Hány szerb menekült tért vissza eddig Horvátországba?
– Különböző nemzetközi szervezetek nyilvántartása szerint eddig 135 ezer szerb menekült tért vissza Horvátországba. Sajnos nagyon sokan közülük, majdnem 70 ezer személy, rövid tartózkodás után ismét elhagyta az országot. Közülük legtöbben Szerbiába tértek vissza. Míg a 2000-es évek elején a biztonság hiánya miatt tértek csak kevesen vissza Horvátországba, illetve vándoroltak el ismét, addig napjainkban főleg gazdasági tényezők miatt hagyják el az országot a szerbek. A régiók, ahol a szerbek éltek, mindig is fejletlenek voltak, a háború után pedig csak rosszabbodott a helyzet. Az infrastruktúra és a szociális háló megsemmisült, nincs munkalehetőség, az emberek egyszerűen nem tudnak megélni ezeken a vidékeken és ezért hagyják el ismét otthonaikat. A szerbek lakta falvakban nincsenek aszfaltozott utak, nincs vízvezeték- illetve szennyvízhálózat, gyakran áram sincs, mint ahogyan óvodák és iskolák sincsenek. A horvát kormány ugyan elfogadott néhány programot a menekültek visszatérésének támogatására, ezeket az utóbbi években többé-kevésbé végre is hajtják, a visszatérő emberek kisebb segélyeket is kapnak, de ez semmire sem elegendő.
Hová mennek azok a szerbek, akik napjainkban a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt hagyják el ismét Horvátországot? Az Európai Unió valamelyik országágába?
– Nem jellemző, mivel nagyon nehéz megszerezniük a szükséges dokumentációt. Legtöbbjük Szerbiába tér vissza.
Miért? Ezek az emberek valóban jobb körülmények között élhetnek Szerbiában mint Horvátországban?
– Ez a probléma nagyon összetett. A gazdasági tényezők aspektusából nézve a visszatérők képtelenek megélni Horvátországban. Ugyanakkor, ha eladják vagyonukat, földjeiket, házaikat, akkor új életet kezdhetnek, mivel az eladásból kapott pénz Szerbiában sokkal többet ér. Horvátországban egyébként létezik egy állami intézmény, amely valójában úgy működik, mint egy ingatlanügynökség, ez az állami intézmény vásárolja meg a Szerbiába visszatérő horvátországi szerbek ingatlanjait. Szerbia valamely rurális régiójában 50 ezer euróért sokkal jobb minőségű és sokkal nagyobb területű termőföldet lehet vásárolni, mint Horvátországban. A gazdasági tényezők mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy 10–12 év után idegenként, külföldiként térnek vissza a szerbek. Gyermekeik már hozzászoktak a szerbiai élethez, és nemzeti hovatartozásukat is sokkal szabadabban nyilváníthatják ki, mint Horvátországban.
A hallottak függvényében szinte értelmét veszíti következő kérdésünk, hogy a nyilvántartások szerint hány szerbnek kellene még visszatérnie Horvátországba...
– Igen, ráérzett a lényegre. Egyébként létezik egy nyilvántartás, amely szerint Szerbiában 64 ezer horvátországi szerb menekült él, ők még nem tértek vissza otthonaikba, és sokan közülük valószínűleg nem is fognak. Ezek az emberek csak abban az esetben térnének vissza, amennyiben a horvát állam anyagilag támogatná házaik felújítását, támogatná, hogy elhelyezkedjenek, hogy kedvezményes, olcsó hitelekhez jussanak, és amennyiben a horvát társadalmon belül is javulna a hangulat ezeknek az embereknek az irányába. Igaz, a mai Horvátországot nem lehet a kilencvenes évek Horvátországával összehasonlítani, de számos régióban még mindig gondjaik vannak a visszatérőknek.
A valóságban mennyire támogatja a horvát kormány a szerb menekültek visszatértét? A nyilvánosság előtt a kormány, illetve az államhatalom képviselői mindig is pozitívan nyilatkoztak a menekültek visszatérte kapcsán, a közelmúltban Ivo Josipović államfő szájából hangzottak el hasonló kijelentések szerbiai látogatása alkalmával. A gyakorlatban mekkora a valóságtartalma ezeknek a kijelentéseknek, mennyire követik tettek ezeket az állásfoglalásokat?
– Josipović esetében hiszem, hogy komolyan gondolja amit mond, és valóban szeretné, ha a szerbek visszatérnének horvátországi otthonaikba. Josipović nemcsak elnökké történt megválasztása előtt, vagy után hangoztatta, hogy a szerbeknek vissza kell térniük, hanem még korábban, mielőtt parlamenti képviselő lett volna. A probléma az, hogy Josipovićnak ezen a téren nincs semmilyen felhatalmazása, nem tehet semmit. Ami a kormányt illeti, az elmúlt évekhez képest sokkal többet tesz e téren, de még mindig nem eleget.
Létezik-e megbízható kimutatás arról, hogy a horvátországi szerbek mekkora vagyont hagytak a menekülés alkalmával maguk után, vagy hogy a horvát állam ennek a vagyonnak mekkora részét szolgáltatta vissza?
– Igen, létezik egy nyilvántartás. A termőföldek, legelők, magánházak 99,99 százalékát visszaszolgáltatta a horvát állam. Zadar környékén vannak még vissza nem szolgáltatott termőföldek, illetve házak és lakások, ezeket illetően még folynak a bírósági tárgyalások. A társadalmi tulajdonban lévő lakásokkal nem ilyen egyszerű a helyzet. A Krajina területén levő társadalmi tulajdonú lakások kivételével a kilencvenes évek folyamán olcsón és egyszerűen lehetett felvásárolni ezeket a lakásokat. A háború előtt természetesen szerbek is éltek ilyen lakásokban, illetve részletekben fizették a lakást, sokan közülük teljes egészében kifizették azt. Ezekben az esetekben is tisztázni kellene a tulajdonjogi viszonyokat, pillanatnyilag erről a kérdésről is tárgyalunk a kormánnyal.
