2024. július 18., csütörtök

Mostoha sorsú tejtermelők

Fremond Árpád: Nem szabad tejpor behozatalával megoldani a tejhiány problémáját
„ A mezőgazdasági minisztériumból elsősorban a szándék hiányzik, hogy anyagilag megerősítsék a kistermelőket" (Illusztráció)Tartós tejhiány fenyegeti Szerbiát, állítják a tejgyárak képviselői, akik szerint egyedül az állam oldhatja meg a szóban forgó problémát. Lapunk múlt heti számában már foglalkoztunk a témával, akkor a szabadkai tejhiány miértjét elemeztük. Azóta Szerbia több településén is előfordult, hogy a vásárlók nem találtak tejet az üzletek hűtőpolcain.

A tejüzemek képviselői szerint az államnak magasabb támogatást kellene fizetnie a tejtermelőknek, így lehetne ismét elegendő nyers tejet biztosítani. Slobodan Petrović , a belgrádi Imlek tejfeldolgozó üzem vezérigazgatója elmondta, hogy ha az állam nem fizet nagyobb támogatást a termelőknek, akkor hamarosan behozatalból kell biztosítani a tejet. Az állam képviselői nem osztják a feldolgozók véleményét. Miloš Milovanović, a mezőgazdasági miniszter tanácsosa kijelentette, hogy a feldolgozók azért kérnek nagyobb támogatást a termelőknek, mert saját felelősségüket az államra szeretnék átruházni. A tejtermelőknek kifizetett állami támogatások kapcsán lapunknak Fremond Árpád , a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti képviselője nyilatkozott.

Mennyire tartja valósnak a mezőgazdasági minisztérium minapi állítását, miszerint a szerbiai tejtermelőket következetesen és állandó jelleggel támogatják? Egyetért a kijelentéssel, hogy a gazdáknak a támogatásokat illetően nincs okuk panaszra?

– Az igazság az, hogy a mezőgazdasági minisztérium csak most kezdi kifizetni az idei támogatásokat a törzskönyvezett tehenek után. A legfőbb probléma az, hogy a meghatározott feltételek alapján csak nagyon kevés termelő jogosult erre a támogatásra. A minisztérium rendelete alapján ugyanis csakis a bejegyzett gazdaságok tulajdonosai kaphatják meg az egy törzskönyvezett tehén utáni 12 500 dináros támogatást. Nem elég, ha a gazdának bejegyzett gazdasága van, ha meg akarják kapni a támogatást, akkor a nyugdíjalapot is fizetniük kell. Ilyen termelőből nagyon kevés van. Ha valaki nyugdíjas termelő, akkor nem kaphatja meg a támogatást, ha valaki tejtermelő, de nem fizeti a nyugdíjalapot, akkor sem. A mezőgazdasági minisztérium azok után a tehenek után fizeti a 12,5 ezer dináros támogatást, amelyeknek legalább már a szülei is törzskönyvezettek voltak és valamilyen formában bejegyzésre kerültek. És még egy feltétel létezik: legalább 5 törzskönyvezett tehénnek kell lenni a termelő gazdaságában, egyébként szintén elesik a támogatástól. A tejtermelők nehéz helyzete tehát abból ered, hogy a mezőgazdasági minisztérium rendelete alapján csak nagyon kevesen juthatnak hozzá a támogatáshoz. Azzal, hogy a minisztérium a nyugdíjalap fizetéséhez köti a támogatásokat, nemcsak a tejtermelők, hanem minden egyes mezőgazdasággal foglalkozó személy jogait megcsorbította. Visszatérve a tejtermelőkhöz, a legtöbb gondjuk az egy-két tehenet tartó termelőknek van. Nekik gondot okoz jogot formálni a tej után kifizetett prémiumra is, mivel ezzel kapcsolatban létezik egy kritérium, hogy csak az jogosult a literenkénti 1,5 dináros prémiumra, aki háromhavonta legalább 4 ezer liter tejet átad. Ezt a mennyiséget csak 3-4 tehénnel lehet megtermelni. Azt is megkérdőjelezhetőnek tartom, hogy a minisztérium egyik napról a másikra változtatta, változtatja meg rendeleteit. Magát a prémiumot illetően a minisztérium tavaly legalább 3-4 rendeletet adott ki. A termelők nem is tudták követni a változásokat. A minisztérium nem hagyott időt a termelőknek, hogy egy-egy rendelet módosítása után hozzáigazodjanak az új követelményekhez. Példának okáért: ahhoz, hogy valakinek beálljon egy 5 anyaállatból álló állomány, legalább három évre van szükség. Még ezzel kapcsolatban sem volt belátással a minisztérium. Két éve jött az új miniszter, és egyik napról másikra minden megváltozott. A tejjel kapcsolatos negatív változásokat illetően elég csak megvizsgálni a tej árát: két évvel ezelőtt 32 dináros literenkénti áron vették át a termelőktől a tejet, pillanatnyilag 25 dinárt fizetnek az első osztályú tejért, de a termelők legtöbbje csak 16-17 dinárt kap a tej literjéért, hiszen a tej minősége ebben az évben rendkívül megromlott. Ez nem a tejtermelők, hanem az időjárás miatt van így. A termelők közül sokan nem tudták betakarítani a takarmányt, vagy ha mégis, akkor nem tudták bebálázni és hazavinni. Ez a takarmány mind ott rohadt meg a földeken. Nincs minőséges takarmány, és így sem elegendő, sem minőséges tej nincs. Csak hogy ismét egy példával éljek: Magyarcsernye községben egyszerűen nem volt mit etetni a tehenekkel, a termelők az út mellett kaszálták a füvet és azt etették a jószággal.

Jogosnak tartja a tejfeldolgozók kérését, hogy a tartós tejhiány elkerülése miatt az állam növelje a termelőknek a támogatásokat?

– Teljes mértékben egyetértek ezzel a megállapítással, illetve kéréssel. Ezenfelül kulcsfontosságúnak tartom, hogy az állam erősítse meg a kistermelőket, és így próbálja meg biztosítani a folyamatos tejellátást. Jobb feltételek és támogatás mellett sokkal többen vágnának bele a tejtermelésbe, nem félnének ettől a területtől. Véleményem szerint nem szabad tejpor behozatalával megoldani a tejhiány problémáját. A hazai rendszer akkor borult fel, amikor két évvel ezelőtt rengeteg növényi eredetű tejport hoztak be külföldről. Akkor senkinek sem kellett a nyers tej. Probléma az is, hogy akkor senki nem ellenőrizte a boltok polcaira kerülő, porból készült tej minőségét. Szerintem az minőségtelen tej volt, semmi esetre nem lehet összehasonlítani a „valódi” tejjel. A növényi porból készült tej rosszabb minőségű, mint az állati tej. Abban az időben visszaesett a nyers tej ára, a termelők nem tudták törleszteni hiteleiket, nagyon sokan levágták teheneiket, eladták a húst, hogy megpróbálják visszafizetni tartozásaikat. Ezek az emberek nem kezdtek újra tejtermelésbe. A minisztériumnak mielőbb lépnie kell és a támogatnia a termelőket. Viszont azzal is tisztában kell lenni, hogy ezeket a problémákat nem lehet rövidtávon, egy-két év alatt megoldani.

Milyen következményei lesznek ennek a nehéz helyzetnek a vajdasági magyar tejtermelőkre, gazdákra nézve?

– Biztos vagyok benne, hogy a pillanatnyi helyzetnek nem lesz pozitív hatása a vajdasági termelőkre nézve. Ismétlem magam: nemcsak a vajdasági, hanem minden termelő érdekében növelni kellene a támogatások összegét, illetve nem kellene a támogatást a nyugdíjalaphoz és a tehenek számához kötni. Az 1-2 tehénnel rendelkező gazdáknak is lehetőséget és időt kell adni, hogy felfejlesszék állományukat. Úgy látom, hogy a mezőgazdasági minisztériumból elsősorban a szándék hiányzik, hogy anyagilag megerősítsék a kistermelőket, hiszen belőlük van a legtöbb. Nagyon sok az olyan idős házaspár, aki csak egy vagy két tehenet tart. A mostani rendeletek a nagytermelőknek kedveznek. Sajnos a minisztériumnak vannak olyan munkatársai és szakemberei, akik egyébként nagy tejtermelők. A minisztériumban nagyon gyakran saját hasznukra írják a rendeleteket.

Hogyan néz ki a támogatási rendszer az Európai Unióban, vagy a régió országaiban?

– Az EU-ban tehenenként 200, 250, sőt, helyenként 300 euró támogatást kapnak a gazdák. A nyers tejért literenként általában 30 eurócentet fizetnek, a prémium pedig 5 eurócent körül alakul. Ha a támogatás összege, illetve a tej és a prémium értéke Szerbiában is hasonlóan alakulna, akkor a termelők azonnal visszafordíthatnák a pénzt a termelésbe. Nálunk a tejtermelőknek esetleg a túlélésre biztosít az állam támogatást, a fejlesztésre már nem.