2001. augusztus 17-én tele volt kíváncsiskodókkal a Szabadkai Magyar Főkonzulátus előtti úttest. Mindenki látni akarta a történelmi pillanatot, amikor Orbán Viktor miniszterelnök és Zoran Đinđić szerb miniszterelnök megnyitja a magyar külképviseletet Szabadkán. Kicsik és nagyok tolongtak az épület előtt. Fontos volt számunka ennek a külképviseletnek a megnyitása: bátorítást és bizakodást jelentett, akkor még nem is tudtuk, hogy milyen rendkívüli szerepet játszik majd az életünkben.
A miniszterelnök fogadtatása 2001-ben (Fotó: Ótos András)
Emlékszem, Orbán Viktor miniszterelnök akkor arról beszélt, ez a gyönyörű szecessziós város a századelőt idézi. Aztán beszélt arról is, hogy ezt az országot megtépázta a XX. század legújabb európai háborúja és szólt a reményről is, hogy Szerbiának sokáig lesz olyan kormánya, amely mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok jól érezzék magukat ott, ahol élnek. Ígéretet tett, hogy Magyarország kormánya igyekszik jó kapcsolatokat ápolni Szerbiával, mert a jószomszédi viszony az itt élő magyarságnak is fontos. Zoran Đinđić szerb miniszterelnök az ígérte, mindet megtesz, hogy a magyarság elnyerje az európai normák szerinti kisebbségi jogokat, mert Szerbia adósa a magyarságnak: nemcsak saját jogaikért küzdöttek a vajdasági magyarok, mondta, hanem a demokráciáért is. Zúgó tapsot kapott mindkét miniszterelnök. Akkor, ott úgy érzetük, a háborús évek után, hamarosan egyenesbe jövünk. Nem így történt. 2003-tól, Magyarország európai uniós csatlakozásától már az anyaországba is csak vízummal utazhattunk. A szabadkai magyar főkonzulátuson valóságos vízumgyár alakult ki. Évente 120 000 vízumot adtak ki. Kaptunk egyéves vízumot, majd nemzeti vízumot is kérhettünk.
A bezártságunkat és kitaszítottságunkat enyhítette az, hogy az anyaország igyekezett lehetővé tenni az utazásunkat. Hetekig, hónapokig hosszú sorok kígyóztak a szabadkai magyar külképviselet előtt. 2009-ben megszűnt a vízumkényszer és egyszerre elcsendesedett a magyar külképviselet. Fél év múlva, 2010. május 26-án a Magyar Országgyűlés megszavazta a könnyített eljárással elérhető magyar állampolgárságot a külhoni magyarok számára.
A Szabadkai Magyar Főkonzulátuson ismét pezsgett az élet. Csíkszereda után a legtöbben a Délvidékről kérelmezték a magyar állampolgárságot. A legfrissebb adatok szerint több mint 65 ezren. Sokan meghatódva, könnyekkel a szemükben tettek esküt. Fontos a délvidékieknek a visszaigazolás, hogy az anyaország nem mond le róluk, hanem a nemzet részének tekinti őket.
Hiába riogatták egyes politikusok az otthoniakat, hogy majd megindul a csőcselék az anyaországba, erre nem került sor, a délvidéki magyarok maradtak ott, ahol vannak, s megpróbálnak boldogulni a szülőföldjükön. Ebben erkölcsi és anyagi támaszunk az anyaország.
Naponta három eskütétel van a szabadkai külképviseleten. Lehet erre azt mondani, hogy rohammunka folyik, ez mégsem fedi a valóságot. Az itt dolgozók mindegyik új magyar állampolgár számára ünnepséget szerveznek. A fennkölt pillanathoz ünnepi hangulatot varázsolnak.
2012-ben, amikor a külhoniak megkapták a szavazati jogot a két évvel korábban megszavazott állampolgárság mellé, már borítékolható volt, hogy ebből a térségből sokan élni kívánnak a szavazati jogukkal. Így is lett.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint Szerbiából 29 144-en kérték felvételüket a magyar választói névjegyzékbe. Ám a becslések szerint még vagy 10–12 ezren lehetnek, akik elektronikus úton kértek értesítést. Vajdaság a regisztrációs kérelmek számát tekintve világelső. A szabadkai magyar külképviselet ismét zsibongott. A szabadkaiak és nem csak az itt lakók tudták, ha gondjuk van, a külképviseleten segítenek a regisztrációs lapok kitöltésében.
A hét elejétől pedig a külképviseleteken is le lehet adni a levélszavazatokat. Díjmentesen a posta is elviszi a megcímzett borítékot, az emberek egy része mégis inkább a külképviseleten elhelyezett gyűjtőládákba dobja be. A hét első három napján csaknem 3000 levélszavazatot vittek be a polgárok a Szabadkai Magyar Főkonzulátusra.
Nemrégiben egy fiatal szabadkai nő mesélte, ő megkapta a szavazócsomagját, de nem fogja postára adni a szavazatát, és nem tervezi a napokban a külképviseletre sem bevinni. Megvárja a szavazás napját és akkor adja le a voksát. „Akkor majd szépen felöltözöm, elmegyünk a családdal és ez egy ünnep lesz, hogy magyar állampolgárként először szavazhatunk. Emlékezetessé szeretném tenni ezt a napot, mert az én szavazatom is kell ahhoz, hogy az országgyűlésből nemzetgyűlés legyen” mondta.
Pásztor István, a VMSZ elnöke meghívására ma ismét Szabadkára érkezik Orbán Viktor miniszterelnök. Találkozik a VMSZ elnökségének tagjaival, majd délután négy órakor leleplezi a Svetozar Marković Gimnázium előtt Kosztolányi Dezső egész alakos szobrát. Ezt követően részt vesz a magyar kormány anyagi támogatásával készült Vajdasági Magyar Képtár (1830–1930) megnyitóján.
A Gimnázium előtt kialakított Kosztolányi Dezső Emlékpark a Gimnazista elnevezésű szobor, amely Szarapka Tibor szobrászművész alkotása, valamint a Vajdasági Magyar Képtár és a kiállítás újbóli felállítása a Magyar Nemzeti Tanács nemzetileg kiemelt jelentőségű projektuma, amely megvalósulását teljes egészében a magyar kormány finanszírozta. A képtár kialakítását a magyar kormány 60 millió forinttal támogatta.
Orbán Viktor miniszterelnök találkozik a szabadkai zsidó hitközség vezetőségével és megtekinti a Zsinagógát is.
