Szombat délutánra hirdette meg a 31 éves Vit Jedlicska cseh politikus a honfoglalást Liberlandban. Az Oaza mira kod lepog Tome nevű monostorszegi vendéglőben van már hetek óta az államalapítók bázisa. Ide érkeztek a brazil, ír, dán, cseh, svájci, magyarországi, szlovén és más fiatalok, akik részt akartak venni az „élni és élni hagyni” szlogennel meghirdetett új ország honfoglalásában. A vendéglőben Vit Jedlicska nem jelent meg, azt mondták Zágrábban tárgyal, csak Liberland First Ladyje, Jana Markovichova volt jelen, aki később vezette az első telepeseket a sziget felé.
Eredetileg negyven hajóra, csónakra számítottak a szervezők, köztük több magyar hajóra is, ám mindebből nem lett semmi. A Duna partján lévő Čarda kod carine elnevezésű vendéglátó tulajdonosa adott a telepeseknek két csónakot. A fiatalok – főleg harminc körüli férfiak –, azonnal épületanyagot, sodronyokat és áramfejlesztőt is hoztak, hogy amint partot érnek, felépítsék az új ország első épületét. De nem csak épületanyag és egy napra való élelem meg víz volt a honfoglalóknál, hanem több hatalmas csokor fehér kála is. Dorothea Pospiha szlovén szervező elmondta, ezt a helybelieknek és a rendőröknek hozták. Azt szeretnék így tudatani, hogy békével érkeztek. Ez csupán egy gesztus.
Három óra tájban elindult az első csónak a fehér virágokkal, meg a First Ladyvel, néhány újságíróval és az első telepesekkel Liberland felé. A másik csónakot nem lehetett beindítani. Az első csónakhoz Liberland közelében egy újabb csatlakozott. A szigetet az új törpe állam meghirdetése óta a horvát folyami rendőrség őrzi. Egy ideig a csónakok a honfoglalókkal köröztek a Duna szerbiai oldalán, majd úgy döntöttek, bevárják a később mégiscsak elinduló csónakot és akkor már három csónakkal rohamozzák meg a szigetet.
Kikötöttek a folyó szerbiai oldalán, átellenben Liberland szigetével. Újabb terveket szövögettek, de kisvártatva megérkeztek az erdőbe a szerbiai határőrök. Azonnal kikapcsoltattak mindenféle kamerát, kivetették a fényképezőgépekből az elemet és elmagyarázták a sok külföldinek, hogy ők itt most ugyan legálisan tartózkodnak, a szerbiai határőrök részéről nem esik bántódásuk, de ha átlépik a Duna középvonalát, az már horvát területnek számít, ott biztosan őrizetbe vesznek mindenkit, és illegális határátlépésért 1500 eurós büntetést fognak fizetni és ki is utasítják őket 3-5 évre Horvátországból.
A fiatalok azonnal mutogatni kezdték telefonjukon a térképet a rendőröknek, miszerint Liberland szerb terület, tehát Szerbiából, Szerbiába miért ne lehetne átmenni? A határőrök azt mondták, valóban határvita folyik a két ország között, de a határőrség szerint a folyó közepe a határ és ehhez kell tartania magát mindenkinek.
Beszélgettünk a szerb határőrökkel, akik azt mondták, hogy ők ugyan nem tudják megakadályozni a honfoglalókat, hogy vízre szálljanak, mert a szerbiai parton teszik ezt, de biztosak benne, hogy elő fogják őket állítani.
Szerbia és Horvátország között a magyar határtól számított 145 kilométeres szakaszon folyik a határvita. Összesen 11 000 hektár vitás területről van szó, amiből 1000 hektár szerb föld van a Duna horvát oldalán, a többi meg horvát terület, amely a szerb oldalon van, s ez azt jelenti, ezek a területek telekkönyvileg Horvátországhoz tartoznak. Szerbia azt szeretné, ha a folyó közepén húzódna a határ, Horvátország viszont nem hajlandó lemondani az Osztrák- Magyar Monarchia idején megállapított kataszteri határokról, mert elvesztene 10 ezer hektár területet. Ezt a határvitát használta ki a cseh Vit Jedlicska, mondván a Dunában lévő sziget senki földje. A szerbek nem tartanak rá igény, a horvátok meg nem használják, mert nem az övék.
De térjünk vissza a honfoglaláshoz. Jana, a first Lady merengve állt a parton és nézte a szigetet, amelyből csak a dús növényzetet láttuk, meg azt, hogy remek homokos partja van.
– Úgy érzem, nagyon közel vagyunk az otthonunkhoz. Izgatott vagyok – mondta az államalapító felesége.
A betelepítés fő szervezője Niclas Nicolais Svájcból érkezett, ugyanis Liberland állam működésében az államalapítók egyik lehetséges példának Svájcot tartják. A jövendőbeli település gazdasági igazgatója szerint teljesen érthetetlen, hogy miért vetnek gátat egy remek kezdeményezés elé. Ők egy olyan államot akarnak létrehozni, mondta, amiből mindenkinek csak haszna lesz. Ez most egy lakatlan sziget. Be akarják népesíteni, s ez ellen a helyieknek nincs kifogása, akkor miért akadékoskodik a horvát rendőrség? Ez a terület senkinek sem kellett, ők igényt tartanak rá, csak éppen nem tudnak oda jutni.
A Duna menti erdőben sötétedésig tartott a tanácskozás, vajon merjenek-e útnak indulni. Végül nem kezdődött meg a betelepítés, mert a honfoglalók visszamentek a csárdába. Ugyanis telefonon értesítették őket, hogy Vit Jedlicskát, az államalapítót Horvátországban őrizetbe vették. Ő gyalog, a szárazföldön akarta horvát oldalról megközelíteni a szigetet. Nem sikerült neki.
