A Magyar Országgyűlés négy évvel ezelőtt fogadta el a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, mely a trianoni békediktátum 90. évfordulójáról megemlékezve a magyarság történetének e szomorú dátumát a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az Országgyűlés ekkor kinyilvánította, hogy „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Négy vajdasági közéleti személyiséget, Dudás Károlyt, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, Beretka Katinkát, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosát, Venczel Valentint, az Újvidéki Színház igazgatóját és Kávai Szabolcs történelemtanárt, tartományi képviselőt arra kértük, hogy osszák meg velünk, mit jelent számukra a nemzeti összetartozás napja.
OLDÓDIK TRIANON ÁTKA
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány valóságossá tette azt a nemzeti összetartozást, amely korábban is létezett. Szavai szerint az összetartozás a mindennapok együttműködésében teljesedik ki.
– Mindig voltak az anyaországban olyan emberek, olyan csoportok, akik, amelyek évekkel, évtizedekkel korábban is eljöttek és jelezték a legsötétebb időkben is – idézem itt például a 2004. december 5-ei gyászos emlékű népszavazást –, hogy összetartozunk. Nemzedékünk, de a fiatalok nemzedéke is rendkívül szerencsés, hogy megélhettük, amire nem is mertünk korábban gondolni, vagyis, hogy Trianon átka valamiképpen oldódik és a határok egyre inkább légiesednek – mondta a VMMSZ elnöke.
Mint megjegyezte, a politikán túl a megmaradásunkat, az itt maradásunkat leginkább a kultúra szolgálja. Hozzátette, hogy éppen ezért tartja szerencsés pillanatnak, hogy a Gyöngyösbokréta és a Durindó is a napokban veszi kezdetét Bánátban, hiszen ezzel is tudatosíthatjuk, hogy: „Mi, bánáti és bácskai magyarok, összetartozunk!”.
JELENBEN TAPASZTALHATÓ HAZAÉRKEZÉS
Beretka Katinka, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosa számára a nemzet nem tud nem összetartozni. Kiemeli, hogy a nemzet lényege az lenne, hogy hátteret adjon, hogy alapot teremtsen, hogy támogasson, hogy tanítson, hogy védjen.
– Ezért, úgy gondolom, a nemzet pontosan azért nemzet, hogy összekössön, tértől és időtől függetlenül. Ennek a kérdésnek nincs, és nem is lehet másik oldala. Nincs ilyen vagy olyan nemzet. Egy nemzet van. Mindig jóleső nosztalgiával kutattam a dédszüleim, nagyszüleim dokumentumai, fotói között, ahol a Trianon előtti időszak nyelvében, színeiben és hangulatában, ilyen vagy olyan formában megjelent. A nemzeti összetartozás napján azonban megerősödik bennem, hogy az összetartozásra már nemcsak nosztalgiával kell tekintenem, hanem itt és most, jelenben tapasztalhatom meg a hazaérkezés, a megérkezés immáron már valóságos, politikailag, jogilag és emberileg is deklarált érzését – fogalmazott az MNT tanácsosa.
A NEMZETEN BELÜL NINCS HATÁR
Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója szerint nemzetben gondolkodni, létezni, érezni és tervezni igen hatékony védekezési módja a XXI. század globalizmusával és az Európában hódító multikulturalizmussal, multinacionalizmussal szemben. Hozzáteszi, a nemzet, mint egy önazonossági pont, megóvhatja az embert az uniformizálódás veszélyétől.
– Mi azon ritka nemzetek közé tartozunk, amelyek önmagunkkal határosak. Az összetartozás napja arra is emlékeztet minket, hogy amíg a nemzetállamnak van határa, addig a nemzetnek nincs határa. A nemzet egy olyan közösség, amely tulajdonképpen átlép azokon a határokon, amelyek adminisztratív, mondhatni embertelen módon elválasztják a nemzetet – mondta az Újvidéki Színház igazgatója.
Véleménye szerint azzal, hogy a magyarság ismét magára talált, azzal Európának is pozitív mintát mutat. Hozzáteszi, hogy a magyarság úgy tud segíteni a többnemzetiségű Európának, ha a nemzet fejlődik, s ehhez elsősorban a saját közösségén belül található problémákat kell orvosolnia.
ELFOGADTUK AZ ELFOGADHATATLANT
Kávai Szabolcs történelemtanár, a Vajdasági Magyar Szövetség tartományi képviselője, a Rákóczi Szövetség alapító tagja kiemelte, hogy a nemzeti összetartozás napjáról beszélve rögtön Trianont kell megemlíteni, hiszen 1920. június 4-én írták alá a békediktátumot. Hozzáteszi, a történelemórákon a diákok kiemelt érdeklődéssel figyelnek a témára.
– Másoknak talán furcsának hangzik, hogy egy vereségből, egy tragédiából mégis egy olyan ünnep született, amelyet nemzeti összetartozásnak nevezünk. Ez az ünnep a nemzeti közösségünk érettségét is mutatja. Megtanultuk elfogadni az elfogadhatatlant. Nem a sebeinket kell állandóan nyalogatni, hanem tanulnunk kell a múlt hibáiból és előre kell néznünk – hangsúlyozta Kávai.
Kiemelte, az ünnep összefogja a Kárpát-medencében élő magyarságot és ezen kívül a 2010-es kettős állampolgárság is alátámasztja, hogy a jelenlegi magyar kormány nemzetben és nem csak országhatárokban gondolkodik. Végezetül megjegyezte, hogy a Rákóczi Szövetség ifjúsági tagozata szervezésében 26 magyarkanizsai fiatal Hódmezővásárhelyen ünnepli ma az összetartozás napját.
