A szerbiai kisebbségek helyzetével, valamint az uniós csatlakozási tárgyalások folytatásának egyik korábbi előfeltételét jelentő kisebbségi akciótervvel foglalkozott az Európai Parlament frakcióközi munkatestülete. Deli Andor vajdasági EP-képviselő meghívására az ülésen magas rangú szerbiai vendégek tartottak előadást, s mutatták be ezt a cselekvési tervet. A köztársaság, a tartomány és a Magyar Nemzeti Tanács tisztségviselője is ott volt.
Lapunknak adott nyilatkozatában Ana Brnabić államigazgatási és helyi önkormányzati miniszter rendkívül jelentősnek nevezte a megbeszélést, melyen az akcióterv részleteit ismertették, elsősorban abból a szempontból, hogy Szerbia bemutathatta, milyen a nemzeti közösségekkel kapcsolatos politikája.
– Szerbia, 26 nemzeti közösségével, egy olyan európai államnak számít, amelyik a leginkább multietnikumú és multikulturálisnak nevezhető országok közé tartozik. Összesen 42 helyi önkormányzatban 11 különféle nemzeti kisebbségi nyelv is hivatalosnak számít. A multietnikumú régiók legjobb példája éppen Vajdaság, itt található ezen önkormányzatok java része is. Meg vagyok győződve arról, hogy ma egy jó példát mutattunk be Strasbourgban, annak példáját, hogyan tud sikeresen egymással együttműködni a köztársasági kormány, a tartományi adminisztráció és egy-egy nemzeti közösség kisebbségi önkormányzata – értékelte a Magyar Szónak összegezve a találkozót Brnabić.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke egy rövid beszámolóban értekezett arról, milyen hiányosságok merültek fel a kisebbségi akcióterv megvalósításában a Szerbiai Alkotmánybíróság azon döntését követően, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte.
– A nemzeti tanácsi törvény rendelkezéseinek alkotmánybíróság általi felfüggesztésénél elsősorban az oktatás, a kultúra és tájékoztatás problémáját hangsúlyoztam. A megoldást az új nemzeti tanácsi törvény jelentheti, annál is inkább, hogy a bíróság nem kérdőjelezte meg azokat a jogköröket, amelyeket a szerbiai alkotmány is szavatol, hanem azok kritériumrendszerét kérte számon, annak hiányára mutatott rá – mondta el Hajnal.
Arról, hogy mi valósult meg a kisebbségi jogok érvényesítése területén vajdasági szinten, Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkár számolt be Strasbourgban. Az akciótervről nyilatkozva elmondta, nem minden dokumentum valósul meg, ezt láthattunk a múltban. Véleményének adott hangot, hogy a megvalósulás a szervezettségünktől és az EU hozzáállásától is függ.
– Ha az EU kitartóan számon kéri a cselekvési terv megvalósítását a csatlakozási tárgyalások során, s a tárgyalási fejezetet nem zárhatja le Szerbia, amíg nem történik meg a realizáció, akkor az biztos sokat segít majd a cél elérésében – állapította meg lapunknak beszámolva Nyilas.
Deli Andor, az Európai Néppárt vajdasági származású fideszes európai parlamenti képviselője szerint a meghallgatás kiváló alkalom volt arra, hogy a szerbiai kormányzat bemutassa eltökéltségét az akcióterv végrehajtását illetően.
