Szerbia készen áll, hogy dolgozzon a koszovói helyzetre vonatkozó nemzetközi javaslat végrehajtásán, de nem enged elvi határaiból – jelentette ki vasárnap Aleksandar Vučić államfő azon a sajtótájékoztatón, amelyen a Belgrád–Pristina-párbeszéd folytatásáról számolt be a közvéleménynek. Szombaton ugyanis Ohridban folytatódtak a Szerbia és Koszovó kapcsolatának rendezésére irányuló egyeztetések az Európai Unió közvetítésével.
A sajtótájékoztatón a szerb elnök bemutatta a nemzetközi javaslat gyakorlati megvalósításáról szóló mellékletet, amelynek betartásával mindkét fél szerves részévé válhat az európai integrációs folyamatoknak. Vučić hangsúlyozta, hogy nem írt alá semmiféle megállapodást, mert „Szerbia nemzetközileg elismert ország, míg az úgynevezett Koszovó nem”. Rámutatott arra is, hogy szombaton nem esett szó a francia–német rendezési javaslatról, a megvalósítási terv szövegén azonban tizenkétszer változtattak. Az államfő elmondta továbbá, hogy a napokban a parlamenti képviselőcsoportokkal is egyeztetni fog a kérdésről, de a koszovói szerbek képviselőivel is találkozik majd.
A találkozót követően némileg más visszajelzés érkezett Josep Borrelltól, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjétől. A több mint 12 órás tárgyalást követően ugyanis azt nyilatkozta, hogy megegyezés született a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezését célzó uniós javaslat gyakorlati megvalósításának módjairól. Az uniós diplomata emlékeztetett: az ohridi találkozó célja nem az volt, hogy új megállapodást kössenek, hanem hogy a február végén Brüsszelben született megegyezés megvalósításáról egyeztessenek. A 11 pontból álló javaslat egyebek mellett egymás dokumentumainak és diplomáinak elismerését, az egyszerűbb határátkelést, a könnyebb munkavállalást és a gazdasági kapcsolatok megkönnyítését teszi lehetővé. Ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy Szerbia a jövőben nem akadályozhatja Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, Koszovónak pedig meg kell alakítania a szerb kisebbség önkormányzatiságát biztosító közösséget. Josep Borrell szerint ez utóbbiba Pristina azonnal beleegyezett.
A pozitív uniós hozzáállást Albin Kurti koszovói kormányfő is részlegesen támasztotta alá. A találkozót követően kijelentette, hogy alapvetően egyetértettek a felek, ugyanakkor elégedetlenségének adott hangot, hogy a szerb elnök most sem állt készen arra, hogy aláírja a megállapodást. Most az EU-n van a sor, hogy kidolgozza azokat a mechanizmusokat, amelyek jogilag kötelező erejűvé teszik majd ezt a megállapodást – hangsúlyozta. Kurti a Koszovói Szerb Önkormányzatok Közösségének megalakításával kapcsolatban elmondta: a szerb kisebbségnek elég széles körű jogaik vannak, a nemzetközi javaslatban foglaltakat pedig már a korábbi megállapodások is garantálták.
A szombati tárgyalásról szóló jelentést az Európai Tanács március 23-án és 24-én vitatja meg.
Nyitókép: Tanjug
