Ünnepélyes megnyitó, majd a nemzeti közösségek tájékoztatásával foglalkozó kerekasztal-beszélgetés, nagyköveti–nemzeti tanácsi találkozó és alkalmi műsor is a részét képezte az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából Antalfalván (Kovačica) kedden megtartott Négy szál, egy öltés elnevezésű vajdasági központi rendezvénynek. A község területén négy nyelv is hivatalos használatban van, innen kapta a címét is az esemény.
Fontos ez a dátum, a nemzeti identitás megőrzésének az egyik alapvető eszköze maga a nyelv, ennek a fenntartása azonban ugyanolyan fontos kihívást jelent, értékelte nyitóbeszédében Dragana Milošević tartományi művelődési és tájékoztatásügyi titkár, s hozzáfűzte, ennek a feladatnak a segítése a tartományi kormány egyik leglényegesebb célja. Emlékeztetett, hogy Vajdaságban a kisebbségi nyelvek közül hat hivatalos nyelvnek is számít, melyeken oktatás is folyik. A tartomány támogatja a kisebbségi sajtót, 216 millióról 490 millió dinárra növekedett a lapok támogatási keretösszege 2016 óta, de nem szabad figyelmen kívül hagyni a közszolgálati televízió új épületének létrehozását sem, s kisebbségi tájékoztatási és kiadói projektumokat szintén támogat a kormány. A vendégeket Jaroslav Hrubík, Antalfalva polgármestere is köszöntötte.
Prof. dr. Goran Milašinović, az UNESCO-val való együttműködés nemzeti bizottságának elnöke emlékeztetett, 1999-ben hirdették ki az anyanyelv nemzetközi napját, s megállapította, a nyelvi sokszínűség legalább olyan fontos az UNESCO számára, mint a biodiverzitás megőrzése a környezetvédelemben. Egzisztenciális kérdést is jelent az anyanyelvhasználat, mert annak lehetősége bizonyos biztonságot szavatol a munkaerőpiacon az egyén számára, nemcsak nyelvi jogi vonatkozásai vannak tehát a témának, hanem a szerzői jogok tekintetében és számos egyéb területen lényeges a szerepe. A többnyelvűség és a multikulturalizmus a társadalmak egyik tartóoszlopa, állapította meg.
PASSWORD-VILÁGUNK
Miloš Gajić, a művelődési minisztérium örökségvédelmi és digitalizációs felelőse közölte, ma hatezer nyelvet beszélnek a világon, félő, hogy az évszázad végére ennek a számnak a fele lesz csak igaz, hiszen ma a viberek, messengerek, download-ok, login-ok és password-ök világát éljük. A könyv, a nyelv az identitás alapját jelentik, ezekről nem szabad lemondani, hangsúlyozta. Maja Zarić, a tájékoztatási és távközlésügyi minisztérium együttműködési szektorvezetője arra mutatott rá, hogy Szerbiában alapvető jognak számít az anyanyelvhasználat, és az anyanyelven történő tájékoztatás lehetőségének szavatolása is. Tavaly 40 millió dinárt fordított a kormány kisebbségi médiaprojektumok megvalósításának támogatására.
Újságírók, tanárok vitatták meg a sajtónyelv szerepét. A tanácskozáson Varjú Márta, lapunk főszerkesztője is részt vett (Ótos András felvétele)
ELTÉRŐ ÚJSÁGÍRÓI TAPASZTALATOK
A megnyitót követően nagyköveti–nemzeti tanácsi munkamegbeszélést tartottak, a Magyar Nemzeti Tanácsot ezen Rigó Pál Zsófia alelnök és Lulić Emil, a tanács munkatársa képviselte. A megbeszéléssel párhuzamosan zajlott A tájékoztatás mint a nyelvhelyesség és írásosság megőrzésének és a nyelv fejlődésének eszköze elnevezésű kerekasztal-beszélgetés, ezen kisebbségi lapok főszerkesztői és tanárok vettek részt. Varjú Márta, a Magyar Szó napilap főszerkesztője reflektálva a szlovák kollégák által elmondottakra – akik rámutattak arra, hogy gyakran nehéz megtalálni a megfelelő újságírói nyelvezetet, amely lehetővé tenné egy adott téma megértését minden tájszólás beszélője számára – elmondta, a különböző dialektusok megőrzése fontos, a vajdasági magyarok esetében teljes bizonyossággal kijelenthető, hogy megszokott: teljesen megértik az irodalmi nyelvet is, de teljes egészében természetesen beszélik a saját tájszólásukat is, függetlenül például a kiejtésbeli különbségektől, nem jellemzőek tehát anyanyelvünkre a szlovák tapasztalatok.
Olinka Glóziková Jonášová, a Hlas ľudu szlovák hetilap szerkesztője nehezményezte: a koronavírus-járvány kezdete óta az újságírói továbbképzések gyakran elmaradnak, szlovák nyelven nem is lehetséges zsurnalisztikát tanulni az egyetemen, ezek a gondok aztán káderhiányhoz is vezetnek. Bakator János tanító a torontálvásárhelyi állapotról beszélt: a nyolcvanas-kilencvenes években, az első parabolaantennák megérkezésével a magyar adók, lassan a tájszólás kezdett kiveszni. Manapság megfigyelhető, különösen a fiatalabb generációk körében, hogy a tájszólást gyakran gúnyos kontextusba helyezik, ami nagy problémát jelent az egyediség megőrzésének szempontjából.
A TÖRVÉNY NEM OLD MEG MINDENT
A rendezvénysorozat az antalfalvi művelődési otthonban tartott műsorral zárult, melyen szlovák, szerb, román és magyar népdalok hangzottak el, táncosok léptek fel, tisztségviselők mondtak alkalmi beszédet. Rigó Pál Zsófia, az MNT alelnöke aláhúzta, a jogi keret fontos, de önmagában kevés az anyanyelv megőrzéséhez, azért elkötelezetten kell dolgozni minden kisebbséginek, s rámutatott az MNT szerepére az oktatás, a művelődés terén.
Nyitókép: Dragana Milošević: Az anyanyelvápolás támogatása a tartományi kormány egyik leglényegesebb célja (Ótos András felvétele)
