A Magyar Nemzeti Tanács tegnapi, hetedik rendes ülésén megerősítették dr. Beretka Katinka, a Végrehajtó Bizottság tagjának lemondását tisztségéről. Beretka személyes és szakmai okokra hivatkozva távozott a bizottságból. Helyére és az áprilisban lemondott Lovas Ildikó helyére végrehajtó bizottsági tagnak mgr. Hajnal Jenő elnök javaslata nyomán Madarász Gyulát és Petkovics Mártát választották meg.
Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) beterjesztéséből kiderült, hogy Beretka Katinka (Magyar Összefogás) május 25-ei keltezéssel és május 31-ei hatállyal adta be írásos lemondását. MNT-tagságát megtartotta.
Mint azt lemondásának indoklásában Beretka kifejtette: nem szeretett volna semmit sem titkolni, azért hallgatott azonban mindeddig, mert a nyilvános, élőben közvetített ülésen kívánta megindokolni döntését. Elmondása szerint így szerette volna elkerülni a mondatátszerkesztéseket, elferdítéseket és az esetleges politikai pontszerzést.
– Közösségünk megmaradása, fejlődése és a közösség az MNT-vel, illetve a VB-vel szemben támasztott elvárása megköveteli az MNT minden munkatársától, hogy a képességeihez és tudásához mérten a lehető legaktívabban vegyen részt a közösségépítő munkában. Ez a MNT vezetőségétől azt követeli meg, hogy a tudást és a képességet felismerje, illetve oly módon és ott hasznosítsa, ahol arra a legnagyobb szükség van. Ezért lemondásom személyes, annak oka elsősorban szakmai jellegű, mivel a VB tagjaként, azaz az MNT legszűkebb vezetői testületének a tagjaként nem volt betekintésem a különböző szakmai-stratégiai programok lebonyolításába, a különböző döntések előkészítésébe, illetve lebonyolításába. A legtöbb programról, szakmai-stratégiai program tartalmi elemeiről, sokakhoz hasonlóan a sajtóból értesültem – olvasott fel részletet lemondásának indoklásából Beretka.
Az MNT Végrehajtó Bizottságában tagságáról nemrégiben lemondott dr. Beretka Katinka döntésének indoklásából az is kiderül, hogy kimaradt a jogi, szakmai, belső szervezésre vonatkozó konzultációkból.
– Az idén kidolgozásra kerülő kisebbségi akcióterv, illetve az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 23-as tárgyalási fejezetének kapcsán nyitott konzultációba szintén nem vontak be, miközben doktori tanulmányaim során éppen a kisebbségi autonómia kérdéskörével foglalkoztam. Egyedül a nemzeti tanácsok koordinációján, Antalfalván képviseltem az MNT-t a nyelvhasználat kérdésében. Ugyanitt a kultúra terén a magyar közösséget egy olyan kolléga képviselte, aki nem tagja az MNT-nek, illetve aki nem munkatársa a tanácsnak. Ezért joggal éreztem a mellőzöttséget. Ezt bárki nevezheti szakmai hiúságnak, az azonban tény, hogy az előző összetételű MNT szűkebb vezetőségi köréből ebben a mandátumban csak Lovas Ildikó és én maradtunk, később pedig már csak én. Így szerintem érthető volt az elvárásom, hogy ebben a mandátumban mennyiségileg és minőségileg is növekednek a rám bízott feladatok, tekintettel arra, hogy a 2010–2014-es időszakban pályakezdőként sokkal komolyabb feladatokat bíztak rám. Az is tény, hogy amikor elvállaltam ezt a tisztséget, Hajnal Jenő elnök úr nem kért fel, hogy jogászként vegyek részt ebben a konstrukcióban. Azt is fontosnak tartom elmondani, hogy minden hétfőn egy vezetőségi kollégiumon vagy pedig egyéb szakmai megbeszélésen a végzettsége szerint jogász hivatalvezető, az elnök jogtanácsosa és külső jogászszakértő is tájékozódhatott az aktuális fejleményekről, illetve ők voltak azok, akik az MNT jogi hátterét bonyolították. Ezekből a megbeszélésekből is kimaradtam. Logikus a közösség és a közvélemény részéről az az elvárás és elképzelés, hogy a VB minden tagja teljes mértékben és egyenlő módon vegyen részt a szakmai döntések előkészítésében. Nem tudom a nevemet adni olyan döntésekhez, amelyeket nem látok át teljes egészében, illetve amelyekkel bizonyos esetekben jogilag nem értettem egyet. Aki az akadémiai pályát választja, tisztában van vele, hogy mennyire nehéz kialakítani a szakmai integritást és azt megőrizni, különösen vajdasági magyarként, illetve vajdasági magyar nőként. Amikor a VB tagjaként a közösség előtt megkérdőjeleződött szakmai integritásom és az egész VB szakmai integritása, jobbnak láttam lemondani tisztségemről. Nem haraggal váltunk el, és Hajnal Jenő kért, hogy az MNT hivatalába a jövőben úgy jöjjek be, mintha el sem mentem volna. Ehhez tartani fogom magam. Számtalan kérdést tettek fel jó- és rosszindulatú blogbejegyzésekben az elmúlt napokban. Emiatt tisztázni szeretnék néhány kételyt. Elsősorban arra vonatkozólag, hogy lemondásomnak köze van-e az MNT előző vezetőjéhez, dr. Korhecz Tamáshoz és a körülötte kialakult politikai feszültséghez. Sem Korhecz Tamás, sem Pásztor István, a VMSZ elnöke, sem Hajnal Jenő nem kért meg, vagy utasított arra, hogy mondjak le tisztségemről. Senki kezében nem vagyok bábu – mint ahogy ezt is egy „jóindulatú” blogbejegyzésben olvastam. Persze Korhecz Tamáshoz fűződő viszonyom érdekesen alakult az elmúlt években. 2010 óta vagyok tanársegédje, mentorom volt doktori tanulmányaim alatt, az ő munkaajánlata miatt tértem haza Budapestről Vajdaságba, ő támogatta a legkomolyabban azt, hogy az MNT-tagságot és VB-tagságot elfogadjam. És amikor már körvonalazódott, hogy befejeződik együttműködésem az MNT jelenlegi vezetőségével, ő volt az, aki azt mondta, hogy az MNT kereteiben tudok a legtöbbet tenni a közösségért. „Tamás emberének lenni” – ugyanis bizalmi körökben így hívnak engemet – azt jelentette számomra az elmúlt hónapok során, hogy az új összetételű MNT-vel szembeni lojalitásomat, szakértelmemet, esetenként jóindulatomat megkérdőjelezték. Ez kétségtelenül feszült pillanatokat teremtett számomra és mások számára is. Amit sokan elfelejtenek – itt, a teremben is –, hogy az egység látszatára való törekvés nem elég. Az egységet kellene képviselnünk a vajdasági magyar közösségben. És ezért nem tudok azonosulni azzal a filozófiával, hogy „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Ezért nem tudtam szó nélkül tűrni azt sem, hogy megkérdőjelezték ezzel az – valós vagy látszólagos – egységgel való lojalitásomat, amikor kiálltam a Várkonyi Zsolt által benyújtott módosító javaslatok mellett, azaz kiálltam amellett, hogy a jogi hiba, legyen az anyagi vagy formai jellegű, mindig hiba, amiért ez a testület felelhet a jövőben. Döntésemet valójában akkor hoztam meg, amikor zárt ajtók mögött arról próbáltak meggyőzni, hogy a számomra jogszerű álláspont nem biztos, hogy a VB által képviselt állásponttal egyenlő, és igyekezzek inkább utóbbit képviselni. Hajnal elnök úrnak és a VB többi tagjának a VB újraválasztásakor jelentettem be lemondási szándékomat, mivel már az újraválasztással sem értettem egyet, függetlenül attól, hogy az törvényileg megoldható, hiszen a törvény szellemével ellentétesnek találtam. Azzal is legyenek tisztában, hogy nincsen jobb vagy szebb állásajánlatom, két héttel a harmincadik születésnapom előtt a családom segítségére szorulok. Egy vajdasági magyar alkotmányjogász számára nem lehet szebb munka, mint a Magyar Házban szolgálni a közösséget. Ezért jöttem haza annak idején Budapestről, és ezért megyek most el, mert szolgálni akarom a közösséget. Úgy, ahogyan a legjobban tudom, és nem érdemtelenül, a háttérbe szorítva, csak szemlélni az eseményeket – fogalmazott Beretka.
„MÉLTÓK TAGNAK”
Az áprilisban távozott Lovas Ildikó és Beretka Katinka helyére Hajnal Jenő Madarász Gyula (MÖ) nagybecskereki lakost, élelmiszer-ipari mérnököt, a közép-bánsági civil központ vezetőjét és Petkovics Márta (MÖ) csantavéri lakost, a földrajz és a polgári nevelés tanárát javasolta VB-tagnak. Eddigi pályafutásuk és a közösség gyarapodásáért folytatott munkájuk mindkettőjüket méltóvá teszi arra, hogy a VB tagjai legyenek, hangsúlyozta Hajnal.
Tari István (VMDK – Csonka Áron) felszólalásában abbéli meglátásának adott hangot, hogy a VB immár másfél hónapja a Tanács Alapszabályával ellenben működik. A VB-nek öt tagot kellene számlálnia, indokolt Tari.
– A VB most távozó tagja a folytonosság megtestesítője volt. Számomra is elfogadható megtestesítője. Az értékeink és értékes szakembereink felismerése nélkül nincsen jövőnk. Önmagunkat pusztítjuk el. A kultúra pont azt jelenti, hogy folytonosság van. Ezt a folytonosságot szüntette meg az MNT lépésekre ösztönző fellépésével. Az lenne a fő feladatunk, hogy ismerjük fel szakembereinket. Ez a példa is bizonyítja, hogy a politikai elvárások szétverik a közösségeket, és szétverik a Magyar Nemzeti Tanácsot is. Kihez és hová forduljanak mostantól azok, akik például a nyelvhasználathoz kapcsolódóan szeretnének segítséget kérni? És vajon tudjuk-e, hogy a VB tagjai közül ki melyik területért felelős? Mert felelősség nélkül nincsen komoly munka. Ha nem a szakértelem fog diadalmaskodni, hanem a megfelelési kényszer és a politikai alkalmasság, akkor továbbra is diadalmasan halad az MNT saját maga szétverésének irányába – fejtette ki Tari.
Vass Tibor (Magyar Liga – Új Magyar Alternatíva – Vass Tibor) képviselője arra volt kíváncsi, hogy esetleg várható-e újabb lemondás a VB-ben. Vass sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a VB jogász nélkül maradt.
Dudás Károly (MÖ) Tari felszólalására reagálva azt mondta: meglátása szerint az MNT épphogy az értékek és a szakemberek felkutatásával és helyzetbe hozásával foglalkozik. Dudás értékelése szerint a VB-be jelölt személyek méltóak a tisztségre, és el tudják majd látni feladatukat. Mindkettejük mögött impozáns eddigi életút áll, emelte ki Dudás.
A VB új tagjait titkos szavazással választották meg. A 27 szavazószelvény mindegyike érvényes volt. 25-en támogatták Madarász és Petkovics kinevezését, ketten pedig tartózkodtak.
Mivel Lovas Ildikó áprilisban MNT-tagságáról is lemondott, ezért helyére új személynek kellett kerülnie a tanácsba. Miután a Köztársasági Választási Bizottság megerősítette a mandátumot, a tegnapi ülésen hivatalossá vált, hogy az MNT új tagja Mihók Kucora Eszter.
Ezt követően a testület elfogadta az újvidéki Európa Kollégium igazgató- és felügyelőbizottsági tagjainak kinevezését, egyes tagoknak ugyanis lejárt a mandátuma. Az igazgatóbizottság tagjaivá Petkovics Mártát, Perpauer Attilát és Paskó Csabát, a felügyelő bizottság tagjaivá Dobó Istvánt és Lulić Emilt választották meg a képviselők. A folytatásban a Forum Könyvkiadó Intézet munkahelyeinek belső szervezéséről és rendszerezéséről szóló szabályzat véleményezését fogadták el, majd az MNT elnöke szavazásra bocsátotta a soron következő 22 napirendi pont vitájának összevonását, amelyben különböző intézmények igazgatóválasztásáról, igazgatóbizottsági tagok megválasztásáról és különböző pályázatokról szóltak. Az összevonással kapcsolatban Tari István kijelentette, hogy azzal a vajdasági magyarság szemében megerősítik azt az elképzelést, hogy az egész szavazásban az MNT tagságának csupán kirakatszerepe van. Bacskulin István a vitában felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a Végrehajtó Bizottság olyan jelölteket is támogatott, akiket az intézményekben csak kevesen, egy igazgatójelölt magyar nyelvtudása nem igazolt, valamint megjegyezte, hogy olyan újvidéki utcanév módosítási jóváhagyását akarja az MNT megszavaztatni, amely már hónapokkal ezelőtt megváltozott. Az MNT összevonva tárgyalta meg a soron következő 10 napirendi pontot is, amelyekben különböző oktatási intézmények iskolaszéki tagjainak kinevezéséről esett szó. Bacskulin István a felsorolt napirendi pontokkal kapcsolatban azt nehezményezte, hogy néhány iskolaszéki tag párttag, és így megkérdőjelezhető a szakmai tudásuk, Dudás Károly pedig erre azt felelte, hogy a VMSZ-nek több mint 12 ezer tagja van, és ha a felsorolt személyeket kizárnák az iskolaszéki tagságokból, akkor azzal a vajdasági magyar közösséget károsítanák meg, azok a személyek ugyanis nem párthovatartozásuk miatt kerültek be az iskolaszékekbe, hanem szakmai tudásuk miatt. Az erről szóló napirendi pontok után a három vajdasági diákotthon igazgatóbizottsági tagjainak kinevezését és a zentai Egészségügyi Középiskolában tervezett átképzési szakokat fogadták el a képviselők.
Ezt követően összevonva vitatták és szavazták meg 11 általános iskola azon kérelmét, amely a 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozatokat megnyitásáról szólt. A képviselők döntése szerint 15 főnél kisebb létszámú magyar tannyelvű tagozat nyílhat az újvidéki József Attila Általános Iskolában 5 diákkal, a szajáni Móra Károly Általános Iskolában 12 diákkal, a székelykevei Žarko Zrenjanin Általános Iskolában 12 diákkal, a bezdáni Testvériség-egység Általános Iskolában 14 diákkal, a doroszlói Petőfi Sándor Általános Iskolában azonban csak 1 diák jelentkezett, ő a 2. és 3. osztályosokkal összevont tagozatban tanulhat. A torontálvásárhelyi Moša Pijade Általános Iskolában 13 diákkal nyílik osztály, a nemesmiliticsi Testvériség-egység Általános Iskolában 9 diákkal, a zombori Testvériség-egység Általános Iskolában 5 diákkal, a nagykikindai Fejős Klára Általános Iskolában 11 diákkal, a zichyfalvi Dositej Obradović Általános Iskolában 1 diák jelentkezett, ő harmadik osztályosokkal összevont tagozatban tanulhat, a bácsfeketehegyi Nikola Đurković Általános Iskolában pedig 12 diákkal nyílhat magyar nyelvű tagozat. A késő estig tartó ülés lapzártánk után is tartott, a képviselők két-két óvodai és általános iskolai tankönyv véleményezésének jóváhagyásáról, különböző kulturális és tájékoztatási pályázatokról, különböző intézmények igazgatóbizottsági tagjainak megválasztásáról, valamint a Szabadkai Rádió magyar nyelvű szerkesztőségének megbízott fő- és felelős szerkesztőjének kinevezéséről vitáztak és szavaztak.
Tari István három sürgősségi indítványt juttatott el az MNT hivatalába. Egyikben annak a határozatnak az elfogadását javasolta, amely mentén nyilvánossá válna az MNT pénzügykezelése, vagyis minden egyes pénzügyi tranzakció elérhetővé válna a tanács honlapján. Másik indítványában annak a határozatnak az elfogadását kezdeményezte, amelynek függvényében költségvetéséből az MNT támogatná a megrongált, azaz ellopott magyarittabéi Kossuth-szobor helyreállítását, harmadik indítványa pedig az MNT a vajdasági magyarság érdekképviseletére vonatkozott Szerbia európai integrációs folyamatában. Mivel a tanács nemmel szavazott, ezért ezek az indítványok nem kerültek sürgősségi eljárásban a tegnapi ülés napirendjére. Hajnal az indítványokhoz kapcsolódóan egyebek mellett azt mondta el, hogy mivel az MNT költségvetését, annak módosítását és zárszámadását nyilvános ülésen fogadják el, ezért a nyilvánossággal kapcsolatos elvárások teljes mértékben teljesülnek. A magyarittabéi Kossuth-szoborhoz kapcsolódóan Hajnal megerősítette, hogy az MNT a helyiekkel együttműködve már megtette a kellő lépéseket. Ami pedig a vajdasági magyarság érdekképviseletét illeti az integráció folyamatában, az MNT minden releváns testületben részt vesz, amely éppen ezt a célt szolgálja, emelte ki Hajnal. |