A régiónak együttműködés kell

A Vajdasági Magyar Szövetség az Open Balkan kezdeményezés és a berlini folyamat harmonizálását szorgalmazza, emelte ki Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház pénteki parlamenti ülésén, amelynek napirendjén a munkavédelmi törvényjavaslat, a hulladékgazdálkodással foglalkozó törvény, a megújuló energiaforrásokkal foglalkozó törvény, valamint a mezőgazdasági támogatásokkal foglalkozó törvény módosítása mellett számos nemzetközi megállapodás is szerepelt. Többek között éppen a Nyugat-Balkán polgárainak személyi igazolvánnyal történő utazásának lehetőségéről szóló, valamint az oklevelek kölcsönös elismeréséről szóló megegyezés megerősítése is.

Kovács Elvira rámutatott, a mozgásszabadság a Nyugat-Balkánon stabilizálhatja a régiót és csillapíthatja a feszültségeket, ugyanakkor a szakemberek szabad mozgása egy nagyobb, 18 millió fős piacon belül csökkentheti a szakértők kiáramlását a régióból.

A felsőoktatási képesítések elismeréséről szóló megállapodás a tervek szerint (miután azt ratifikálja a parlament) 3 hónapon belül lép hatályba. Ez a megállapodás az állami egyetemekre vonatkozik, fokozatosan felöleli majd a magánegyetemeket is, míg a szakmai képesítések elismeréséről szóló megállapodás megteremti a tárgyalási alapot a fennmaradó 4 szabályozott szakmához (szülésznők, ápolónők, gyógyszerészek és állatorvosok). Kiemelte, bár a berlini folyamat nem az EU-tagságot célozza, a megállapodások fontos lépésnek tekinthetők a régió európai perspektívájának erősítésében. Szavai szerint elvitathatatlan, hogy a hosszú ideje tartó csatlakozási tárgyalások mindkét fél részéről fásultságot okoztak, és a polgárok is egyre kevésbé bíznak ebben a folyamatban. Egy 2022-es közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 22 százaléka bízott abban, hogy 2025-re Szerbia teljes jogú uniós tagállamá válik, 37 százelékuk 2030-at látja reálisabbnak, míg 28 százalék szerint Szerbia soha nem lesz EU-tagállam.

Kovács Elvira kiemelte, az Open Balkan és a berlini folyamat nem egymás konkurense, a régió országai két egymást segítő folyamatként kell hogy tekintsenek rájuk, ami az uniós tagsághoz segíti őket. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai alapján az Open Balkan tagállamaival (Albániával és Észak-Macedóniával) Szerbia teljes árukereskedelme 2022-ben 1,7 milliárd eurót tett ki, csaknem 29 százalékkal nőtt 2021-hez viszonyítva: Szerbia exportja 2022-ben 17 százalékkal, míg az import 61,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Rámutatott arra is, hogy a berlini folyamatnak köszönhetően az Interreg projekteken keresztül 2014 és 2021 között Szerbia és Magyarország határon átnyúló projektjeit 65 millió euróval, a Szerbia és Románia közötti projekteket pedig 75 millió euróval támogatta az EU. Az Európai Bizottság 2022-ben jóváhagyta az új INTERREG VI-A IPA határon átnyúló együttműködési programot Magyarország és Szerbia között, amire 63.550.000 eurót különít el az unió a 2021 és 2027 közötti időszakra.

Az eurointegrációs bizottság elnökeként Kovács Elvira elemezte az Európai Bizottság 2022-es országjelentését is, kiemelve egyebek között, hogy a csatlakozási tárgyalások kezdete óta, vagyis 2014 óta Szerbia a 35 tárgyalási fejezetből 22-őt nyitott meg. Ezeket később, az új metodológia szerint klaszterekbe sorolták, és csupán két klasztert nyitottak meg, ám készen áll még egy megnyitására. Miután ez a jelentés a megváltozott geopolitikai viszonyok árnyékában készült, amikor az EU számos deklarációt adott ki az ukrajnai konfliktus kapcsán, Szerbia EU-val való összehangoltságát 48 száalékosnak ítélték meg. Bár az EB több esetben stagnálást, vagy visszalépést fogalmazott meg, az ország osztályzata jobb mint az egy évvel korábbi jelentésben. Az EB-jelentés tekintetében a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatását és az Oroszországgal szembeni szankciók bevezetését emelte ki legfontosabb tényezőként.