Javában tart a 77. Nemzetközi Újvidéki Mezőgazdasági Kiállítás. Magyarország a partnerország szerepét vállalta fokozott bemutatkozása révén. A szombati megnyitón jelen volt Gráf József , a Magyar Köztársaság földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere. Vele beszélgettünk el a két ország agrárkapcsolatairól, a világválság mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról, az európai uniós csatlakozási tudnivalókról, az agrártámogatásokról, valamint a vagyon-visszaszármaztatás kérdéséről.
Milyen konkrét eredményeket várnak az újvidéki vásáron való fokozott részvételtől, tekintettel arra, hogy Szerbiának szabadkereskedelmi egyezménye van Oroszországgal?
– Szerbia és Magyarország agrárgazdasági kapcsolatai kétirányúak. Szerbia felkért bennünket, hogy segítsük európai uniós felkészülését, mert a legnehezebb rész éppen az agrárium területére vonatkozik. Az Európai Unió költségvetésének 47 százalékát agrártámogatások formájában folyósítja, éppen ezért az Európai Agrárbizottság rendkívül bürokratikus szervezet, erős a kontroll, szigorúak a követelmények. Tavaly a két minisztérium között együttműködési szerződést kötöttünk tapasztalatink átadásáról annak érdekében, hogy Szerbia csatlakozásának időpontjában azonnal le tudja hívni az eszközök minél nagyobb százalékát. Ez Szerbia érdeke. Másrészről viszont a mi érdekünk az orosz piacon a szerb cégekkel való közös fellépés, mert Oroszország nagy felvevő piac, a termékek felét importálja. Közös cégek létrehozása révén kínálkozik az a potenciális lehetőség, hogy közösen megjelenjünk az orosz piacon.
Magyarország már megjárta az európai integrációs utat. Mi az, amire Szerbiának oda kellene figyelnie ebben az időszakban?
– Amikor átvettem az agrártárca irányítását (2005. május elsején – szerk. megj.), akkor 25 ország volt az unió tagja, és Magyarország a 25. helyet foglalta el az EU-s eszközökhöz való hozzájutást illetően. Ma Magyarország Kifizetőügynöksége az Európai Unió 27 állama közül az első három között van az eszközök elérhetőségét illetően, és az uniós pénzeknek a felhasználásában 97 százalékos arányt értünk el. Lehet tehát utolsóból is első. Csak kőkemény munka kell hozzá. Ezért érdemes Szerbiának a tapasztalatainkat átvenni, és ezért kötöttük meg az említett együttműködési szerződést. El kell azonban dönteni, milyen gazdaságfilozófia alapján használják fel a támogatásokat. Nekünk mintegy 5,7 milliárd eurós alap állt rendelkezésünkre, és úgy döntöttünk, hogy ennek a felét a gazdák műszaki–technológiai felkészülésére, fejlődésére fordítjuk, azaz mi beruháztunk a jövőbe. Ezekből a pénzekből Magyarország mintegy 2000 baromfi- és sertéstelepet, 70–80 borászatot újított fel. Erősen ellenálltam annak az elképzelésnek, hogy a támogatásokat szociális juttatásként osszuk szét a termelőknek, mert ezek a pénzek eltűntek volna semmi látszat nélkül. A másik fontos tudnivaló, hogy az unióban utófinanszírozás van, ami annyit jelent, ha például valaki farmot akar építeni, akkor kap egy kis előleget, de a támogatásokat csak azután hívhatja le, miután a farmot már megépítette.
Szerbia agrárexportja 2 milliárd euró, hogyan lehetne javítani?
– Magyarország exportkivitele 5,7, behozatala 3,9 milliárd euró. Nagyjából 2 milliárd euró a pozitív szaldó. Az eredmények javítása mindkét ország tekintetében abban rejlik, hogy ne tömegtermékeket állítsanak elő, hanem hagyományos, speciális termékekkel jelenjenek meg a piacon. Mert a nagy nemzetközi cégekkel nem lehet versenyezni tömegtermelésben. A specifikumokkal pedig igen. A hagyományos ízek szempontjából is nagyon közel áll egymáshoz a két ország.
Hogyan hat ki a világválság az ágazat jövedelmezőségére?
– Magyarországon egy évvel ezelőtt válságkezelő kormány alakult, amely szolidan elvégezte munkáját. A sor elején csináltuk meg a kellemetlen dolgokat. Szerbiának is végig kell gondolnia, el kell kezdenie a célirányos gazdálkodást. Valójában mértéket kell találni a költségvetési bevételek és kiadások között. Magyarországon jelenleg 3,8 százalékos a költségvetési hiány. Az európai országok zömében viszont 10 százalék fölött van. Úgy gondolom, hogy a foganatosított szigorú intézkedések eredményt hoznak.
Hány bejegyzett gazdaság van Magyarországon, mekkora hektáronkénti területalapú támogatást kapnak?
– Nálunk mintegy 190 000 regisztrált gazdálkodó van. Tavaly hektáronként 43 000 forint területalapú támogatást kaptak és ez az összeg évről évre 10 százalékkal növekedik. Nálunk azok a gazdaságok kapnak támogatást, amelyek egy hektárnál nagyobb területen gazdálkodnak, függetlenül attól, hogy alaptevékenységként foglalkoznak-e mezőgazdasággal. Személyesen nekem sikerült kiharcolnom azt, hogy mindössze egy hektár a legalacsonyabb határ, az Európai Unióban, csak Lengyelországnak és Portugáliának van ilyen alacsony küszöbe, míg például Hollandinában a 14-15 hektárnál kevesebb területtel rendelkező gazdaságok nem kapnak semmit.
A vajdasági magyar embert nagyon érdekli, hogy a vagyon-visszaszármaztatás feltétele-e az EU-s csatlakozásnak?
– Nem feltétele, az EU a tulajdonnal nem foglalkozik, nem érdekli, kié a föld. Annak fizet, aki műveli a földet. Ezt nem akarták nálunk sem megérteni. Manapság Franciaországban a termőföld kétharmadát bérlők művelik, mert senki sem akarja eladni a földet.
