Maja Gojković művelődési miniszterrel tárgyaltak kedden dr. Pásztor Bálint és Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselői, illetve Fremond Árpád, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Lulić Emil hivatalvezető. Beszélgetésük témája a kultúráról szóló törvény módosításának szükségessége volt, azaz annak a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel teljes egészében való összehangolása.
– Ez egy 14 éves küzdelem, amely vonatkozásában már voltak részsikerek, részeredmények. 2009-ben ugyanazon a parlamenti ülésen került elfogadásra a nemzeti tanácsokról szóló törvény és a kultúráról szóló törvény. A VMSZ-ben az az álláspontunk, ahogy a Magyar Nemzeti Tanácsban is, hogy az oktatást, a kultúrát, a nyelvhasználatot és a tájékoztatást szabályozó törvényeket a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangba kell hozni. Mivel ez a két törvény ugyanazon az ülésen került elfogadásra, nem tudtunk arra hivatkozni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben valami más szerepel, mert ugye mindkettő törvényjavaslat volt abban a pillanatban. Ezért az első pillanattól kezdve a kultúráról szóló törvénynek vannak olyan elemei, amelyek nincsenek a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel összhangban – magyarázta lapunknak Pásztor Bálint, a kultúráról szóló kerettörvény módosításának szükségességét. Rámutatott, az elmúlt években módosult több alkalommal ez a kerettörvény és „apránként sikerült a jogi összeütközéseket kigyomlálni a törvényből", fogalmazott a VMSZ frakcióvezetője.
– Legutóbb 2021 tavaszán volt egy nemzeti kisebbségek szempontjából pozitív előjelű törvénymódosítás, és mindösszesen csak egy törvényszakasz marad, mely még nincs a két törvényben összhangban egymással: nevezetesen ami a nemzeti tanácsok által kiemelt jelentőségűvé nyilvánított művelődési intézmények igazgatóbizottságára vonatkozik. A nemzeti tanácsokról szóló törvény azt mondja, hogy amennyiben nemzeti tanácsok által kiemeltté nyilvánított intézményről van szó, akkor az összes nemzeti tanács, amely kiemeltté nyilvánította az adott kulturális intézményt, egy-egy tagot delegálhat az intézmény igazgatóbizottságába. A kultúráról szóló törvényben pedig az szerepel, hogy amennyiben több nemzeti tanács nyilvánítja ugyanazt az intézményt kiemelt jelentőségűvé, akkor abban az esetben közösen adhatnak egy tagot. Nagyon nem mindegy, hogy melyik megoldás van érvényben. Mi most arról tárgyaltunk és a törvénymódosítás azt fogja célozni, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben szereplő megoldás szerepeljen a kultúráról szóló törvényben is – mutatott rá a miniszterrel folytatott tárgyalás témájára a parlamenti képviselő. Hozzátette: – Ez azért lényeges, mert az adott intézmény nagyobb mértékben lesz nyitott, tartja tiszteletben az összes nemzeti kisebbségnek a jogait, az összes nemzeti közösség számára fontos ügyeket.
Pásztor Bálint elmondta továbbá, ilyen intézmények, amelyeket több nemzeti tanács nyilvánított kiemelt jelentőségűvé, több önkormányzatban is találhatók, de Szabadka és Zombor területén is, például a Szabadkai Népszínház, vagy a Szabadkai Városi Könyvtár, amelyeket a horvátok, a bunyevácok és a magyarok is kiemelt jelentőségűvé nyilvánították.
– Azt beszéltük meg miniszter asszonnyal, hogy nekilátunk a törvénymódosításnak és tavasz folyamán reális, hogy az a parlament elé kerüljön. Amennyiben azt elfogadja a parlament, teljes mértékben összhangban lesz a kultúráról szóló törvény, a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel, ami egyébként a VMSZ és a Szerb Haladó Párt elnökei által aláírt koalíciós szerződésnek is az egyik közös vállalása – hangsúlyozta Pásztor Bálint.
Fotó: Facebook
