultimátumként tekintenek. Vučić rámutatott, a nyugati vezető országok képviselői által megfogalmazott új tárgyalási keretterv azt szolgálja, hogy előrelépés történjen a Belgrád–Pristina párbeszédben, ám ezért feltételeket támasztottak az országnak. Azt ugyan nem részletezte, hogy mit várnak el az országtól, de elmondta, az egyik elvárás az, hogy Szerbia ne akadályozza meg Koszovó társulását a nemzetközi szervekhez, Koszovónak ugyanakkor lehetővé kell tennie a szerb községek közösségének létrehozását, ami különböző autonómiával ruházná fel a Koszovó északi területein, többségében szerbek lakta községeket.
Miután a jobboldali pártok árulással vádolták meg az államfőt, Vučić kijelentette, amíg ő elnök, Koszovó nem lesz tagja a nemzetközi szerveknek és Szerbia a függetlenségét sem ismeri el. A tárgyalásokat azonban nem hajlandó abbahagyni, illetve Szerbia marad az eurointgeráció útján.
A demokratikus elveket valló ellenzék ugyanakkor arra szólította fel az államfőt, ne tartsa titokban a Nyugat felől érkezett ultimátumot. Ne tartsa félelemben a polgárokat, hanem titkok nélkül szemléltesse mire számíthatnak a polgárok.
A csütörtöki ülés nagy indulatokat váltott ki, a felszólalók egymást okolták azért, hogy Szerbia olyan helyzetbe került, hogy nem rendelkezhet déli tartománya felett. A szócsata majdnem fizikai leszámolásig fajult.
A köztársasági képviselőház elnöke, Vladimir Orlić új ülést hívott össze, amelynek napirendjén többek között az igazságszolgáltatást érintő törvénycsomag szerepel.
Nyitókép: Vitáznak Belgrádban a parlamenti képviselők (Fotó: Beta)
