A hágai Nemzetközi Bíróság csütörtökön kihirdetett véleménye meglepte a koszovói közvéleményt, illetve az állami szerveket, tudtuk meg Idro Seferi től, a Koha Ditore prishtinai napilap szerbiai tudósítójától. A koszovóiak arra számítottak, hogy a Nemzetközi Bíróság véleménye semleges lesz, és nem nyilatkoznak egyértelműen Koszovó függetlensége kikiáltásának törvényszerűségével kapcsolatban, nyilatkozta Seferi.
– Nem Koszovó kérte a véleményezést, ugyanakkor az ország csütörtökön mégis kapott valamit, egy újabb lépést tett meg előre. Ha bármikor a jövőben valami miatt szükség lesz rá, ha bárki ismét megkérdőjelezi a függetlenség kikiáltásának törvényszerűségét, akkor a koszovói államhatalom erre a tanácsadó véleményre hivatkozhat. Koszovó kormányfője, az államelnök, illetve a külügyminiszter is pozitív eseményként élték meg a történteket. Kijelenthetjük, hogy a csütörtök is egy történelmi nap volt a koszovóiak számára. Elképzelhető, hogy a Nemzetközi Bíróság véleményének ismertetése után újabb országok ismerik majd el Koszovó függetlenségét. Ebben az évben eddig csak öt kisebb ország tette ezt meg. A koszovói diplomácia a jövőben könnyebben és e véleményre hivatkozva lobbizhat az országunkat eddig el nem ismerő államokban. Természetesen Szerbia várhatóan mindent meg fog tenni, hogy minél kevesebb ország ismerje el Koszovó függetlenségét, ugyanakkor a szerb diplomáciának a jövőben sokkal nehezebb dolga lesz e téren. Szerbia esetleg a tradicionálisan baráti országokat tudja majd saját oldalára állítani, illetve azokat, amelyek valami miatt szintén aggódnak területi integritásukért – részletezte Seferi, a folytatásban pedig elmondta, hogy csütörtökön sokkal kevesebben ünnepeltek, illetve tüntettek a koszovói városok utcáján, mint 2008. február 17-én, a függetlenség kikiáltásának napján.
Kosovska Mitrovicán csütörtökön délután nagyjából ezer szerb nemzetiségű polgár tiltakozott, de egy-két óra tüntetés után feloszlott a tömeg, közölte az újságíró, majd hozzátette, hogy ezután már csak az albán lakosság ünnepelt az utcákon.
– Megközelítőleg sem ünnepeltek annyian Kosovska Mitrovica, vagy Prishtina utcáin, mint amikor a koszovói államhatalom kikiáltotta az ország függetlenségét. Általában zeneszó hallatszott az utcákon, lengő zászlókat lehetett látni, de jelentősebb ünneplésre nem került sor, mint ahogyan összetűzésre sem – összegezte Seferi, majd elmondta, hogy a koszovói szerb politikusok Belgrádot és a szerbiai államhatalmat, illetve diplomáciát okolják a Nemzetközi Bíróság véleményének alakulása miatt. A koszovói szerb politikum szerint a szerbiai diplomácia nem végezte jól munkáját, és lemondásra, illetve Szerbia Koszovó-politikájának módosítására szólította fel a belgrádi illetékeseket, nyilatkozta Seferi, majd kérdésünkre, hogy a koszovói albán és szerb lakosság hétköznapjait, kapcsolatát várhatóan mennyire fogja befolyásolni a Nemzetközi Bíróság véleménye, a következőket válaszolta: „Egy politikai történés egy országban sem befolyásolja drasztikusan a polgárok hétköznapjait. Legalábbis addig a pillanatig nem, amíg az adott ország hatalmi szervei valamilyen módon nem járulnak hozzá az erőszak felébredéséhez. Ami a nemzetek együttélését illeti, fontos két régiót megkülönböztetni. Koszovó déli vidékein meglehetősen jó az együttélés a szerb és albán lakosság között, a két nemzet még kommunikál is egymással. A déli vidékeken az sem megy ritkaságszámba, hogy a két nemzet barátkozik egymással. Mondjuk a gračanicai szerbek Prishtinába járnak esténként szórakozni, illetve az ottani butikokban vásárolnak. Az északi régióban, Kosovska Mitrovicán és környékén, ehhez képest egészen más a helyzet, itt a politikum akadályozza a nemzetek közötti békés együttélést. Koszovó kidolgozott egy integrációs programot a szerb lakosság számára, a szerb államhatalom viszont kijelentette, hogy ez a program erőszakhoz vezet. Mindkét fél szeretné elkerülni az erőszakot, ugyanakkor egyik fél sem enged a saját igazából. Ha a Kosovska Mitrovicán jellemző problémákat a szerb és a koszovói fél nem oldja meg tárgyalásokkal, ha nem dolgoznak az ottani szerb lakosság integrációján, akkor ismét erőszakra kell számítani.”
