Kishegyes lehet az első község Szerbiában, ahol a montenegrói nyelv hivatalosan is használatba kerülhet. Ha a községi képviselő-testület elfogadja a Szerbiában élő montenegróiak Krstaš nevű szervezetének kezdeményezését, akkor a szervezet valószínűleg a montenegrói nyelven folyó oktatás bevezetésére is megteszi a szükséges lépéseket.
Dragan Martinović, a Krstaš alapító tagja lapunknak elmondta: az egyesület akkor döntött amellett, hogy kérni fogja Kishegyes községben a montenegrói nyelv hivatalos használatba vételét, amikor módosították Montenegró alkotmányát, és a montenegrói lett az ország hivatalos nyelve. 2006-ban, amikor Montenegró különvált Szerbiától, a Szerbiában élő montenegróiak kisebbséggé váltak, és attól a pillanattól kezdve számukra rendkívül fontos lett nemzeti öntudatuk megőrzése – hangsúlyozta Martinović.
– Kishegyesen, Kúlán és Verbászon a lakosság több mint 15 százaléka montenegrói nemzetiségű, tehát ezekben a községekben az ide vonatkozó törvény alapján adottak a feltételek a montenegrói nyelv hivatalos használatára. Egyesületünk egyelőre csupán Kishegyesen kérvényezte a montenegrói nyelv hivatalos használatának bevezetését. Ebben a községben a montenegrói a magyar után a legnépesebb nemzeti közösség. Reméljük, hogy javaslatunkat a képviselő-testület már a következő ülésén elfogadja. Ha ez megtörténik, akkor Kishegyes lesz Szerbia első községe, ahol nyelvünk hivatalosan is használatba kerül. Ez szenzációs lenne! Ha Kishegyesen sikerül elfogadtatni javaslatunkat, akkor Kúlán és Verbászon is megtesszük ugyanezeket a lépéseket – összegezte Martinović, majd közölte, hogy bár a montenegrói közösség többsége támogatja a kezdeményezést, egyes montenegróiak nem értik, hogy miért kell a szerben kívül a montenegrói nyelvet is hivatalos használatba venni.
A Krstaš tagja azt is elmondta, hogy a jövőben valószínűleg kérvényezni fogják, hogy – ahol arra adottak a feltételek – montenegrói nyelven folyjon az oktatás az iskolákban. Ezzel kapcsolatban azonban tárgyalni kell a szülőkkel, hogy szeretnék-e, ha gyermekeik montenegrói nyelven tanulnának.
– Két lehetőségünk van ezen a téren: a gyerekek felvehetnék órarendjükbe a montenegrói nyelv és irodalom tantárgyat, vagy pedig minden tantárgyat anyanyelvükön tanulnának – részletezte Martinović.
Pál Károly, a kishegyesi kkt elnöke lapunknak a következőket mondta el a téma kapcsán:
– Kishegyes községben a magyar után a montenegrói a legnépesebb közösség, és Szeghegy az egyetlen helyi közösség Szerbiában, ahol a montenegróiak abszolút többségben vannak. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Kishegyesen a Vajdasági Magyar Szövetség a Montenegrói Párt képviselőjével szerzett többséget a kkt-ben. Mindennek függvényében úgy éreztük, hogy támogatnunk kell a Krstaš kezdeményezését. Annál inkább, mert amit a Krstaš és a Montenegrói Párt megfogalmaz közösségük számára, az ugyanaz, amit a VMSZ próbál elérni a vajdasági magyarság jogérvényesítése terén. A kkt elnökeként közleményben bejelentettem, hogy a következő ülésen támogatni fogjuk a Krstaš kezdeményezését. A törvényekkel és a község alapszabályával összhangban a kkt egyharmada kérni fogja az alapszabály módosítását a montenegrói nyelv hivatalos használata érdekében. Ezután pedig kinevezünk egy szakmai bizottságot, hogy elkészítsék a módosítási javaslatot, amelyet majd nyilvános vitára bocsátunk. A vélemények összegzése után a kkt következő ülésén megtörténhet az alapszabály módosítása.
Pál kifejtette, hogy a montenegrói gyermekek környezetnyelvként is tanulhatnák majd anyanyelvüket, vagy ha az országban lehetőség nyílik rá, akkor számukra montenegrói tannyelven folyhatna az oktatás. Pál elmondta azt is, ha a montenegrói nyelv hivatalosan használatba kerül, az nem jelenti azt, hogy a község különféle hivatalaiban új, montenegróiul beszélő hivatalnokokat kell alkalmazni. Kishegyesen már most is dolgoznak olyan személyek a közigazgatásban, akik beszélik a montenegrói nyelvet, s nem valószínű, hogy ezért tömeges foglalkoztatásra kerül sor – nyilatkozta Pál.
