A szerb–magyar munkacsoport várhatóan március végén ül tárgyalóasztalhoz először Budapesten, majd Belgrádban, hogy megvitassák a Belgrád–Budapest gyorsvasúton közlekedő járatok sűrűségét, illetve ez alkalommal szeretnék elindítani azt az eljárást, amelynek köszönhetően a vasútállomásokon határátkelőhelyeket hozhatnak majd létre – emelte ki Goran Vesić építési, közlekedési és infrastruktúrával megbízott miniszter Újhelyi Ákosnak, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjének felvetéseire válaszolva a köztársasági képviselőház szombati ülésén.
Újhelyi Ákos felszólalásában a napirenden szereplő 10-es vasúti folyosó pénzügyi keretmegállapodásának megerősítéséről szóló törvényről, amit Szerbia az Európai Beruházási Bankkal kötött, valamint a szintén 10-es vasúti folyosóra vonatkozó hitelmegállapodásának megerősítéséről szóló törvényről szólt, amely Szerbia és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közötti hitelmegállapodást öleli fel, és amely a Belgrád és Niš közötti vasút korszerűsítését látja elő, mint a Belgrád–Budapest gyorsvasút folytatását. Rámutatott, Szerbia azokon a szállításai útvonalakon helyezkedik el, amelyek összekötik Nyugat-Európát Közép-Európával, Délkelet-Európával, Törökországgal és a Közel-Kelettel. Éppen ezért, az ország geopolitikai elhelyezkedése merőben meghatározza az infrastrukturális fejlődés szükségességét. Ezért is olyan fontos a vasút, illetve a vasúthálózat fejlesztése is, hiszen nemcsak gyors, hanem olcsóbb, és környezetkímélőbb személy- és teherszállítást is biztosít, ezáltal pedig az ország gazdasági fejlődéséhez is merőben hozzájárul. Újhelyi kitért a Szabadka–Szeged vasútvonalra, amely a polgárok könnyebb ingázását teszi majd lehetővé. A Szeged–Szabadka–Baja vasútvonal esetében pedig olyan regionális útvonal kiépítésében bízik, amely összeköttetést jelent majd a szerb és a magyar oldalon is, a határövezeti településeken élő polgárok számára. Kiemelte a Belgrád–Budapest vasútvonal stratégiai jelentőségét is, amely esetében fontos kérdés a vám- és határvizsgálat megszervezése, hogy ezen és a Szabadka–Szeged vasútvonalon se kelljen az utasoknak órákat vesztegelniük a határon. Javaslattal állt elő, miszerint a vasúton is havijegyek kiadását kellene lehetővé tenni, ilyen módon a polgárok korlátlan utazást valósíthatnának meg a vasúti közlekedésben az ország egész területén. Ezzel, mint mondta, csökkenteni lehetne a közúti forgalmat és a káros kipufogógázok kibocsájtását.
Goran Vesić elmondta, határátkelőhelyek létrehozásában gondolkodnak a belgrádi, az újvidéki és a szabadkai vasútállomáson, valamint a budapesti pályaudvaron is.
– Ez azt jelenti, hogy a magyarországi vámhatóság Belgrádban végezné munkáját, a szerb vámhatóság pedig Budapesten. Vagyis annak, aki Budapesten száll be a vonatba, már nem kell újabb határellenőrzésen átesnie, és fordítva, annak sem, aki Belgrádban ül fel a vonatra és Magyarországra utazik – magyarázta a miniszter. Elmondta ugyanakkor, hogy miután a munkacsoport elindítja az ehhez szükséges eljárást, legalább egy év kell ahhoz, hogy a felek megteremtsék a nélkülözhetetlen feltételeket.
– A vasútállomáson közös vámvizsgálatot végeznek majd a szerb és a magyar vámhatóságok jelenlétével. Így működnek a gyorsvonatok máshol is, és így működtek a schengeni zóna bevezetése előtt is. A gyorsvasútnak csak akkor van értelme, ha a vonat nem áll meg a határon – hangsúlyozta a miniszter.
