A Szerbiai Képviselőház május elején fogadta el a regionális fejlesztési törvény módosításáról szóló indítványt. A parlament Mlađan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter megelőlegezett ígérete nyomán elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetség módosítási javaslatát, amelynek értelmében Ada, Magyarkanizsa és Zenta községeknek az észak-bácskai fejlesztési régióhoz kellene tartozniuk. A szerb kormány július 2-i ülésén fogadta el a törvényre vonatkozó statisztikai egységek nomenklatúrájáról szóló határozatot. A szóban forgó kormányrendelet azonban nem irányozta elő a fejlesztési régiók módosítását, vagyis az előbb említett három község továbbra is az észak-bánáti fejlesztési körzethez tartozik.
Ezt lapunknak Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője is megerősítette:
– A pártunk által benyújtott módosítási indítvány lényege az, hogy a statisztikai régiókon belül kialakítandó térségek meghatározásakor négy kritériumot kell figyelembe venni. Az első a földrajzi egység feltétele: ami Bánát, az Bánát, ami Bácska, az ebben az esetben is legyen Bácska. A másik két kritérium a gazdasági kamarák és a gazdasági bíróságok hálózatához kapcsolódik: az általunk kiemelt három község a szabadkai gazdasági kamarához, illetve az ottani Gazdasági Bírósághoz tartozik. A negyedik kritérium pedig a telekommunikációs körzetekre vonatkozik: Ada, Magyarkanizsa és Zenta a 024-es hívószámú körzethez tartoznak. Ezt követően a kormánynak meg kellett hoznia egy rendeletet, amely pontosan definiálja és egy térképpel képlékennyé is teszi, hogy melyik önkormányzat mely térséghez, és mely térség mely fejlesztési régióhoz tartozik. Tehát nem a törvény definiálja, hogy mondjuk Ada hová tartozik, hanem a kormányrendelet. Viszont a regionális fejlesztésről szóló törvény a VMSZ módosítási indítványának elfogadása után nagyon világosan meghatározza, hogy mi alapján tartozik egy önkormányzat valamely térséghez, valamint egy térség mi alapján tartozik valamely statisztikai régióhoz. Ehhez képest amikor a kormány július 2-án elfogadta a szóban forgó kormányrendeletet a régiók térképével együtt, egyszerűen megsértette a parlament által elfogadott törvényt. Ez a kormányrendelet törvényellenes – nyilatkozta Pásztor.
A képviselő elmondta, hogy ez ügyben tárgyalást, egyeztetést kezdeményeztek Mlađan Dinkić gazdasági miniszterrel, mivel ő tett ígéretet a parlamentben a VMSZ módosítási indítványainak elfogadására, és ő mondta ki azt is, hogy a szóban forgó három község az észak-bácskai fejlesztési régióhoz fog tartozni. Pásztor szerint az még jó, ha mindez egy figyelmetlenség miatt történt meg, mivel akkor egyszerűen kijavíthatják a hibát.
– Ugyanakkor nap mint nap látjuk és érezzük a parlamenti pártok ellenérzését a körzethatárok felülvizsgálatával kapcsolatban. A következő napokban eldől, hogy mi áll az ügy hátterében. Ismétlem, tárgyalni szeretnénk Dinkićtyel, és nagyon remélem, hogy a kormányrendeletet hamarosan módosítják. Ez nem politikai, hanem jogalkalmazási kérdés. Azon már túljutottunk, hogy a szóban forgó három községnek fejlesztési ügyekben hová kellene tartoznia. Itt arról van szó, hogy a kormány tiszteletben tartja-e a törvényt, vagy sem – részletezte Pásztor, a folytatásban pedig leszögezte, hogy a VMSZ semmi esetre sem hagyja annyiban a dolgot. A következő napok mutatják meg, hogy az ügyet milyen eszközökkel és milyen gyorsan sikerül megoldani, közölte a VMSZ képviselője.
A statisztikai régióknak és azokon belül a térségeknek az a szerepük, hogy kidolgozzák saját fejlesztési stratégiáikat, részletezte Pásztor, majd a következőket nyilatkozta: „Ezeknek a fejlesztési stratégiáknak, vagyis az azokba foglalt projektumoknak a függvényében a régiók és térségek az Európai Unió előcsatlakozási alapjainál pályázhatnak. Nem lehet egy modern fejlesztési törvényt egy anakronisztikus, 20 évvel ezelőtti miloševići és šešelji körzethatárokon alapuló rendszerre építeni, mert akkor nem éri el a célját.”
Lapunk a gazdasági minisztert nem érte el, egyedül annak sajtófelelősével, Nikola Papakkal sikerült beszélnünk. Papak nem igazán értette, hogy ez ügyben miért szeretnénk Dinkić úrral beszélni, szerinte a kormányrendeletet illetően vagy a kormányt, vagy a kormányrendelet kidolgozóját, a Statisztikai Hivatalt kellene kérdeznünk, esetleg a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumhoz kellene fordulnunk.
– Nem mi vagyunk a kormányrendelet beterjesztői, a Statisztikai Hivatallal kell ez ügyben beszélni. A hivatal rendeletét egyébként az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala erősítette meg. Mi azért alakítunk ki statisztikai régiókat, hogy pályázhassunk uniós pénzekre. Ha uniós forrásokat akarunk, akkor olyan statisztikai régiókra van szükség, amelyeket az Eurostat is jóváhagyott. A magyar közösség képviselőinek tehát két lehetőségük van: egyeztethetnek az Eurostattal, vagy megpróbálhatják a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztériumnál kieszközölni a körzethatárok módosítását. Egyértelműen támogatjuk a magyar közösséget, ugyanakkor nem mi döntünk – közölte Papak, majd kérdésünkre, hogy a kormányrendeletben miért nem tartották tiszteletben a módosított regionális fejlesztésről szóló törvényt, a sajtófelelős kijelentette, hogy nem a szóban forgó törvény határozza meg a fejlesztési régiókat.
– A törvény elegendő teret hagy a megállapodásnak, tehát egyeztetni lehet a fejlesztési régiók számáról és területéről is. Ezt részletezi a kormányrendelet, amit az Eurostat jóváhagyott, vagyis hozzájuk kell fordulni – erősítette meg ismét Papak. Lapunk a sajtófelelősnek megemlítette, Pásztor Bálinttól arról értesültünk, hogy a VMSZ képviselői egyeztetni szeretnének a történtekről Dinkić miniszter úrral, a regionális fejlesztésről szóló törvény módosítási javaslatának beterjesztőjével, azzal a személlyel, aki ígéretet tett a VMSZ módosítási indítványának elfogadására. Papak válasz helyett lapunk újságírójától megkérdezte, hogy tudja-e ki a hatalmi koalíció legnagyobb pártja. Lapunk válaszadása után Papak ismét visszakérdezett, hogy szerintünk a VMSZ képviselőinek akkor kivel kellene tárgyalásokat folytatnia.
– Amit Dinkić ígért a VMSZ-nek, az Dinkić dolga. De mit is ígért Dinkić valójában? Azt, hogy a G17 Plusz parlamenti képviselői igennel szavaznak a VMSZ módosítási indítványára. A G17 Plusz igennel szavazott, tehát ezek után nem értem, hogy mi nem világos. Ennek alapján szerintem kijelenthetjük, hogy Dinkić ígérete teljesült. Ismétlem, akármiről is egyeztetnek a magyar közösség képviselői, mi támogatjuk őket, ugyanakkor nem mi döntünk, hanem a kormány legnagyobb pártja, a Demokrata Párt – hallhattuk Papaktól.
