A Topolya melletti tanyán tegnap délután megkezdődött a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Bizottság harmincadik ülése, amelynek programjában három fő napirendi pont szerepel, amelyet Egyéb gyűjtőnév alatt egy negyedik egészít ki. A tanácskozás Az Országgyűlés munkája nyilvánosságának elősegítése elnevezésű program keretében valósul meg, amely az Európai Unió Fejlesztés Programja és a Szerbia Országgyűlése valósít meg, a Svájci Fejlesztési és Együttműködési Ügynökség támogatásával. A tanácskozáson jelen voltak a bizottság tagjai, köztük Marjan Ristićević elnök, Fremond Árpád alelnök, Juhász Attila és Zoran Rajić, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkárai, a községi önkormányzat, valamint a termelők képviselői.
A tanácskozás pillanatai (Fotó: Benedek Miklós)
A tanácskozásról Fremond Árpád, a bizottság alelnöke beszélt lapunknak.
– A parlament programjának keretében a bizottság kihelyezett üléseket szervez országszerte. Ebben a mandátumban ez a negyedik ilyen kihelyezett ülés, és fontos megemlíteni azt, hogy minden alkalommal olyan aktuális témákat, problémákat helyeznek napirendre, amelyek a helybeli termelőket is nagyban érintik – nyilatkozta Fremond, majd hozzátette, hogy az első napirendi pontban a Mezőgazdasági Minisztérium 2014-es év júliusa és szeptembere közötti időszakot felölelő negyedéves jelentésének megvitatása szerepel. A második programpont az úgynevezett kistermelői rendeletről szól majd, a meghívottak a szabályzat kidolgozásáról hallhattak bővebb információkat. Eme rendelet azt segítené elő, hogy a kistermelők egy-egy régión belül értékesíthessék portékáikat, legyen az tojás, tejtermékek, húsáru, gyümölcs, méz. A program részét képezi az esetleges beszállítói körök kialakítása iskolákkal, óvodákkal együttműködve, és egy rendszer kiépítése, amelybe a termelőket is bevonják. A program fontos részét képzi a népszerűsítés is. A rendelet nem készült el teljesen, meghozatala és prezentálása október elejére várható. A szombat délelőtti program keretén belül, harmadik pontként a mezőgazdasági termelők nyugdíj-biztosítási problémáiról tartanak tanácskozást. A minisztérium megalkotta azt a munkacsoportot, amely ennek a kérdéskörnek a megoldásával foglalkozik majd. Ez a munkacsoport az elmúlt kilenc hónapban több ülést is tartott, a Mezőgazdasági Minisztérium szakemberei mellett bevonva a Munkaügyi és a Pénzügyi Minisztérium, valamint a nyugdíjbiztosító szakembereit is. – Egy olyan javaslat alakult ki és fogalmazódott meg, amelynek értelmében a megművelt terület nagyságát vennék az elkövetkező időszakban a nyugdíjbiztosítás összegének alapjául. Ez fontos előrelépés lenne, hiszen tudjuk, hogy eddig az 1-2 hektáron gazdálkodók is ugyanannyit fizettek, mint a száz hektáron termelők. Nem azt akarjuk, hogy a nagytermelők többet fizessenek, hanem hogy a kistermelők egyáltalán ne fizessenek, vagy legyen választási lehetőségük, illetve hogyha fizetniük kell, akkor kisebb összeget fizessenek, és ha erre lehetőség van, kategorizáljuk a termelőket, és ez alapján határozzuk meg a befizetendő összeget. Ez az elképzelés, és várjuk a munkacsoportot, amelynek a vezetője Juhász Attila államtitkár, hogy beszámoljon arról, hogy milyen javaslatokat dolgoztak ki – tudtuk meg az alelnöktől. E két napirendi pont igen nagy jelentőségű nemcsak a régió, de az egész ország termelői számára is.
A tanácskozáson több egyesület is képviseltette magát Magyarkanizsa, Zenta, Szabadka, Topolya és Kishegyes községekből, akik első kézből tájékozódhattak az őket ért témakörökben. Dr. Major Ferenc, a Szerbiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, újságírói kérdésre elmondta, hogy a termelők üdvözlik az ilyen gesztusokat, hisz a problémák megoldásának egyik alapfeltétele azok megfelelő helyen való föltárása. Elmondta, hogy a sertéstenyésztők problémái összetettek, és jelen tanácskozás nem ad keretet arra, hogy csak az ő gondjaikkal foglalkozzanak, hanem arra ad lehetőséget, hogy minden ágazat közösen lépjen fel, a családi gazdaságok megóvása érdekében.
