A Belgrád–Pristina párbeszéd folytatásáról és az ország uniós integrációiról tárgyalt tegnap Belgrádban a NATO Kvint-államainak (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Németország) EBESZ-nagyköveteivel és más magas rangú diplomatáival Aleksandar Vučić köztársasági elnök. A találkozót követő tájékoztatás szerint Vučić megerősítette, Belgrád teljes mértékben kiáll a dialógus folytatása mellett, ugyanakkor szorgalmazza a szerb községek közösségének mielőbbi megalapítását, ennek hiányában értelmetlenné válik minden párbeszéd.
ELÉG VOLT A KRÍZISEKBŐL
Brüsszelbe szólította tegnapi nyilatkozatában Szerbia és Koszovó vezetőjét Josep Borell uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő. Borell az uniós csúcs előtt kijelentette, mindenekelőtt arról tájékoztatja a tisztségviselőket, hogy meddig sikerült eljutni a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben, milyen kihívásokkal néz jelenleg szembe a párbeszéd. Úgy fogalmazott, hogy a szerbiai és a koszovói vezetőknek heteken belül találkozniuk kellene Brüsszelben. Az európai javaslat az asztalon hever, fogalmazott a főképviselő, és arra kérte Belgrád és Pristina képviselőit is, hogy álljanak minél konstruktívabban hozzá a nyitott kérdések rendezéséhez, hogy végre sikerüljön a francia–német tervet megvalósítani. Egyik krízisből a másikba sodródtunk az elmúlt időszakban, értékelte Borell, eljött az ideje a helyzet rendezésének.
„PANASZKODJANAK AZ USA-NAK!”
A parlamentben mutatta be a francia–német rendezési terv részleteit tegnap Albin Kurti koszovói kormányfő, amelynek elfogadását már korábban bejelentette. Közölte, a jelenlegi dokumentum nem végleges, az egy kerettervnek számít, amelyet még finomítani lehet a tárgyalások során. Az alaptervet megfelelőnek tartja, mert olyan elemei is vannak, melyek de facto Koszovó függetlenségének az elismerését fogalmazzák meg. A terv egész bekezdéseket vesz át a két Németország közötti történelmi megállapodásból, jelentette ki, úgy kell tekinteni rá, mint egy kiindulópontra, s nem úgy mint a végső, jogilag kötelező érvényű megállapodásra.
Belgrádban most politikai háború folyik annak érdekében, hogy a tárgyalások során a szerb községek közössége elsőbbséget élvezzen, állapította meg. A koszovói ellenzéket, mely elutasítaná a rendezési tervet, ironikusan arra kérte, álláspontját ismertesse az USA diplomatáival is.
A TERV NAGY-ALBÁNIÁT SZÜL?
Politikai öngyilkosságnak számítana, ha Belgrád elfogadná a francia–német tervet, vélekedett tegnap egy bécsi panelbeszélgetésen Vuk Jeremić, a Nemzetközi Együttműködés és Fenntartható Fejlődés Központjának (CIRSD) alapító elnöke, az ellenzéki Néppárt vezetője. Szerinte a terv aláírása koszovói függetlenségének elismerését jelentené, s reményének adott hangot, hogy a jelenlegi szerb hatalom nem szánja magát rá efféle lépésre. Szerinte a javaslat elfogadása Koszovó ENSZ-tagságát, majd később a Nagy-Albánia létrehozását vonná maga után.
BELGRÁDNAK IS LENNE DOLGA
Szerbiának európai jövőre és megállapodásra van szüksége Pristinával, közölte Vladimír Bilčík, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője. Mint mondta, Brüsszel készen áll arra, hogy segítsen, de Belgrádnak is el kell végeznie a saját feladatait. Az EU mindaddig Szerbia mellett marad, amíg úgy véli, Szerbia is az EU mellett áll.
Nyitókép: Az európai javaslat az asztalon hever – közölte Josep Borell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, és egyaránt konstruktív hozzáállásra sürgette Belgrádot és Pristinát (Fotó: Euracti
