A rendkívüli választások jövőre esedékesek, ám tekintettel a különböző politikai történésekre, továbbá a Koszovóval kapcsolatos helyzet dinamikus alakulására, valamint a geopolitikai körülményekre, lehetetlen felmérni, hogy biztosan lesznek-e előrehozott parlamenti választások, és ha igen, akkor mikor – fejtette ki a 021.rs hírportál összeállítása szerint Bojan Klačar, a Központ a Szabad Választásokért és Demokráciáért (CeSID) végrehajtó igazgatója.
Rámutatott, a Szerb Haladó Párt már tavaly, a köztársasági kormány megalakításakor bejelentette, hogy a végrehajtó hatalom aktuális összetétele két évre kap megbízatást, azaz Ana Brnabićtól Miloš Vučević jelenlegi védelmi miniszter veszi át a miniszterelnöki tisztséget. Mindemellett 2024-ben esedékesek a tartományi parlamenti és a helyhatósági választások, az eddigi tapasztalat pedig azt mutatja, hogy az SZHP „szereti” a helyi választásokkal egy időben megtartani az előrehozott köztársasági parlamentit – magyarázta Klačar.
– Amennyiben a Népi Mozgalom az Államért tömörülést a választásokig valamiféle jogi struktúrával ruházzák fel, illetve az indul a választásokon, a mozgalom jelentős mértékben megváltoztatja a politikai szférát az országban. A mozgalom méretes tömörülés lenne, ilyenként pedig jó és stabil eredményre számíthat, az ellenzéket viszont az eddigiektől eltérő tevékenységre, illetve helyezkedésre ösztönözheti. Aleksandar Vučić valószínűleg számíthat eddigi koalíciós partnerei együttműködésére a mozgalomban, továbbá olyan értelmiségiekére és közéleti szereplőkére is, akik eddig nem vállaltak aktív szerepet a politikai életben. A nagyobb ellenzéki tömörülések feltehetőleg nem csatlakoznak a mozgalomhoz – fejtette ki Klačar.
Közben az ellenzék, úgy a jobboldali, mint az úgynevezett demokratikus, továbbra is kitart amellett, hogy már az idén előrehozott választások szükségesek. Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke a Prva tv műsorában ismételte meg egy héttel ezelőtti kijelentését, miszerint pártja arra számít, hogy az év végéig nemcsak Belgrádban lesznek előrehozott városi választások, hanem köztársasági, tartományi és helyi szinten is. A tartományi parlamenti és a helyhatósági választások 2024-ben esedékesek, ugyanakkor tekintettel a jelenlegi súlyos helyzetre, például Koszovó, az európai integráció vagy az Oroszországgal szembeni szankciók el nem rendelésének tekintetében, indokolt választásokat tartani, és ekképpen próbára tenni az aktuális hatalom legitimitását, illetve az ellenzék támogatottságát – fejtette ki Đilas.
Ugyanebben a reggeli műsorban, közvetlenül Dragan Đilas után, Ana Brnabić miniszterelnök és az SZHP alelnöke vendégeskedett, aki arra a kérdésre, hogy lesznek-e rendkívüli választások, a következőképpen válaszolt: „Nem tudom. Ugyanúgy, mint az SZHP többi tisztségviselője, én is úgy dolgozom, mintha holnap tartanák meg a választásokat. A hozzáállás olyan, hogy soha ne valljunk szégyent, akármikor is vannak a választások.” Egy héttel korábban Brnabić ekképpen fogalmazott: „Ha az ellenzék választásokat akar, akkor lesznek választások. Az SZHP eddig soha nem menekült a felelősség elől”.
Miloš Jovanović, az Új Szerbiai Demokrata Párt elnöke az úgynevezett államalapító ellenzék prokupljei nagygyűlésén követelte Aleksandar Vučić köztársasági elnök lemondását és a rendkívüli választások megtartását a hatalom összes szintjén, múlt héten pedig Aleksandar Jovanović Ćuta ellenzéki parlamenti képviselő fejtette ki, hogy rendkívüli választásokat kellene tartani, mind az európai rendezési terv, mind a lítiumbányászat esetleges engedélyezése miatt. „Mindazonáltal a nyugati államok, amelyek hatalomra juttatták Aleksandar Vučićot, nem engedik meg, hogy kiírják a rendkívüli parlamenti választásokat. Ezt csupán a nép nyomásgyakorlása révén eszközölhetnénk ki. Ha a nép az utcára vonul, akkor biztosan lesznek választások” – fejtette ki a Danas napilap szerint Jovanović.
Nyitókép: illusztráció
