Majd száz év után, vagyis 1920 után az idén először nyílik lehetősége a kettős állampolgárság révén a vajdasági magyaroknak is, hogy szavazzanak a magyarországi országgyűlési választásokon, és ezt a lehetőséget ki kell használni, nem valaki ellen, hanem hogy érzékeltessük a nemzet egybetartozását.
A fentieket Fábry Szabolcs,a Civil Összefogás Fórum (Nagyvázsony) tagja mondta szombaton a Kishegyesen megtartott összejövetelen, amelyen a helybeli civil szervezetek képviselőivel beszélgetett a nemzetpolitika kérdéseiről. A vendégeket és jelenlevőket a szervező, a kishegyesi helyi közösség nevében Sándor István üdvözölte, majd Béres Zoltán, a Vajdasági Magyar Civil Szövetség elnöke szólt arról, hogy az idei év megint választási év lesz: egészen biztosan meg kell választani az új MNT-t, részt vehetünk a magyarországi választásokon, és egyáltalán nem kizárt, hogy Szerbiában is lesznek parlamenti választások. Ezért fontos, hogy a civil szervezetek is elgondolkodjanak a közös érdekek megformálásáról.
Előadásában Fábry Szabolcs rámutatott, hogy a kampányban a politikusok majd mindkét részről veszélyekről fognak beszélni, de tudni kell, hogy a magyarság jelen pillanatban nincs életveszélyben, viszont az is igaz, hogy teljes egészében biztonságban sincs. A magyarság nem kis nemzet Európában sem, közepes nagyságú nemzetnek számít a 13 és fél milliós lélekszámával. Tény azonban, hogy a válság, elsősorban az értékválság leginkább az ókontinenst sújtja. Sok országban értéksemlegességet hirdetnek, csakhogy ez az értéksemlegesség értékhiányba csap át, ami tovább tetézi a válságot. A globalizáció egyik legnagyobb átka a nagyvárosokba történő tömörülés és a falvak elhalása. Ez nemcsak Magyarországon és Vajdaságban gond, hanem Spanyolországban is, ahol például az utóbbi évben mintegy háromezer település halt ki teljesen. Ezzel szemben sokkal sikeresebbnek mondhatók azok az országok, amelyekben sikerült a modernitást a hagyományossal ötvözni, mint amilyen Ausztria és Lengyelország. Ezekben azonban létezik egy masszív vidéki közösség.
Az előadást követő vitában is legtöbben a legfőbb gondnak az elvándorlást nevezték meg. Mint mondták, a lakosság valójában két részre oszlik: az egyik a középiskolás korig terjedő korosztály, a másik az ötven év felettiek. A középső korosztályok hiányoznak. Elhangzott az is, hogy az elvándorlás időről időre erőteljesen megjelenik ebben a térségben, ennek ellenére mindig volt erő újrakezdeni és megújulni. Ezért kell mindenekelőtt közösségben gondolkodni.
A CISZ a budapesti Rákóczi Szövetséggel karöltve decembertől áprilisig kampánysorozatot szervez a Délvidéken Nemzeti sorskérdéseink címmel. Ennek a kampánynak a második állomása volt Kishegyes. Az első összejövetelt decemberben Magyarkanizsán tartották, amelynek vendége Csontos János író, újságíró, dokumentumfilmes volt. A CISZ magyarországi művészeket, tudósokat és közéleti személyiségeket hív meg, hogy identitástudatról és a magyarság fontos kérdéseiről beszélgessenek el a helybeliekkel. Az áprilisig tartó rendezvénysorozattal bejárják az egész Vajdaságot. Havonta három vendég érkezik hozzánk Magyarországról. A kampány célja, hogy minél többen részt vegyenek mind a magyarországi parlamenti választásokon, mind az idehaza megtartandó nemzeti tanácsi választásokon.
