A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön ismertette tanácsadó véleményét, miszerint Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal, sem az ENSZ 1244-es határozatával. A vélemény ismertetése óta Szerbia-, illetve világszerte hangzottak el értékelések, véleményezések. Lapunknak dr. Várady Tibor , a nemzetközi jog szakértője értékelte a Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleményét:
– A vélemény valamilyen módon nem felel meg az elvárásoknak, és ezzel most nem a bíróság igenlő, vagy nemleges válaszára gondolok. Egy roppant érdekes nemzetközi jogi kérdést vittek bíróság elé a felek, illetve az a számos ország, amelyek képviselői szintén részt vettek a vitában: vajon az önrendelkezés joga felülírhatja-e a területi integritásra való jogot. Az első világháború előtt és után is nagyon sokszor került terítékre ez a kérdés, és soha nem tisztázódott egyértelműen. Emellett itt volt a másik kérdés is, miszerint egy ilyen függetlenségi nyilatkozat vajon eredményezhet-e államot. Nagyon fontos volt megállapítani, hogy született-e Koszovó állam a függetlenségi nyilatkozat függvényében. A bíróság feltételezhetően valamilyen konszenzus megteremtése miatt roppant leszűkítette fókuszát és csakis a nyilatkozat szövegére koncentrált, illetve azt állapították meg véleményükben, hogy a koszovói függetlenségi nyilatkozat szövege nincsen ellentétben a nemzetközi joggal. Ez mindenféleképpen a koszovói félnek ad nagyobb támogatást. Ugyanakkor a bíróság azt is leszögezte, hogy az önrendelkezés jogával egyáltalán nem foglalkozott, mint ahogyan azzal sem, hogy a nyilatkozat nyomán valóban született-e egy új állam. Ily módon szinte irrelevánssá szűkült a bíróság véleménye, ahelyett, hogy egy roppant érdekes és fontos jogi kérdést eldöntött volna. Véleményem szerint most újabb politikai verseny kezdődik meg a vélemény értelmezését illetően. A koszovói fél nyilvánvalóan sokkal nagyobb alappal állítja majd, hogy a függetlenségi nyilatkozat összhangban van a nemzetközi joggal. A szerb fél pedig nyilvánvalóan azt fogja mondani, hogy a bíróság nem foglalkozott az önrendelkezés kérdésével, valamint azzal sem, hogy a nyilatkozat eredményezhetett-e államot. Emiatt állítom, hogy a vélemény sajnos nem igazán felelt meg a nagy elvárásoknak.
Mit tehet Szerbia abban az esetben, ha továbbra is ragaszkodik Koszovóhoz? Mely nemzetközi intézményeknél keresheti igazát?
– Nyilvánvalóan ez a vélemény nem erősíti és nem szélesíti Szerbia mozgásterét, de nem is szünteti meg azt. Az ENSZ Közgyűlése kérte a hágai Nemzetközi Bíróság véleményét, a bíróság pedig a közgyűlésnek küldi el a véleményt. Az ENSZ Közgyűlése nyilvánvalóan valamiképpen foglalkozik majd ezzel a véleménnyel. Ez ad majd alkalmat arra, hogy Szerbia vitát indítson. Bizonyos államok feltehetően Szerbia oldalára állnak, mások pedig azt fogják mondani, hogy Koszovó függetlenségének kérdése most már egyértelmű.
Számos szerbiai, illetve nemzetközi politikai szakértő és jogász jelentette ki csütörtök óta, hogy a szóban forgó vélemény történelmi jellegű a nemzetközi jogot illetően. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Szerintem történelmi pillanatnak kellett volna, hogy legyen. De pontosan a nagyon leszűkített fókusz miatt mégsem lett az. Az elvárásoknak – ami az én elváráson is volt –, ez a vélemény nem felel meg teljes mértékben. De nyilvánvalóan tüzetesebben kell még áttanulmányozni a véleményt, nekem is, hiszen eddig csak egyszer futottam át. Meglátjuk, hogy egy figyelmesebb olvasás mit eredményez.
Egyetért bizonyos szerbiai politikai pártok vádjaival, miszerint a Nemzetközi Bíróság megsértette a nemzetközi jogot?
– Ezzel a kijelentéssel nem értek egyet. A hágai Nemzetközi Bíróság szerintem egy könnyebb megoldást választott, amikor erre a szűkebb fókuszú kérdéskörre próbált választ adni, addig azonban nem mennék el, hogy megsértették volna a nemzetközi jogot.
Ez a vélemény várhatóan mennyire fogja erősíteni a különböző szeparatista, illetve szecessziós mozgalmakat világszerte?
– A különböző szecessziós és szeparatista mozgalmak, azok is, amelyek mögött áll valamiféle történelmi igazság, és azok is, amelyek mögött nem, nyilvánvalóan hivatkozni fognak a Koszovó függetlenségi nyilatkozatához kapcsolódó nemzetközi bírósági véleményre, és nyilvánvalóan ez valamiféleképpen erősíteni fogja helyzetüket. Ellenérvként velük szemben majd azt lehet hangsúlyozni, hogy a szóban forgó vélemény nem foglalt állást azzal kapcsolatban, hogy a függetlenségi nyilatkozat eredményezhetett-e államot. Tehát ismét vitákra kell számítani. Mindenesetre a vélemény biztosan újabb érveket ad majd ezeknek a mozgalmaknak, illetve Baszkföld, Oszétia, és talán a kurdoknak a kezébe is.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a Nemzetközi Bíróságot esetleg politikai tényezők befolyásolták a vélemény megfogalmazásában?
– Ismerem valamelyest belülről a bíróságot, embereket is ismerek onnan, és ezt nem tartom valószínűnek. Bizonyítékok nélkül nem támogatnék egy ilyen állásfoglalást. Ilyen bizonyítékok szerintem nem is léteznek. Azt hiszem, hogy a bírák saját jogi véleményük alapján alkottak véleményt. Arról persze lehetne vitatkozni, hogy jó volt-e ez a döntés.
