Két héttel ezelőtti számunkban írtunk az idős pancsovai házaspár, Matić Ilona és Žarko esetéről, akiknek kisoroszi házába jogtalanul költözött be egy népes roma család. Az illetéktelen behatolók nemhogy kiköltözni nem voltak hajlandók, hanem még össze is verték az idős házaspárt. Szóban forgó írásunk nemcsak olvasóink, hanem néhány jogász kedélyeit is felborzolta, akik szerint a helyszínre siető nagykikindai rendőrség nem járt el helyesen, amikor nem költöztette ki azonnal a romákat.
A nagykikindai rendőrállomás parancsnoka ezúttal hivatalosan is megerősítette, hogy a rendőrök az ide vonatkozó törvényeknek megfelelően jártak el. Hasonlóképpen nyilatkozott lapunknak egy másik vajdasági rendőrállomás vezetőhelyettese is. Egyedül a jogászok véleménye oszlik meg továbbra is.
Radovan Kecmantól, a nagykikindai rendőrállomás parancsnokától megtudtuk, hogy a rendőrséget azzal hívták Kisoroszra, hogy egy idős házaspár házába jogtalanul beköltözött egy roma család.
– Mivel a behatolók a rendőrök megérkezése előtt még bántalmazták is az időseket, ezért erőszakos viselkedés miatt bűnvádi feljelentést tettünkSiniša (27), Svetlana (50) és Ileš Petrović (31) ellen. Az államügyészséggel folytatott egyeztetés függvényében nem tartottuk őket fogva 48 óráig a rendőri fogdában – nyilatkozta Kecman, majd kérdésünkre, hogy a rendőrök miért nem távolították el vagy költöztették ki a romákat Matićék házából, a következőket nyilatkozta: – A Szerb Köztársaság büntetőtörvénykönyvének 139. szakasza részletezi a lakás sérthetetlenségének megsértését. Ez bűncselekménynek számít. A szóban forgó szakaszban a következők olvashatók: aki jogtalanul behatol másnak a lakásába vagy zárt helyiségeibe és a tulajdonos felhívására sem távozik, az pénzbírsággal vagy 1 évig terjedő fegyházelzárással büntethető. Ugyanakkor ugyanezen jogszabály 153. szakasza azt irányozza elő, hogy a tulajdonosoknak polgári perben kell érvényesíteniük jogaikat. A rendőrség hasonló esetekben tehát hivatali kötelességből nem tehet semmit, nem költöztetheti ki a jogtalanul behatolókat, a sértett félnek kell polgári pert kezdeményeznie. Nekünk nincs törvényes felhatalmazásunk arra, hogy eldöntsük, ki tartózkodik jogosan az ingatlanban. Ami a későbbi kiköltöztetést illeti, azt szintén nem a rendőrség végzi, hanem a bírósági végrehajtó. Abban az esetben, ha a bírósági végrehajtó valamilyen okból kifolyólag nem tudja egyedül levezetni a kiköltöztetést, akkor a bíróság kérésére a rendőrség segítséget nyújt a jogerős döntés végrehajtásánál.
Ha hasonló esetekben egyéb bűncselekmény is társul a jogtalan házfoglaláshoz, akkor a rendőrség mindenféleképpen egyeztet a nyomozó szakasz felügyeletéért illetékes államügyészséggel, részletezte Kecman, majd hozzátette, hogy a rendőrség csakis az államügyészséggel folytatott konzultáció után tehet meg bizonyos lépéseket.
Kecman állítását egy vajdasági város rendőrállomásának parancsnokhelyettese és sajtófelelőse is megerősítette. Mindketten közölték, hogy hasonló esetben nem tehettek volna semmit, pontosabban nem költöztethették volna ki a betolakodókat, mivel a rendőrség nem döntheti el, hogy ki tartózkodik jogtalanul egy ingatlanban. A zombori rendőrállomás pedig írásban közölte lapunkkal, hogy a rendőrség nem költöztethet ki senkit sehonnan, a megfelelő bírósági ítélet függvényében csak jelen lehetnek, amikor a bírósági végrehajtó kilakoltatja az illetéktelenül beköltözőket, illetve felügyelik, hogy ne kerüljön sor tettlegességre a kilakoltatásnál.
A rendőrség, úgy tűnik, egy álláspontot képvisel, egyes jogászok, ügyvédek azonban másképpen vélekednek. Dragan Zarić zombori ügyvéd a Magyar Szónak megerősítette korábbi nyilatkozatát, és kijelentette, hogy a nagykikindai rendőrség helyesen járt el, mivel bírósági döntés nélkül nem költöztethetnek ki senkit, erre nincs felhatalmazásuk. A tulajdonosoknak kellett volna polgári pert indítaniuk birtokháborítás miatt. A bíróság ilyen esetben két dolgot ellenőriz: ki birtokolta utoljára a lakást, és hogy ezt a birtokállapotot megzavarta-e valaki. Ez hivatalosan gyorsított eljárás, a bíróságnak a sértett keresetének átadása után legfeljebb 8 napon belül ki kell tűznie az első tárgyalás időpontját, részletezte Zarić.
– A kereset átadása után a sértett azonnal kérheti a bíróságtól, hogy hozzon döntést az ideiglenes intézkedésről. Ennek függvényében, amennyiben a bíróság úgy véli, hogy a sértett visszafordíthatatlan kárt szenved el amiatt, hogy valaki megzavarta birtokát, akkor azonnal határozhat az ideiglenes intézkedésről és a sértett a polgári perben születő döntés meghozataláig visszaköltözhet a lakásba, illetve egy pozitív bírósági döntés után ott is maradhat. Amennyiben a bíróság a büntetőjogi törvénykönyv 219. szakaszának értelmében jogtalan beköltözés címén vétkesnek találja a beköltözőket, akkor azonnal elrendeli a kiköltözést. Bár ez az eljárás gyorsított, a gyakorlatban tapasztaltak alapján mégis több hónapig tart. Létezik egy másik, egy közigazgatási eljárás, ezt a lakásban való élésről szóló törvény alapján az önkormányzat indíthatja el, amennyiben valamelyik polgár panaszt tesz arra, hogy valaki jogtalanul költözött be lakásába. A gyakorlatban azonban szinte soha nem kerül sor erre az eljárásra, vagy ha mégis, akkor a gyorsításra vonatkozó előírás ellenére sem születik különösen gyorsan döntés a sértett javára – összegezte Zarić, majd hozzátette, hogy a kisoroszihoz hasonló esetekben a rendőrség esetleg bűnvádi feljelentést tehet. Az államügyészség teljes körűen koordinálja a rendőrség munkáját, méghozzá úgy, hogy utasítást ad arra, hogyan járjanak el egy-egy ügyben, közölte a zombori ügyvéd.
– A vizsgálat lefolytatásáról szóló határozat meghozatala előtti szakaszt nyomozó szakasznak nevezzük, ilyenkor az ügyészség a rendőrséggel együtt jár el. A kisoroszi esetben a jogtalan beköltözés mellé az erőszakos viselkedés bűncselekménye is párosult, hasonló bűncselekmény esetén az államügyészségnek és a rendőrségnek is hivatali kötelességből kell eljárnia. Tudtommal ezt a nagykikindai rendőrség meg is tette, mivel bűnvádi feljelentést tettek az a három személy ellen, akik a gyanú szerint bántalmazták az időseket. Ha a rendőrség még a bűncselekmény végrehajtása közben érkezik a helyszínre, akkor köteles megakadályozni a bűncselekmény végrehajtását, az elkövetőt megfosztani szabadságától és átadni az államügyésznek. A rendőrség semmilyen körülmény között nem költöztethet ki senkit sehonnan, mint ahogyan az államügyészség sem utasíthatja a rendőrséget a kiköltöztetésre. Ehhez bírósági határozatra van szükség – tudtuk meg Zarićtól, aki a folytatásban felvázolt egy esetet, amely alapján egyszerű megérteni, hogy mi is az előbb említett ideiglenes intézkedés: „Ügyfelem kibérelt egy éttermet, majd a villanyóra miatt kialakult nézeteltérés miatt egyszerűen nem fizette a bérleti díjat. A tulajdonos egy nap lecserélte a zárakat, és ügyfelem nem tudott bejutni az étterembe. A bérlő birtokháborítás miatt pert indított a tulajdonos ellen, és az étterem raktárában, illetve mélyhűtőjében található romlandó élelmiszerekre, és az ezek megromlása esetén keletkező kárra hivatkozva kérte a bíróságtól az ideiglenes intézkedést. A bíróság ezt jóvá is hagyta, ezért ügyfelem a bírósági döntés meghozataláig visszatérhetett az étterembe. Egyébként a bíróság ügyfelem javára fog dönteni, mert ebben a perben senkit sem érdekel, hogy ki tartozik kinek, vagy ki a tulajdonosa az ingatlannak. Ebben a perben az a lényeg, hogy ki tartózkodott utoljára az ingatlanban, és az ő birtokállapotát háborgatta-e valaki. A tulajdonosnak külön polgári pert kell indítania, ha ki akarja költöztetni ügyfelemet.”
Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Vladimir Horovic újvidéki ügyvéd is. Elmondta, hogy a rendőrség Matićék kisoroszi házából nem költöztethette ki a romákat, mivel akkor ők döntötték volna el a bíróság helyett, hogy ki tartózkodhat jogosan az ingatlanban, ez pedig meghaladja a rendőrség hatáskörét. Ha a rendőrség ilyet tenne, akkor magára vállalná a bíróság szerepét, szögezte le Horovic. A továbbiakban Aleksandra Vavić-Horovic, Vladimir felesége fejtette ki, hogy a Matić házaspárnak szerinte is birtokháborítási keresetet kellett volna átadnia, illetve azonnal kérni az átmeneti intézkedést. Ennél a polgári per esetében az a legfontosabb, hogy a sértett a jogtalan beköltözéstől számított 30 napon belül átadja a keresetet, ez a törvényben megszabott határidő.
– A rendőrségnek nem állt jogában kiköltöztetni a romákat, főleg nem úgy, hogy azok állítólag felmutattak valamilyen előszerződést. Nem a rendőrség dolga eldönteni, hogy ki a tulajdonosa a háznak, sem azt, hogy mit tartalmaz a szóban forgó előszerződés, illetve azt sem dönthetik el, hogy ki tartózkodhat jogosan a házban. Ha a romák esetleg mégsem mutattak fel semmiféle előszerződést, akkor sem költöztethette volna ki őket a rendőrség. A rendőrség nem avatkozhat bele jogi kérdésekbe, nem döntheti el, hogy ki milyen alapon vagy jogon tartózkodik egy ingatlanban. A rendőröknek ilyen esetben jegyzőkönyvet kell készítenie és a sértettet a bírósághoz irányítani – összegezte Aleksandra Vavić-Horovic.
Ljubiša Kesić pancsovai ügyvéd szintén megerősítette kollégái állítását, ő is a birtokháborítási pert, illetve az átmeneti intézkedés kérelmezését jelölte meg szükséges lépésként, mivel a rendőrség saját szakállára nem költöztethet ki senkit. Kesić még hozzátette: akármennyire is gyorsított eljárásról van szó, sajnos mégis néhány hónapot kell várni, amíg a bíróság meghozza döntését.
– Ezenkívül fennáll még a törvényes önsegély lehetősége, ezt azonban senkinek sem tanácsolom. Az önsegély inkább a vadon szabályaira hasonlít, vagyis a „győzzön az erősebb” elvén alapul. Az önsegély értelmében ha valaki megzavarja valakinek a birtokállapotát, akkor a sértett saját maga, akár testi erőszakot alkalmazva, eltávolíthatja a betolakodót. A sértettnek erre 30 napja van a birtokháborítás elkövetésétől számítva, ha ezen a határidőn belül alkalmazza az önsegélyt, akkor nem büntethető, teljesen törvényesen jár el – közölte Kesić.
Bozóki Antal újvidéki ügyvéd egyáltalán nem ért egyet kollégáival. Szerinte a kisoroszi család az idős pancsovai házaspár házába beköltözve több bűncselekményt is elkövetett: a lakás sérthetetlensége elleni, az anyagi haszon reményében elkövetett kényszerítés, a zsarolás és a jogellenes beköltözés bűncselekményét.
– Az esetet még az is súlyosbítja, hogy a beköltözést csoportosan követték el, ez a büntető törvénykönyv értelmében külön bűncselekménynek számít. Véleményem szerint a rendőrségnek a roma család felnőtt tagjait 24 órás vizsgálati fogságba kellett volna helyeznie. A rendőrség nem megfelelően alkalmazta a törvényeket. Itt nem privát ingatlanügyi viszonyokról van szó, mint ahogyan azt Kisorosz polgármestere állította, hanem bűncselekményekről, amelyek megkövetelik a rendőrség erélyes fellépését. Nem felel meg a valóságnak a törvényeknek azok értelmezése sem, hogy több hónapot kell várni a lakásba törvénytelenül beköltözők kiköltöztetéséig. Létezik ugyanis a lakásban való élésről szóló törvény, amelyről gyakran megfeledkeznek. Ennek a törvénynek az alapján azok a személyek, akiknek lakásába jogtalanul költöztek be, kérhetik az illetékes községi közigazgatási szervtől az illető személyek kiköltöztetését. Az ilyen eljárás a törvény szerint sürgősnek számít. A pancsovai család az általam ismert tények alapján követelheti a kényszer alapján megkötött adásvételi szerződés megsemmisítését. Fontos, hogy a törvényeket pontosan értelmezzük, a hatóságoknak pedig kötelességük azok alapján eljárni és minden körülmény között kötelesek megvédeni a polgárokat és azok vagyonát – vélekedett Bozóki.
Arra már egyébként egyik jogász, illetve a rendőrfőnök sem tudott választ adni, hogy hol tartózkodjon az a polgár, aki hasonló incidens miatt bizonyos ideig nem lépheti át saját otthona küszöbét. Zarić zombori ügyvéd annyit mondott, hogy a sértett a pozitív bírósági határozat meghozatala után kártérítést követelhet a betolakodótól, ez azonban újabb bírósági eljárást jelent.
