2009 derekánváltozástörtént a DDOR Novi Sad a. d. o. (Rt.) nagykikindai fiókintézetének az élén. Az új igazgatóvá a zentai fiókintézet vezetőjét, mgr. Aleksandar Dragićot nevezték ki, mivel az igazgató – a kiváló zentai szakkáderek közreműködésével – figyelemreméltó eredményeket ért el a kármegelőzés és a biztosítás terén, s tették ezt úgy, hogy az üzletfelek is maximálisan elégedettek voltak, hiszen a kár elbírálása és kifizetése a lehető leggyorsabb időn belül történik e Tisza-parti város területén.
Dragić természetesen a bánáti oldalon sem tétlenkedett, hanem szinte hónapok alatt kiváló kapcsolatot alakított ki a nagykikindai gazdaság és önkormányzat vezető struktúráival, a biztosító intézet számos, mindkét fél számára kedvező szerződést kötött, s a fellendülés kulminációjaként a közelmúltban ünnepélyesen átadták a nagykikindai fiókintézet renovált épületét.
Az ünnepségen megjelent nagykikindai közélet valamennyi jeles képviselője, a DDOR Novi Sad a. d. o. (Rt.) vezérigazgatója, dr. jur. Christian Otto Neu és dr. Maurizio Valla, az eladási és marketingrészleg végrehajtó igazgatója, valamint Snežana Rožnov, a marketing-tevékenységek vezetője is. A vezérigazgató elégedetten szólt az elvégzett munka kapcsán, Valla pedig üdvözlő beszédében kihangsúlyozta, hogy a Fondiaria SAI olasz biztosítási csoport hosszú távon gondolkodik Szerbiával kapcsolatban.
Ezt bizonyítandó, az átadáson bemutatták az intézet új projektumát, a NAVAK-ot, amely rövidítés a nemzeti sofőrakadémiát jelenti, s a DDOR segítségével (a projektum nagysága 15 millió euró) Subotište területén létrehozták az ország első olyan poligonját, amelyen a leendő sofőrök ingyen vagy támogatással gyakorolhatják a biztonságos vezetést. Mindez azért fontos, mert a felmérések szerint a már levizsgázott vezetők közül csak 8,7 százalék rendelkezik olyan tudással, amely elegendő lenne ahhoz, hogy másodjára is levizsgázzanak, s például a tanulók 75 százaléka nem került még olyan helyzetbe, hogy hirtelen fékeznie kellett volna.
A fiókintézet igazgatóját másról kérdeztük:
Tapasztalata szerint van-e különbség a zentai és a nagykikindai terület között?
– Mivel földrajzilag igen közel áll egymáshoz a két egység, így azt kell mondanom, hogy a vállalatok és az emberek is igen hasonló gondokkal küzdenek.
Ön a magiszteri munkájában egy igen érdekes problémakört dolgozott fel, nevezetesen azt, hogy a megváltozott éghajlati körülmények milyen új biztosítási kultúrát követelnek. Figyelembe véve a tavalyi aszályt, és a napokban a Zentára és környékére zúdult esőmennyiséget, mit mondhatna a termelőknek?
– Láthatjuk, hogy időjárásunk milyen ütemben változik, így immár borzasztó nagy a kockázat a termelőknek, mert akár egy nap rossz idő is megsemmisítheti az egész éves munkát. Biztosítás nélkül szinte orosz rulett vetni, termelni, tehát a mezőgazdaságnak el kell azon gondolkodni, vajon megéri-e bebiztosítani a terményt. Hogy leegyszerítsük: egy hold termőföld prémiuma mindössze 39 kiló búza árának felel meg, vagyis a várható holdonkénti hozam 0,4 százaléka a befizetendő összeg. Elenyésző teher ez ahhoz képest, hogy egy vihar akár az egész terményt megsemmisítheti, tehát a termelő egész évben nyugodtan ülhetne otthon, hiszen biztosítással minden évben a terménye több mint 90 százalékára számíthat. Azt is el kell mondani, hogy a térségben egyedül a DDOR-nak vannak olyan mezőgazdasági szakemberei, akik folyamatosan a terepen tevékenykednek, s a legnagyobb szaktudással meg tudják állapítani a helyzetet.
Ebben az évben voltak nagy károk?
– Károk minden évben vannak, ám örömmel mondhatom el, hogy minden reális kárigénylésnek eleget tudtunk tenni idén, s ez az év további részében is így lesz.
