A zsidó vallás nem hittérítő vallás, azonban lehetséges az egyéni betérés, mondta Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke. Hagyományosan az számít zsidónak, akinek az édesanyja zsidó, illetve az, aki betért. Mint megjegyezte, az iszlám és a keresztény hit alapjai a judaizmusban gyökereznek, a kereszténység Ószövetsége még ma is a zsidó vallás alapját képezi, amit egyszerűen Bibliának nevez, ugyanis a zsidóság nem ismeri el az Újszövetség írásait.
Szabados Róbert (Fotó: Diósi Árpád)
– Mindenre meg lehetne sértődni. Nem létezik olyan dolog, amire nem lehet megsértődni, de a vallás alapjában véve a szeretetről és az emberiségről szól. Valamennyi vallásra ez vonatkozik, legyen az zsidó, keresztény, muzulmán vagy valamelyik a keleti vallások közül – mondta a zsidó hitközség elnöke.
A zsidó vallásról beszélve Szabados megjegyezte, hogy a zsidó vallás és nép hozzáállását a világhoz, az élethez, a jóhoz és a rosszhoz a zsidó vallás 13 alapelve, hittétele határozza meg évezredek óta, így ma is. Szavai szerint a szóban forgó hittételek alapjaiban megtalálható a szociológia, az etika és a logika is.
– Az etika, a logika és a társadalomtan, amely megtalálható valamennyi vallás alappillérében, határozza meg, hogy mi a jó és mi a nem jó. Mit szabad, mit nem szabad. Nem szabad mást megsértenem, vagyis nem tehetek meg olyasvalamit valakivel, amit nem szeretnék, hogy megtegyenek velem. Ezzel kapcsolatban lehetetlen pontosan meghatározni, hogy hol a határ, ugyanis megítélésem mindig szubjektív lesz. Mindenki másként éli meg a szabadságot és másként éli meg azokat az alapvető kérdéseket, hogy mit szabad megtenni, és mi az, amit nem szabad. Ugyanez vonatkozik a sajtószabadság megélésére is – érvelt a hitközség elnöke.
A januári párizsi történésekről szólva érdekesnek nevezte, hogy ugyanabban a percben történt meg a kóser boltban is az, ami a Charlie Hebdo szerkesztőségében. Mint megjegyezte, erre nincs magyarázat, ugyanis a kóser boltnak semmi köze sem volt a szatirikus lapban megjelent Mohamed-karikatúrákhoz.
– A párizsi történések után az az egymillió ember, aki kivonult az utcára, mutatta meg, hogy valójában mi is a jó. Az utcára kivonult emberek jelentik a vallást. Voltak közöttük keresztények, muzulmánok, buddhisták, zsidók és ateisták is – emelte ki Szabados.
Az iszlámról szólva a zsidó hitközség elnöke kiemelte, attól függetlenül, hogy Izrael állam évtizedek óta viaskodik a környezetével, igazságtalanság lenne bármi rosszat szólni a muzulmán vallásról.
Elmondta, hogy a zsidó vallásban nincsenek szigorú szabályok, megkötések, hogy egy lapban mi a megjeleníthető a zsidó vallással és prófétáival kapcsolatban.
– Ha úgy érezzük, hogy valami átlépett egy bizonyos határt, akkor valami módon tiltakozni fogunk. Például az adott újságban, amelyik megrágalmazott minket, vagy kifordította szavunkat, megjelentettjük az ellenvéleményünket. Ha valaki negatív előjellel cselekedik ellenem, vagy az ellen, amit vallok, nem vehetem az igazságot a saját kezembe. Ilyen még a muzulmán világban sincs. Van néhány csoport, amely megteszi, de nem ők a perdöntőek – vélekedett Szabados.
A zsidó hitközség elnöke alapvető emberi értéknek nevezte, hogy függetlenül milyen felekezethez tartozik bárki, tiszteletben tartjuk az ember vallásosságát. Értékelése szerint a közvéleményben ritkán jelennek meg vallással kapcsolatos témák. Azon véleményének adott hangot, hogy a vallásról mint életmódról kellene szólni, etikai, értékrendi oldaláról kellene vizsgálni.
– A kilencvenes évek óta érdekes időben élünk. Az előző rendszer értékrendje felbomlott, de még nem állt fel egy új értékrend. A hétköznapi embereknek kellene kiállniuk a nap mint nap jelentkező igazságtalanság és nyomorúság ellen – mondta a hitközség elnöke.
Kiemelte, hogy egy embernek, aki tudja, mi a jó és mi a rossz, ha például azt látja, hogy a gyerekek nem járnak iskolába, mert a szülők étkeztetni sem tudják őket, kötelessége kiállni és tenni valamit, azonban manapság – mint mondta – „senki sem tesz ilyet, se én, se ön, se más”.
