Bár Szabadka nem mondható egyetemi városnak, a meglévő egyetemek a középiskolákkal együttesen sok diákot csábítanak a városba, hogy a fiatalok itt folytassák tovább tanulmányaikat. Aki csak teheti, a diákkollégiumot választja, mint a legolcsóbb és legegyszerűbb lakhatási megoldást a tanév idejére, de a legtöbben szobát, lakást bérelnek, lehetőleg az iskolájukhoz közel, és persze cseppet sem mellékes körülmény a lakbér nagysága sem.
Ahogy közeledik a tanév, egyre aktuálisabbá válik a szállás kérdése. Év közben is tele vannak az újságok kiadó szobák, lakások hirdetéseivel, de az augusztusi kínálat elsősorban a diákokat, egyetemistákat célozza meg. Aki eddig nem talált magának szállást a tanév idejére, még mindig nem késett el, hiszen még lehet találni kiadó szobákat, bár ilyenkor már sokszor kapjuk azt a választ, hogy „sajnálom, már kiadtuk”. Az újsághirdetések között böngészve mi is felhívtunk néhány telefonszámot és körbeérdeklődtünk, hol mit és mennyiért kínálnak a Szabadkán továbbtanuló diákoknak, s a lakástulajdonosok milyen feltételeket szabnak a beköltözéshez.
Kiadó helyiségeket egyaránt találhatunk kertes házban és lakásban is, néhol magukkal a tulajdonosokkal is meg kell osztani az ingatlant, néhol az egész lakást birtokba lehet venni. A legtöbb kiadó szoba talán a Kertvárosban, a Közgazdasági Egyetem és az Óvóképző Főiskola közelében várja a diákokat, de a városközpontban a Tejpiac és a Sugárút környékén, valamint a Prozivka lakótelepen is találhatunk szállást csemeténk számára. Az árak nagyjából megegyeznek, mi a legolcsóbb szállást ötven euróért találtuk, de a legtöbb szállásadó hetven eurót kér a szobáért, amit havonta kell fizetni. Ebben az összegben maga a rezsi is benne van, tehát a kommunális költségek egésze, és a téli hónapokban a fűtés is. A szobákat bútorozottan adják ki, melyet legtöbbször egy vagy két diák vehet birtokba, attól függően, mekkora helyiségről van szó és hány ágyat tudnak rendelkezésre bocsátani. Ha két diák közösen veszi ki a szobát, az albérlet költségei rendszerint megfeleződnek, tehát fejenként akár harmincöt euróból is ki lehet hozni az egyhavi lakbért. A szobához minden esetben jár a konyha és a fürdőszoba használata, de rendszerint a háziakkal kell osztozni rajta, ám esetenként akár külön fürdőszobát is tudnak biztosítani a fiatalok számára. Többen is hangsúlyozták, hogy a telefon és a kábeltévé mellett az internet is elérhető, így például a diákok közösen vehetnek és használhatnak ADSL internetes csomagot.
A szállásadók némelyike már a telefonos beszélgetés során elmondta, milyen kikötései vannak a szoba kiadásánál, például volt, aki azt hangsúlyozta, hogy csak annak adja ki a szobát, aki biztosan egész évben ott marad nála és egyáltalán nem pályázott helyre a diákkollégiumba, mások pedig vagy csak fiúkat vagy csak lányokat fogadnak be, miközben szigorú házirendet állítottak fel.
Persze nem csak diákoknak van szükségük kiadó szobára, lakásra. Sokan, akik Szabadkán vállalnak munkát, vagy fiatalok, házaspárok, akik önálló életre vágynak, úgyszintén az albérletet választják, s nekik már nem elég csupán egy szoba. Nyolcvan–száz euróért már lehet bútorozott lakást vagy kisebb házat bérelni, de természetesen ennél alacsonyabb és magasabb áron is lehet albérletet találni, amin felül a rezsi költségei is minket terhelnek,
ami további ötven-hatvan eurót jelent. Legtöbb esetben nem kérnek külön letétet a bérlőktől, de van, aki a biztonság kedvéért ezt feltételként szabja meg.
