„Aki a bővítés ellen van, gyengíti az Európai Uniót”

Az Európai Unióban nagy a képmutatás a bővítéssel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a tagállamok többsége másképpen beszél a tagjelöltek előtt – akkor mindenki pozitív, támogató –, amikor azonban a tagjelöltek nincsenek jelen, az ahogyan beszélnek róluk, egyáltalán nem igazságos. Az pedig, hogy egyes tagállamok akadályokat és buktatókat állítanak az integráció és bővítés útjába, elfogadhatatlan – fogalmazott csütörtökön Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a Budapest Balkans Forumon, hangsúlyozva, jelenleg az Európai Uniónak nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint nekik az EU-ra.

A budapesti Corinthia Hotelben tartott fórum külügyminiszteri panelbeszélgetésen Szijjártó azon véleményének adott hangot, hogy az EU egyre rosszabb formában van, aminek egyik oka, hogy a nyugat-európai országok folyamatosan akadályozzák az unió bővítését.

– Magyarország számára nemzetbiztonsági kérdés a bővítési folyamat felgyorsítása – hangsúlyozta. Szerinte a Nyugat-Balkán hatékony együttműködése nélkül Európa nem tud megbirkózni a migrációs hullámok jelentette erősödő nyomással. Szijjártó a felszólalásában elmondta, legutóbb, körülbelül tíz éve Horvátország csatlakozott az EU-hoz, és 1973 óta ez a leghosszabb időszak, ami eltelt új ország belépése nélkül. Ráadásul az Egyesült Királyság távozásával a közösség közben el is veszítette egyik tagját.

– Minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk. És minél kevesebben vagyunk, annál gyengébbek vagyunk – szögezte le, sérelmezve, hogy ennek ellenére a gyors bővítési folyamat támogatói egyelőre kisebbségben vannak. Aláhúzta: aki a bővítés ellen van, az gyengíti az Európai Uniót.

A Budapest Balkans Forumon jelen volt Ivica Dačić szerb külügyminiszter, Bujar Osmani, Észak-Macedónia külügyminisztere és Olta Xhacka, Albánia külügyminisztere is.

Ivica Dačić szerint az unió bővítési politikáját újra kell éleszteni. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy érzése szerint állandóan változnak a csatlakozási feltételek. Mint mondta, húsz év telt el a szaloniki EU-csúcs óta, amikor a nyugat-balkáni országok megkapták az európai integrációról szóló első ígéreteket. Dačić Szerint az EU ma kritériumválsággal küzd, és belefáradt a bővítési folyamatba.
– Tisztában vagyunk az EU belső nehézségeivel, ám azt az ígéretet kaptuk, hogy a következő tag a Nyugat-Balkánról érkezik majd. Sok történetet hallottunk már arról, hogy előkelő helyen állunk a prioritási listán, de a fáradtság nyilvánvaló. Amíg az uniós országok arra kíváncsiak, hogy az új tagok hozzájárulnak-e az EU erősítéséhez, minket az érdekel, van-e értelme az uniós jogharmonizációnak, ha az előrelépés stagnál – mondta Dačić.

Példaként Észak-Macedóniát említette, amely az elvárásoknak megfelelően megváltoztatta az állam nevét is, mégsem lép(het)tek előre. Szerbia meg aláírta a brüsszeli megállapodást, ami szintén nem hozta meg a várt eredményt – hangsúlyozta, kétségbe vonva az EU hitelességét és szavahihetőségét. Reményét fejezte ki, hogy a társulási tárgyalások a későbbiekben jobban alakulnak majd, mint a Törökországgal megkezdettek.

Olta Xhacka, Albánia külügyminisztere szerint az EU részéről már hosszabb ideje hiányzik a stratégiai gondolkodás a Nyugat-Balkánt illetően. Jó hírnek nevezte, hogy a jelek szerint Ukrajna Oroszország általi megszállása óta az EU is kezd felébredni, és kezdi felismerni a térség fontosságát, így remélhetőleg hamarosan megszületik a hiteles integrációs perspektíva, miután a helyzet mára nagyon átpolitizálttá vált, és a szereplők különböző történelmi kérdések túszává váltak. Xhacka szerint a háború lehetőséget ad arra, hogy az EU aktualizálja a helyzetértékelését, és felismerje végre, hogy Európa biztonsága nem választható el a Nyugat-Balkán biztonságától.

– Sajnos egy háború kellett ahhoz, hogy az Európai Unió magához térjen – fogalmazott az albán külügyminiszter.

Bujar Osmani észak-macedón külügyminiszter arról beszélt, hogy országa már 2001-ben megkezdte az integráció útját, ám azóta is szinte egy helyben toporog. A Nyugat-Balkán egyfajta sziget, amelyet EU-tagállamok vesznek körbe. Kisebb Romániánál, mindössze 15 millió lakost számol és a közösség GDP-jének mindössze egy százalékát kitevő gazdasági teljesítménnyel bír. A térség így az EU-nak nem is a hátsó udvara, hanem a tornáca – fogalmazott, és úgy vélte; amíg a régió államai nem vállnak tagállammá, és lyuk tátong a közösségen, addig nem lesz befejezett a projekt.

A nyugat-balkáni térség rendkívül hosszú utat tett meg a háborús lövészárkoktól a közös regionális piac építését célzó erőfeszítésekig, és ennek fő hajtóereje mindig az EU-integráció reménye volt, ez segített az ellentétek feloldásában, a reformokban – mutatott rá Osmani.