Ifj. dr. Korhecz Tamás , az MNT elnöke tegnap Szabadkán a Magyar Nemzeti Tanács székházában, a Magyar Házban fogadta Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi minisztert és annak munkatársait. A folytatásban megtartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy Korhecz és Čiplić elsősorban a nemzeti tanácsok, illetve az MNT pénzeléséről ejtett szót, továbbá az újonnan megalakult MNT megvalósítandó tervei is teret kaptak a beszélgetés során.
– A pénzelés vonatkozásában a miniszter úrral megegyeztünk a lehetséges kritériumokban, amelyek alapján a minisztérium szétosztja a nemzeti tanácsok között a 152 millió dináros költségvetési eszközöket. Ennek alapján szeptemberben megteremtődnek a feltételek arra, hogy elfogadjuk az MNT pótköltségvetését. Ezzel megnyílik az út a professzionális közigazgatási hivatal felépítése előtt, valamint bizonyos támogatások kiosztása is lehetségessé válik. Abban is megegyeztünk, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényben meghatározott nemzeti tanácsi hatásköröket mindenkivel be kell tartatni. Ennek érdekében fontos tájékoztatási kampányt folytatni, minden állami szervvel ismertetni kell a nemzeti tanácsok hatásköreit. Meg kell kísérelni konfliktusmentesen érvényesíteni a nemzeti tanácsok, az MNT jogait. Ahol ez nem sikerül, ott az összes rendelkezésre álló jogi eszközzel élni fogok a kollektív jogok védelmének érdekében – részletezte Korhecz, majd közölte, hogy már benyújtotta a kereseteket az illetékes Közigazgatási Bíróságnál a zentai önkormányzatnak az iskolaszéki tagok megválasztása kapcsán hozott törvénytelen határozataira. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy még a bírósági megsemmisítés előtt sikerül megegyezni a zentai önkormányzattal, és hogy visszavonják az iskolaszéki tagok megválasztására vonatkozó törvénytelen közigazgatási határozatokat.
Čiplić örömét fejezte ki, amiért az újonnan megalakult nemzeti tanácsok meglátogatása céljából szervezett körútján az MNT-be látogatott először. Čiplić emlékeztetett arra, hogy dr. Korhecz-cel mindketten részt vettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény írásában, majd megerősítette, hogy tegnap a zárt ajtók mögött történő beszélgetés alkalmával a törvény alkalmazásáról, annak betartásáról is szót ejtettek.
– Egyetértünk dr. Korhecz-cel abban, hogy ebben a pillanatban a nemzeti tanácsok egyik legfontosabb feladata, hogy ismertessék jogaikat, hatásköreiket. Ezt a nemzeti tanácsokon belül is meg kell tenni, valamint a helyi önkormányzatok, a tartomány, és a köztársaság szerveivel is meg kell ismertetni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt. Kisebbségügyi és emberi jogi miniszterként egyik feladatom az adott törvényt megismertetni azokkal az állami szervekkel, amelyek megjelennek a törvényben, vagy amelyeken keresztül a nemzeti tanácsok megvalósítják hatásköreiket. Várható volt, hogy majd gondok lesznek a törvény szavatolta hatáskörök érvényesítése során. Ugyanakkor, ha belátjuk, hogy a kisebbségi önkormányzatok jogainak az érvényesítése területén merülnek fel gondok, akkor egyértelmű, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a törvényt tiszteletben tartsák az érintettek. Mindent meg kell tenni azért, hogy a nemzeti tanácsokról szóló törvényt minden egyes nemzeti tanács esetében ugyanolyan alapossággal alkalmazzák – összegezte Čiplić, valamint közölte, hogy a nemzeti tanácsi választásokat követő egy évben azt fogják ellenőrizni, hogy a helyi önkormányzatok és az állami szervek mennyire tartják tiszteletben a nemzeti tanácsokról szóló törvényt.
– Az én feladatom megvédeni a nemzeti tanácsok alkotmány adta, és törvényben részletezett jogait, hatásköreit – szögezte le Čiplić, a továbbiakban pedig elmondta, hogy mi változik majd az újonnan alakult nemzeti tanácsok pénzelésében: – A minisztérium rendelkezésére álló összeg más módszer alapján kerül majd kiosztásra a nemzeti tanácsok között. Eddig minden nemzeti tanács a rendelkezésére álló keret 50 százalékát a nemzeti kisebbségi közösség tagjainak száma alapján kapta. Tehát minél népesebb egy nemzeti kisebbségi közösség, annál nagyobb összeget kapott nemzeti tanácsa. A nemzeti tanácsokról szóló törvény értelmében a jövőben minden nemzeti tanács költségvetésének 30 százalékára ugyanakkora összeget kap, a fennmaradó 70 százalékot pedig két kritérium alapján határozza meg a minisztérium: a közösség tagjainak száma, valamint szervezetei, intézményeiszámának alapján. A fejlettebb, a gazdagabb intézményrendszerrel rendelkező közösségek nemzeti tanácsai nagyobb összeget kapnak majd – mondta a miniszter.
