Tavaly áprilisban hallhattunk először az A típusú H1N1 vírusról, amelyet sok helyütt újnak neveztek. Az influenzaszerű megbetegedést okozó vírus kezdetben csak a tengerentúlon fertőzött meg embereket, majd elérte Európát, és a nyári hónapok végén Szerbiát is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2009. június 11-én világjárványnak nyilvánította a vírus okozta fertőzést. Ebben az időszakban nem volt olyan nap, hogy a médiumok ne ejtettek volna szót a H1N1-ről, egymás után szólaltak fel a szakemberek. Egyesek pánikot keltettek, mások pedig közölték, hogy a vírus valójában nem is új, és semmivel sem okoz súlyosabb fertőzést, mint az influenzavírusok bármelyike. A H1N1 vírus okozta fertőzés következtében másfél év alatt világszerte megközelítőleg 18 ezer ember hunyt el. A WHO egy héttel ezelőtt befejezettnek nyilvánította a H1N1 okozta világjárványt. Lapunknak Predrag Kon járványszakértő, a szerb kormány illetékes munkacsoportjának a vezetője összegezte a H1N1 vírus okozta járvány szerbiai lefolyását.
Hány személy esetében mutatták ki Szerbiában a H1N1 vírust?
– Március 26-ával bezárólag a Torlak Intézet 705 személy esetében mutatott ki H1N1 okozta fertőzést. A fertőzöttek 42,4 százaléka 10 és 30 év közötti gyermek, illetve fiatal volt, 26,9 százalékuk pedig a 40 és 60 év közöttiek korosztályából került ki. A betegség szövődményei miatt országunkban 83 személy hunyt el.
Pontosan mennyi védőoltást vásárolt meg Szerbia, és ebből hány személyt oltottak be?
– 850 500 adag védőoltást vásárolt meg az ország, és megközelítőleg 200 ezer személy oltatta be magát. A rendőrség és a katonaság munkatársai szintén beoltatták magukat, de hogy közülük pontosan hányan, azt nem lehet tudni. Példának okáért: a Katonai Egészségügyi Akadémia (VMA) nem hozta nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos adatokat.
Megfigyeltek-e mellékhatásokat az oltóanyag beadása után?
– Összesen 84 személy jelentkezett az oltás utáni mellékhatások okozta panaszokkal. Legtöbbjüknek megemelkedett a testhőmérséklete, gyöngeséget éreztek, vagy bepirosodott és feldagadt az oltásuk helye. Öt személy esetében váltott ki az oltóanyag súlyosabb allergiás reakciót, őket azonnal a megfelelő terápiában részesítették az orvosok.
Meddig lehet felhasználni a védőoltást, és mi lesz a fennmaradt oltóanyaggal?
– A védőoltás szavatossága október 31-én jár le. Addig minden gond nélkül be lehet adni az embereknek. A H1N1 Szerbiában áprilistól kezdve nem aktív, bár az őszi-téli időszakban valószínűleg nálunk is ismét lesznek fertőzöttek. A Szerbiai Gyógyszerügynökség nem vonta vissza a Focetria védőoltás beadására vonatkozó engedélyt, tehát bárki kérheti az oltóanyagot, még akkor is, ha a WHO befejezettnek nyilvánította a világjárványt. A polgárok védelmével megbízott köztársasági bizottság továbbra is tanácsosnak tartja a H1N1 vírus elleni védőoltást. Főleg a várandós nőknek és az elhízott embereknek kellene beoltatniuk magukat. A kormány munkacsoportja teljes mértékben támogatja a bizottság ajánlását.
Tavaly decemberben arról is szó esett, hogy a Torlak Intézet elkezdi gyártani a H1N1 elleni védőoltást. Történt-e ezen a téren előrelépés?
– Ha jól emlékszem, a Torlak igazgatója azt nyilatkozta, hogy a szérum előállítása késik. Az igazgató azt is közölte, hogy az intézet 2010/2011-es influenzaszezonra valószínűleg még nem állít elő oltóanyagot. Az első sorozatot csak próbára készítik majd el, mivel a Torlak öt éve nem gyártott influenza elleni oltóanyagot.
Az egyértelműség kedvéért: a H1N1 okozta járvány valóban megszűnt? Követi-e még valaki a vírus terjedését, jelenlétét?
– Az A típusú H1N1 vírus a WHO megállapítása szerint pillanatnyilag nem okoz járványt. Ugyanakkor ez csupán egy adminisztratív jellegű megállapítás. A vírus továbbra is jelen van, csak globálisan nem okoz nagyobb fertőzéshullámot. Továbbra is terjedni fog, minden országban különböző intenzitással. A betegek száma attól függ majd, hogy adott országban mennyire érzékenyek az emberek a vírusra, illetve hogy hány személy vált immúnissá. A H1N1 valószínűleg nem terjed többé világjárványt okozó vírusként, esetleg szezonális influenzajárványt okoz majd. Az előttünk álló időszakot illetően az is kedvező, hogy a vírus egyelőre nem alakult át. Mindennek ellenére óvatosnak kell lennünk. A vírus nem tűnt el, az előttünk álló időszakban valószínűleg újabb személyek fertőződnek meg. Biztosan lesznek olyanok is, akiknek a szervezetében súlyos komplikációk lépnek fel, de kétlem, hogy a járvány rendkívüli méreteket ölt majd. Szerbiában feltehetően sokan immúnissá váltak, ezért a jövőben a fertőzés enyhébb lefolyására számíthatunk. Az eddigi felmérések szerint országunkban valószínűleg 750 ezer és 1 millió között mozog azoknak a száma, akik beoltatták magukat, vagy pedig megfertőződtek a vírussal. Ezek a személyek ellenállóvá váltak. Pontos adatokkal szeptemberben szolgálhatok, akkorra készülnek el a Torlak Intézet legújabb kimutatásai. Reméljük, hogy valójában még több ember érintkezett valamilyen módon a vírussal, mert akkor több az immúnis ember országunkban. Előfordulhat, hogy valakinél nagyon enyhe lefolyású volt a fertőzés, és ezért nem is fordult orvoshoz. Ismét azt állítom, hogy legalább 1 millió polgárnak kellett volna felvennie a H1N1 elleni védőoltást. Akkor még nyugodtabban várhatnánk az előttünk álló influenzaszezont. A vírust természetesen figyelemmel kísérjük. A munkacsoport szerint akkor sem szabad felhagyni ezzel a munkával, ha az őszi hónapokban kiderül, hogy a H1N1 csak idényjellegű influenzavírusként terjed.
