Új, hazai gyártmányú harcászati felszereléssel gazdagodik a Szerbiai Katonaság, ezeknek a bemutatóján vett részt tegnap a Katonai Akadémián Aleksandar Vučić köztársasági elnök, Nebojša Stefanović ügyvezető védelmi miniszter és Milan Mojsilović vezérkari főnök. A bemutatott felszerelés között volt harci és harctámogató jármű, például a Nora kerekes önjáró tarack és a PASARS–16 hibrid önjáró légvédelmi üteg.
A rendezvényen jelenlevő katonákkal beszélgetvén az államelnök emlékeztetett, hogy a katonaságban 25 százalékkal növekedtek a bérek. Ezt követően Vučić egyebek mellett arról beszélt, hogy szinte mindenhol a világban fegyverhiány jellemző, így a Szerbiában gyártott fegyvereket és egyéb harcászati eszközöket azonnal el lehet adni, a Nora iránti érdeklődés különösen nagy. Ennek köszönhetően minden hadüzemet sikerül felújítani, emelte ki, hozzátéve, hogy egyedül azokat az alkotóelemeket bonyolult beszerezni, amelyeket nem gyártanak Szerbiában. „Szerbia a jövőben is erősíteni fogja védelmi kapacitását, illetve hadüzemeit, hiszen habár mindenkivel kész együttműködni, szeretne önálló lenni. A következő néhány évben a szerbiai a világ 50 legerősebb katonaságának az egyike lesz.” – fogalmazott Vučić, majd megjegyezte, hogy soha nem egyezne bele Szerbia NATO-tagságába.
A katonaság és a védelem kapcsán a béke témája is felmerült, ehhez kapcsolódóan Vučić egyebek mellett a koszovói kérdésről beszélt. A héten azért utazik Brüsszelbe, hogy megpróbálja megőrizni a békét és a stabilitást, Szerbia senkit nem fenyeget, azaz a párbeszéd elkötelezettje, emelte ki. Mint hozzátette, a nemzetközi közösségtől egyedül tiszteletet vár, mindenekelőtt a nemzetközi közjog, és ezen belül az ENSZ 1244-es határozatának, valamint a brüsszeli megállapodásnak, a tiszteletben tartását. Vučić elmondta, hogy az Albin Kurtival való találkozót megelőzően Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, valamint Gabriel Escobarral, az USA nyugat-balkáni különmegbízottjával is találkozik.
– Kurtival bármiről hajlandók vagyunk beszélgetni, számunkra nincsenek tabutémák. Természetesen szeretnénk a koszovói szerb községek közösségének a megalapításáról beszélni, de nem úgy, hogy egyesek ragaszkodnak ahhoz, hogy utóbbi összhangban álljon a koszovói alkotmánnyal. Így semmi értelme nem lenne sem a tárgyalásnak ebben a témában, sem a koszovói szerb községek közösségének. Korábban azért tárgyaltunk az említett közösség megalapításáról, hogy annak jóval szélesebb hatásköre lehessen. Miért kellene bennünket érdekelnie a koszovói alkotmánynak, amikor őket sem érdekli a szerb alkotmány?! Ebben a témában már megállapodások születtek, mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a megvalósítás ezekkel legyen összhangban. Ami a koszovói rendszámtáblákat illeti, számunkra szintén minden egyértelmű. Ha akarják, erőszakkal nyugodtan megvalósíthatják a terveiket. Erőszakkal bárki bármit megtehet. Arra azonban ne számítsanak, hogy Szerbia ebben a segítségükre lesz. Arra se számítsanak, hogy Szerbia ölbe tett kézzel nézi lakosságának az üldöztetését. Két-három nap múlva kiderül, hogy mi értelme van egyeztetni. Sajnos attól tartok, hogy semmi – fejtette ki Vučić.
