Az állami vezetőknek most már fel kell fogniuk, hogy ahhoz, hogy Szerbia területén az utakat rendesen karban tudjuk tartani, reális mennyiségű pénzre lenne szükségünk, így ugyanis csak a legfontosabb munkálatokat tudjuk elvégezni. A legnagyobb gazdagság éppen az útjainkban rejlik, ugyanakkor Szerbiában egy eurócenttel sem olcsóbb az üzemanyag, mint bárhol máshol Európában, így az utaknak is hasonló minőségűnek kellene lenniük – mondták el a Szerbia Útjai Közvállalat képviselői pénteki szabadkai sajtótájékoztatójukon.
Azok a szerbiai útépítő vállalatok, amelyek a Szerbia Útjai közvállalattal kötött szerződés alapján az utak karbantartását végzik, csütörtökön Szabadkán tartották tanácskozásukat, amelynek többek között az aktuális, téli karbantartó munkálatok voltak a témái, illetve az útépítők hamarosan megrendezésre kerülő első nemzetközi tanácskozása, amelynek középpontjában a korszerű útkarbantartás áll majd.
Zoran Stojisavljević, a vállalat I. és II. rendű közutak karbantartásával megbízott igazgatója rámutatott, habár 2012-ben törvényben fogalmazták meg az állami úthálózat karbantartásának kötelezettségeit, a rendelet hamarosan módosításra kerül, és így a regionális úthálózatot is magában foglalja majd. Az útépítők már csak arra várnak, hogy a kormány jóváhagyja ezt a módosítást. Ennek ellenére a Szerbia Útjai Közvállalat elkészítette a téli időszakra vonatkozó karbantartó programot. Ezt vitatták meg a szabadkai találkozón.
– A súlyos anyagi gondok ellenére, úgy tűnik, az útépítő vállalatok készen várják az előttünk álló téli időszakot. Vagyis a mentőegységeket, amelyek a téli körülmények között reagálnak majd, sikerült szervezetten szétosztanunk az ország egész területén. Már most beszereztük a szükséges felszerelést, a járművektől kezdve az aprókavicsokig, amit a csúszás megakadályozása miatt szórunk szét az utakon. Amitől tartanunk kell, azok az anyagiak, illetve az a természeti csapás, ami tavaly sújtott le. Természetesen nagyobb hóesésre mindig számítani kell. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a 2013-as évre az állami költségvetésből elkülönített összeg nem elegendő az utak rendszeres karbantartására, gondolok itt a nyári és a téli karbantartására is. Sajnos mindannyian tudjuk, hogy milyen állapotban van az úthálózat az ország egész területén, aminek az előzménye pont az, hogy nem fordítottunk kellő mennyiségű pénzt az utak karbantartására – magyarázta Stojisavljević. Kérdésünkre, mennyi pénzt kap a vállalat a karbantartásra, ugyanakkor mennyi pénzre lenne szükség ahhoz, hogy azt kellő minőségben végezhesse el, elmondta: – Ha felmérjük az ország területén az utak állapotát, látjuk, mennyi pénzre lenne szükségünk, hogy az állapotokat normális szintre tudjuk állítani. A költségvetésből jelentősen kevesebb pénzt különítenek el erre a célra, mint amire szükség lenne, vagyis évről évre csak romlik a helyzet. Ebben az évben számításaink szerint az egész éves karbantartásra az előirányzott terveink szerint 14 milliárd 680 millió dinárra lett volna szükségünk, de a költségvetésből csak 9,8 milliárd dinárt kaptunk. Vagyis ebből is ki lehet következtetni, hogy mennyi munkát ki kellett hagynunk – mondta. Felhívta a figyelmet, hogy a nyári karbantartásnál tudnak takarékoskodni, például az utak foltozásánál, de a téli munkálatok elvégzését meg kell oldani, hogy biztonságosak legyenek az utak.
Dragan Vujnović, a belgrádi Srbijaput Rt. vállalat vezérigazgatója, valamint a Szerbia Közúti Infrastruktúrája Munkaadói Egyesületének titkára rámutatott, a nemzetközi tanácskozás célja éppen az, hogy a szakma rámutasson a korszerű útkarbantartáshoz szükséges reális szükségletekre.
– Sajnos a közvélemény nem tudja, hogy az utak karbantartását rendkívül kis költségvetésből végezzük, ugyanakkor felénk, mint a munkálatok kivitelezője felé, hatalmas az utak felhasználóinak az elvárása. Joggal, hiszen a forgalom az utakon történik. Hogy ezeket az utakat használni tudja az ipar és a polgár, üzemanyagot használ. Az üzemanyag árának több mint 60 százaléka jövedéki adó, vagy más jellegű adó. Ennek a jövedéki adónak egy részét külföldön, de két évvel ezelőttig nálunk is közvetlenül az utak karbantartására fordították. Most a pénz a költségvetésbe folyik be, és onnan különít el az állam meghatározott összeget a karbantartásra. Ez nem fenntartható rendszer. Az üzemanyag után 1 milliárd euró folyik be a költségvetésbe, és abból csak 5,4 milliárd dinárt juttatnak vissza a szerbiai utak karbantartására. Ugyanúgy, az autópályadíjból is csupán egy meghatározott összeg kerül vissza hozzánk. Emiatt évről évre hatványozottan romlik az utak minősége. Ebből is látszik miért nem fejlettek az útjaink, és miért vannak olyan állapotban, amilyenben – fűzte hozzá Vujnović.
