Dr. Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke az újvidéki Građanski List napilapnak adott interjújában kijelentette, hogy bár a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény nem vonatkozik a nemzeti tanácsokra, illetve azok tagjaira, tisztségviselőire, Muškinja Heinrich Aniko, az emberi jogi és kisebbségügyi minisztérium államtitkára és dr. Csengeri Attila tartományi egészségügyi titkár esetében – ha jogilag nem is – politikai és erkölcsi szemszögből nézve érdek-összeférhetetlenség áll fönn. Úgy tűnik azonban, senki sem tesz lépéseket annak érdekében, hogy az összeférhetetlenség ügyét – a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény napirenden szereplő módosításakor – a nemzeti tanácsokra is kiterjesszék.
Dr. Korhecz Tamás lapunknak ezzel kapcsolatban elmondta, véleménye szerint természetes lenne, ha a korrupcióellenes törvény úgy módosulna, hogy a nemzeti tanácsokra is vonatkozna. A nemzeti tanácsok is az államszervezet részét képezik, jogosítványokkal rendelkeznek, vagyonnal, állami pénzekkel gazdálkodnak, közfeladatokat látnak el, mondta Korhecz.
– Ennek függvényében semmi oka sincs annak, hogy a nemzeti tanácsok tisztségviselőire ne vonatkozzon a szóban forgó jogszabály. Mivel a nemzeti tanácsokról szóló törvény 2009 végén született, a korrupcióellenes ügynökségről szóló pedig korábban, ebből a szempontból nem meglepő, hogy a jogszabály rendelkezései nem vonatkoznak a nemzeti tanácsok tagjaira. Ugyanakkor nemzeti tanácsok korábban is léteztek, tehát a törvényhozó részéről mégis meglepő, hogy nem fordított figyelmet erre a részletre – hallhattuk az MNT elnökétől. Kérdésünkre, hogy tudomása szerint ilyen értelemben is módosítják-e az ismét parlamenti eljárásban levő korrupcióellenes ügynökségről szóló törvényt, dr. Korhecz nemmel válaszolt.
– Nem értesültem arról, hogy ilyen értelemben módosítanák a törvényt. Ha ilyen irányban módosítanák, akkor a jelenlegi helyzetre alkalmazva jó néhány nemzeti tanácsban fordulna elő érdek-összeférhetetlenség – vélekedett dr. Korhecz.
– Szerintem nem sok értelme van ebben a pillanatban arról elmélkedni, hogy mi lenne, ha a jogszabály a nemzeti tanácsokra is vonatozna. De ha már ilyen irányba tereli a beszélgetést, akkor az MNT azon tagjainak esetében, akik mondjuk iskolaigazgatók, intézményvezetők, vagy valamelyik helyi önkormányzatban vannak tisztségen, felmerülhet az érdek-összeférhetetlenség.
A téma, vagyis a korrupcióellenes ügynökségről szóló törvény módosítását illetően felhívtuk Pásztor Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselőjét is, aki elmondta, hogy a VMSZ semmiféle módosítási indítványt nem nyújt be a szóban forgó jogszabályra vonatkozólag.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG AZ MNT-N BELÜL?
A nyilvánosságban felmerült az a kérdés, hogy vajon az MNT elnöke esetében is fennáll-e az érdek-összeférhetetlenség, hiszen Korhecz Tamás nemcsak az MNT, hanem annak Közigazgatási Hivatalának is az elnöke, amely az MNT új alapszabályának 24. szakasza értelmében „a tanács végrehajtó szerve”.
Korhecz cáfolta, hogy ez a két tisztség is érdek-összeférhetetlenséget jelenthet, mert – mint mondta – az MNT-ben nincs hatalommegosztás. Az MNT az egységes hatalom elve alapján működik, szögezte le dr. Korhecz:
– Az MNT-ben nincs törvényhozó vagy végrehajtó hatalom. Ezért ilyen szempontból itt semmi esetre nem fordul elő összeférhetetlenség, sem jogi, sem politikai, sem pedig erkölcsi szempontból. Az elnöknek és a Közigazgatási Hivatal elnökének ugyanazok, vagy legalábbis hasonlóak a feladataik. Az egyik tisztség sem ellenőrzi a másikat, és különböző hatalmi ágak sincsenek közöttük. Egyébként az MNT statútuma előirányozza, hogy a tanács elnöke a Közigazgatási Hivatal elnöke is lehet, tehát még jogi szempontból is kifogástalan a dolog – mondta Korhecz.
Dr. Csengeri Attila lapunknak adott nyilatkozatában nem értett egyet azzal a meglátással, hogy a tartományi egészségügyi titkárságon belül betöltött tisztsége miatt esetében politikai és erkölcsi érdek-összeférhetetlenség állna fönn.
– Én nem politizálás céljából szerettem volna bekerülni az MNT-be, én dolgozni és tenni szeretnék, hozzájárulni a magyar nyelvű oktatás és egyéb fontos kérdések kimozdításához a holtpontról. Azt a kérdést azonban én is föltenném, hogy mennyire szerencsés dolog egy személynek ellátnia az MNT és annak Közigazgatási Hivatalának elnöki tisztségét. Nem tudom mennyire jó, hogy a hatalom egy személy kezében összpontosul, bár ezt az alapszabály lehetővé teszi – nyilatkozta dr. Csengeri.
