„Mindent szabad nekem, de nem minden használ” (1Korinthus 6,9-20) – idézte a Szentírást Halász Béla, a szerbiai református keresztyén egyház püspöke. Magyarázata szerint Isten megadta nekünk a szabadságot, de nem minden használ nekünk, más szóval, a szabadságunk addig terjedhet, ameddig a mások szabadságát nem sérti, és ennek kellene vonatkoznia a sajtószabadságra is. Hozzátette, hogy a református egyház természetesen a véleményszabadság mellett teszi le voksát, a véleményszabadság azonban csapdát is tartalmaz.
– Nagyon sokszor túllép egy határt, ami tulajdonképpen már sértegetés. Ez nemcsak a politikai világban van így, hanem az egyházban is. Az egyházban is történnek olyan dolgok, amelyek nemcsak a hitünk ellen tanúskodnak, hanem az általános társadalmi erkölcsöt is sértik. Jézus Krisztust is sértegették, köpködték és keresztre feszítették – mondta a püspök.
Szavai szerint elfogadható a kritika, lehet kritizálni valaki személyét, az egyházat és a Szentírást is, de mindennek bizonyos határok között kellene történnie: egyrészt a kritikának megalapozottnak kell lennie, másrészt lehetőleg kerülnie kellene a sértést. Ugyanígy, ha az egyház választ ad a kritikára, ami egyes esetekben kötelessége, nem szabad megsértenie a másként gondolkodót.
– „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére” – áll a Teremtés könyvében. A másik emberben Isten teremtényét kell tisztelnünk, attól függetlenül, hogy ateistáról vagy más vallású emberről beszélünk. Mert emberről van szó! Nem az eget és földet, nem a növényeket és az állatokat teremtette saját képére, hanem az embert – érvelt a püspök.
Magyarázata szerint a keresztyének éppen ezért állnak az élet pártján, ellenzik az eutanáziát, abortuszt. Kiemelte, hogy a Szentírás a hitük és életük zsinórmértéke, és ebből a szemszögből kell tekinteniük a sajtószabadságra is, amely véleménye szerint nagyon összetett kérdés.
– Tökéletes sajtószabadság nincs a világon. Sem tökéletes elmélet, sem tökéletes gyakorlat. Ugyanígy nincs tökéletes ember, tökéletes társadalom. Az ember műveiből hiányzik a tökéletesség. Ettől függetlenül egy keresztyén újságírónak kötelessége törekednie a tökéletességre – mondta Halász.
Szavai szerint amikor Jézus Krisztus azt mondta, hogy „Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes” (Mt 5,48), nem arra gondolt, hogy az emberek ezt a földi életükben el is érik, hanem arra, hogy igyekezniük kell elérni, az ember lényegéhez ugyanis hozzátartozik a bukás lehetősége, nem létezik bűn nélküli ember.
A református püspök a sajtószabadságról beszélve még egy csapdára mutatott rá.
– Egy sajtóháznak, újságnak, rádiónak vagy tévének van tulajdonosa. A tulajdonosoknak pedig érdekeik vannak, ettől kezdve pedig elfogultak. Éppen ezért tartom szükségesnek a sajtótermékekben – legyen az akár egyházi lap is – az ellenvélemények megjelenésének lehetőségét. Akkor is meg kell becsülnöm, tiszteletben kell tartanom a másik véleményét, ha nem értek vele egyet, hiszen ez is beletartozik Jézus Krisztus azon tanításába, amely úgy szól, hogy „Szeresd felebarátodat, mint magadat” (Mt. 22,39) – mondta Halász.
Véleménye szerint, ha a társadalom megadná a sajtó munkatársainak, az újságíróknak, hogy szabadon foglalkozzanak a problémákkal, akkor sokkal gyorsabban és könnyebben megoldódnának akár az egyház, akár a társadalom problémái. Hozzátette, a problémák azért gyűlnek társadalmunkban, mert bizonyos erők fékezik a sajtószabadságot.
A Charlie Hebdo elleni merénylettel kapcsolatban megjegyezte, semmi esetben sem szeretné enyhíteni, sem törölni az elkövetett bűnt, a muzulmán, a keresztény és a zsidó vallásokat kifigurázó szerkesztőség azonban átesett a ló túloldalára, a szóban forgó karikatúrákkal ugyanis olyan érzetet keltettek, mintha lenézték volna a vallásokat, a vallásos embereket.
– A muzulmán vallással kapcsolatban kritikus véleményem van, de sohasem jutna eszembe, hogy Mohamed prófétát valamiképpen is megsértsem, vagy netalán egy karikatúrát megjelenítsek róla. Nem azért, mert tisztelem a prófétát, hanem mert az ember Isten képmásságát, teremtettségét tisztelem, vagyis magát az embert tisztelem – magyarázta a püspök.
Kiemelte, hogy kritikák vannak, egyházi viccek vannak, sőt az egyházban is viccelődnek, de csupán bizonyos keretek között. Egy adott lap szerkesztéspolitikájától függ csupán, hogy azok mit vállalnak fel, vagy sem, és ehhez joguk is van, egy vallásos személynek azonban egy próféta, vagy éppen a keresztyén hívőknek Jézus Krisztus személye szent és sérthetetlen, ezért elvárható, hogy az újságírók egy bizonyos ponton ne lépjenek túl.
– Ezzel nem a vallást tartanák tiszteletben, hanem a másik ember személyét, magát az embert – szögezte le Halász.
Végezetül megjegyezte, hogy a társadalom folyton emberi jogokról és szabadságról beszél, miközben lépten-nyomon megsérti azokat. A püspök megítélése szerint, ha a nem hívők és a hívők egy olyan emberbarát társadalom alapjait akarják kiépíteni, ahol az egyén szabadon fejlődhet, akkor ezeket az alapelveket tiszteletben kellene tartaniuk.
