Lapunk tegnapi számában írtunk arról, hogy a regionális fejlesztésről szóló törvény módosítása, a Vajdasági Magyar Szövetség módosítási indítványának parlamenti megerősítése, valamint Mlađan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési miniszter megelőlegezett ígérete ellenére egyelőre mégsem módosultak a fejlesztési térség határai: Ada, Zenta és Magyarkanizsa továbbra is az észak-bánáti fejlesztési, illetve statisztikai térséghez tartoznak. Lapunknak Pásztor Bálint, a VMSZ parlamenti képviselője kedden elmondta, hogy a VMSZ módosítási indítványának elfogadása után egyértelművé váltak a kritériumok, amelyek meghatározzák, hogy melyik önkormányzat mely térséghez, és mely térség mely fejlesztési régióhoz tartozik. Nikola Latinović , a szerb kormány által július másodikán elfogadott statisztikai egységek nomenklatúrájáról szóló határozat tervezetének kidolgozója, a Statisztikai Hivatal nemrégen nyugalmazott igazgatóhelyettese lapunknak nyilatkozva a következőket mondta el:
– Szaktudásom alapján állíthatom, hogy megfelelő dokumentumot készítettem. A tervezetet először az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak küldtük, csak ezután kerülhetett a szerb kormány elé. Nem is történhetett volna másképp: az Eurostatnak nyilvántartásba kell vennie a szerbiai statisztikai régiókat, és ellenőriznie kell, hogy a régiók felosztása az unió kritériumai alapján történt-e – mondta Latinović.
A szakembert szembesítettük a regionális fejlesztésről szóló törvény 6. szakaszában írottakkal, mely szerint „a szerb kormány a statisztikai feladatokért illetékes szerv ajánlata nyomán határozza meg, hogy mely önkormányzatok alkotnak egy statisztikai régiót. Az erre vonatkozó dokumentum kidolgozásakor figyelmet kell fordítani a földrajzi egységekre, a gazdasági kamarák és gazdasági bíróságok hálózatára, valamint a telekommunikációs körzetekre.” Emlékeztetőül: Ada, Magyarkanizsa és Zenta községek a szabadkai Gazdasági Bírósághoz és a szabadkai Gazdasági Kamarához tartoznak, mindhárom község Bácska területén van és mindhárom község hívószáma a 024-es szabadkai körzeti hívószám.
Latinović válaszképpen közölte, hogy bármikor valamilyen célból régiókat, illetve egységeket határoznak meg egy országban, akkor az aktuális és törvényes közigazgatási körzethatárokat veszik alapul.
– A Szerb Köztársaság 18 évvel ezelőtt rendeletet hozott a közigazgatási körzethatárokról. Ez a rendelet bizonyos községeket közigazgatási körzetekbe csoportosított, hogy az állam könnyebben működhessen. Az észak-bánáti közigazgatási körzethez Nagykikinda, Csóka és Törökkanizsa mellett Ada, Zenta és Magyarkanizsa tartozik. A Statisztikai Hivatal egy magas szakmai szinten működő állami intézmény, amelynek tiszteletben kell tartania az érvényes területi felosztást, tehát a statisztikai térségek meghatározásakor egyszerűen nem járhattunk el másképpen. Ha nem tartottuk volna tiszteletben a még mindig törvényes és érvényes közigazgatási körzetekről szóló rendeletet, akkor az Eurostat és az EU lépett volna közbe – összegezte Latinović, majd megjegyezte:
– Legalább ennyire jogos annak a kérdésnek is a felvetése, hogy Karlóca és Belcsény miért tartoznak a dél-bácskai körzethez, amikor földrajzi szempontból Szerémséghez tartoznak? Vajon ezzel miért nem foglalkozik senki? – kérdezte Latinović, majd a következőket hangsúlyozta: – Amennyiben valaki módosítani szeretné a statisztikai térségeket, illetve azok határait, akkor először a közigazgatási körzetekről szóló rendeletet kellene módosítania.
