Nem egész két hónappal az új összetételű Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülése óta felállt a tanács teljes struktúrája, megalakultak a bizottságok, a Közigazgatási Hivatal. Az MNT június vége óta háromszor ülésezett, a bizottságok némelyike pedig már a munkát is megkezdte. Nem túlzás azt állítani, hogy az MNT nem pihenésre fordította a nyári hónapokat, az uborkaszezont. Ennek a mozgalmas időszaknak a befejeztével elérkezettnek láttuk az időt, hogy dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke összegezze lapunk számára az elmúlt hónapok történéseit és a jövővel kapcsolatos terveket.
Nem lehet munkakerüléssel vádolni az MNT-t. Sikerült-e megvalósítani a nyári hónapokra kitűzött célokat?
– Óriási szerencsém, hogy egyetemi tanár vagyok. Közismert, hogy az egyetemi tanárok júniustól októberig nem dolgoznak, legalábbis nincsenek munkahelyi kötelezettségeik. Ez a nyár alkalmat adott arra, hogy felálljon az MNT teljes struktúrája. Egy ideig úgy éreztem, hogy én magam vagyok az MNT. Ez azért volt, mert fokozatosan állt fel a Közigazgatási Hivatal és a bizottságok. A struktúra kialakításának és felállásának folyamatában éreztem magam néha nagyon egyedül. Szerencsére ezt az időszakot magunk mögött hagytuk. Az elmúlt időszakban számos személyes találkozón is részt vettem az MNT elnökeként. Ezek közül kiemelném Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel való találkozómat, illetve a miniszterelnök legközvetlenebb munkatársaival, Martonyi külügyminiszterrel és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárral való beszélgetésemet. Svetozar Čiplić emberi jogi és kisebbségügyi miniszterrel szintén többször találkoztam a nyár folyamán, valamint Žarko Obradović oktatásügyi miniszterrel is tárgyaltam. Az MNT reagált az iskolakezdéssel kapcsolatos, a tagozatok összevonásához fűződő problémákra is. A nyelvhasználati jogok megsértését illetően szintén több esetben kellett közbelépnünk. Nem minden a nyilvánosság előtt történt, de minden esetben hatékonyan jártunk el. A tanácsosi tisztségeket ellátó, szakmai szempontból kiváló kollégáim mostantól megkönnyítik munkámat, a teher nagy részét leveszik a vállamról. Így még több, eredményesebb és hatékonyabb munkára kell számítani az MNT-től a jövőben. Amikor elfogadtam tisztségem és elfoglaltam az elnöki pozíciót, akkor megígértem, hogy az MNT hatékonyan, sokat és a nyilvánosság teljes beavatásával fog dolgozni. A sok munkával kapcsolatos ígéret eddig is teljesült. Szerintem mindenki előtt világos, hogy az új összeállítású MNT nem egész 2,5 hónap alatt annyi ülést tartott, mint az előző összetételű MNT átlagban évente. A hatékonyságról nem nekem kell véleményt mondanom, de kétségtelen, hogy a zentai iskolaszékekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárások, az iskolabusz-projekt, a Képes Ifjúság-program és a Pannon RTV társalapítói jogainak átvétele azt bizonyítja, hogy a sok munka mögött hatékonyság is van. Ami pedig a nyilvánosságot illeti, hiszem, hogy a közvélemény soha nem volt ennyire részletesen tájékoztatva az MNT munkájáról, mint most.
Milyen szempontok alapján jelölte ki a Közigazgatási Hivatal tanácsosait, illetve hivatalnokait?
– Már korábban is jeleztem, hogy nagyon fontosnak tartom az MNT professzionalizációját. Ezért az összes tanácsos és hivatalnok főállásban látja el munkáját. Az előző MNT-ben ezeket a feladatokat az emberek tiszteletdíj fejében és szabad idejükben látták el. Ez gyakran meg is látszott a munkán. Ezért most minden jelölttel közöltem, hogy nem dolgozhatnak máshol, illetve nem láthatnak el más feladatokat. A másik szempont a szakmaiság volt. Olyan embereket választottam, akik adott területen már bizonyítottak, rendelkeznek munkatapasztalattal, terhelhetők, és környezetük jó szakembernek tartja őket. A tanácsosok szeptembertől vannak állandó alkalmazásban, de már korábban is belátogattak az MNT hivatalába. Az eddig látottak alapján elmondhatom, hogy a tanácsosok nagyon komolyan veszik feladatukat és igyekeznek tudásuk legjavát nyújtani. Szeretném leszögezni, hogy a tanácsosok politikai irányultsága nem befolyásolta döntéseimet. Igaz, hogy a magyar nemzetitanács-választást elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetség nyerte meg, de ez nem azt jelenti, hogy munkatársaim kiválasztásakor az volt a szempont, hogy a VMSZ pártstruktúrájában kinek nincs munkája. Persze a tanácsosok között VMSZ-tag is van, de ez a részlet nem számított kiválasztásuk alkalmával. A korábban felsorolt szempontok mellett számomra az is fontos volt, hogy a tanácsosi tisztséget betöltő személyek nemzetileg elkötelezettek legyenek és azonosulni tudjanak azzal az autonómiaeszmével, amelynek megvalósításán az MNT dolgozik.
Az MNT legutóbbi ülésén nyolc szabadkai intézményt kiemelt jelentőségűvé nyilvánítottak. Mik a céljaik ezekkel az intézményekkel?
– A nemzeti tanácsokról szóló törvény az intézményrendszer autonóm meghatározásán és MNT alá történő rendelésén keresztül teszi lehetővé az autonómia megvalósulását. A törvény koncepciója az, hogy a nemzeti identitást szolgáló állami intézményrendszer nagy mértékben vagy teljes mértékben az adott nemzeti tanács igazgatása alá kerülhessen. A kulturális intézmények esetében a törvény lehetővé teszi, hogy a nemzeti tanácsok kijelöljék azokat az intézményeket, amelyeket kifejezetten fontosnak tartanak. A kiemelt jelentőségű intézményekre a nemzeti tanácsok különösen odafigyelnek, létüket, folyamatos működésüket nemzeti érdekként fogalmazzák meg. Az MNT a pénteken megkezdett folyamattal megjelöli azokat az intézményeket, amelyeket nemzetünk megmaradása, kulturális hagyatékunk ápolása és megőrzése szempontjából fontosnak tartunk. Ez nem azt jelenti, hogy más intézmények nem fontosak. Ezek azok az intézmények, amelyek nélkül komoly veszélybe kerülne és csorbulna a vajdasági magyarság kultúrája. Az MNT nem veszi át a kijelölt intézményeket, de formálisan megjelenünk igazgatásukban. Az MNT-nek lesz tagja az intézmények igazgatói bizottságában, véleményezni fogjuk az igazgatót, követni fogjuk az intézmények programjait, fejlődését. Egyes intézmények esetében nagy valószínűséggel kérni fogjuk, hogy az MNT alapítóvá vagy társalapítóvá lépjen elő, de ezzel kapcsolatban még nem születtek végleges döntések. Nagyobb a valószínűsége annak, hogy a kifejezetten magyar intézmények, mint mondjuk a Kosztolányi Dezső Színház, esetében tesszük meg ezeket a lépéseket. A többi intézmény esetében mérlegelés és megbeszélés tárgya, hogy szükség lenne-e az MNT alapítói vagy társalapítói jelenlétére.
Melyik településeken folytatják a megkezdett folyamatot?
– Valószínűleg Zenta lesz a következő község, ahol kiemelt jelentőségűvé nyilvánítunk bizonyos intézményeket. Van egy olyan elvünk, hogy az adott önkormányzat területén élő magyarok száma határozza meg a sorrendet. Ezért volt az első állomás Szabadka, ahol a vajdasági magyarság egyötöde él. Az sincs kizárva, hogy egy körben több településen is kiemelt jelentőségűvé nyilvánítunk intézményeket. Igyekszünk, hogy a következő ülésen folytatódjon a megkezdett folyamat, hiszen hiteltelenné válnánk, ha most szünetet tartanánk. Azzal azt jeleznénk, hogy igazuk van azoknak, akik Szabadka-központúsággal vádolják az MNT-t.
Az iskolabusz-projekt egyelőre Szabadkán indult meg. Volt róla szó, hogy más térségekben is hasonló módon szervezik meg a diákok utaztatását. Mikor és melyik térségekben számíthatunk a projekt kiterjesztésére?
– Az oktatás az a terület, ahol a legkomolyabb feladatok várnak az MNT-re. Nem azt mondom, hogy az MNT vagy a magyar közösség nem lehet sikeres, ha ezen a területen nem sikerül áttörést elérnünk, de e nélkül ez nagyon nehéz lenne. Ebből a szempontból az MNT sikere oktatási programunk és stratégiánk megvalósításán áll vagy bukik. Orbán Viktorral is elsősorban ezekről a programokról beszélgettünk. Nagyon jó, hogy a miniszterelnök urat sikerült meggyőzni arról, hogy a magyar kormány anyagi és politikai támogatásban is részesítse az MNT programjait. Az iskolabusz-projekttel nagy mértékben hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a csökkenő diáklétszám mellett is megtartható legyen a minőséges magyar nyelvű oktatás. Sőt, reményeim szerint ennek a programnak köszönhetően egyre több magyar gyermek tanul majd anyanyelvén. Az új járatokat illetően meg kell terveznünk az iskolabuszok pontos útvonalát, és minden egyes érintett szülőt fel kell keresnünk. Nem elég, ha a szülők a tömegtájékoztatásból értesülnek a projektről, személyesen kell elmondanunk, hogy miért jó ez a kezdeményezés. Ez iszonyatos munka. Egyelőre nem tudnám pontosan megmondani, hogy mely településeken indulnak 2011 szeptemberében iskolabuszok, a programot és a projektet még véglegesítenünk kell. Hatástanulmányokat is el kell végeznünk, hogy kiderüljön, hol lenne ésszerű kialakítani egy központi iskolát, milyen útvonalon kívánatos működtetni az iskolabuszt ahhoz, hogy a lehető legjobb hatást eredményezze. Újvidékhez hasonló nagyvárosokban is lesz iskolabusz. Ezekben a városokban nincs sok magyar gyerek és a város különböző részein, szétszóródva élnek. Nyugat-Bácskában is legalább egy iskolabuszt kellene elindítani, Nagykikinda, Nagybecskerek környékét szintén fel szeretnénk ölelni, de szinte már biztos, hogy Kúla környékén is közlekedni fog iskolabusz. Elképzelhetőnek tartom, hogy egy év múlva ilyenkor 8-10 iskolabusz is közlekedni fog Vajdaság különböző területein.
Doroszlón, Nemesmiliticsen és egyéb nyugat-bácskai települések iskoláiban az idei tanév kezdetén zűrzavar alakult ki az összevont tagozatokat illetően. Ezek a gondok, úgy tűnik, megoldódtak, a tartományi oktatásügyi titkárság által engedélyezett kis létszámú tagozatok elindultak. Ugyanakkor a magyar diákok kis létszáma miatt szinte nincs olyan település, ahol ne lenne gond fenntartani a tagozatokat. Ezen a téren számíthatunk lépésekre az MNT részéről?
– A nyugat-bácskai iskolákkal kapcsolatban tudni kell, hogy az oktatásügyi minisztérium szóbeli utasításai a tagozatok összevonására érvénytelenek. Az igazgatók úgy vehetik, hogy az utasítások el sem hangzottak. Ezek az általános iskolák a tartományi oktatásügyi titkár hatáskörébe tartoznak. A minisztérium csak törvénytelenség esetében bírálhatja felül a titkárság döntését, erről ebben az esetben szó sincs. Ezekben az esetekben szerintem egyfajta türelemjáték folyik. A minisztérium nyomást próbált gyakorolni az iskolaigazgatókra, hogy azok vegyék komolyan a telefonon elhangzó utasítást, ijedjenek meg és járjanak el olyan módon, ami sem számukra, sem a magyar közösség számára nem jó. De a probléma létezik. Nekünk kétségtelenül választ kell találnunk a kis létszámú tagozatok kérdésére. 2011-ben fel is fogunk ajánlani egy konkrét választ a szóban forgó problémára. Nem kívánjuk a valós gondokat szőnyeg alá söpörni. Sajnos a magyar közösség vezetői az elmúlt években egy kicsit pontosan ezt tették, vagyis szőnyeg alá próbálták söpörni a problémát. Nem engedhetjük meg, hogy a minisztérium rajtunk kezdje meg a racionalizációt. Nem szabad eltűrni, hogy a kisebbségi nyelven folytatott oktatás kerüljön a racionalizáció első körébe. A minisztérium a folyamatot elkezdheti a szerb tagozatokban, és ha ott befejezte, akkor nyithatja meg a kérdést a kisebbségi tagozatokat illetően. A vajdasági magyar politikai vezetők eddig próbálták fenntartani a status quót: tudjuk, hogy ez pedagógiailag rossz, hogy gazdaságilag fenntarthatatlan, de ne csináljunk semmit, mert ha nem csinálunk semmit, akkor probléma sincs. Az új összetételű MNT nem ezt a magatartást kívánja gyakorolni. Szembe szeretnénk nézni a problémákkal és a szülők, a magyar gyerekek és a magyar nyelvű oktatás számára elfogadható válaszokat kívánunk találni. Nekünk az a dolgunk, hogy képviseljük a magyar diákokat és oktatást.
Az MNT múlt pénteken visszavonta a Magyar Szó laptanácsáról szóló döntést. Az ülésen elhangzott, hogy ellenőrzés helyett szakmai odafigyelésről és segítségről kellene beszélni. Hogyan nézne ki ez az odafigyelés, illetve segítség?
– A Magyar Szó olvasójaként gyakran találkozom olyan dolgokkal az újságban, amelyek szakmai szempontból zavaróak. Nem újságírói-szakmai, hanem nyelvi hibákra gondolok. A Magyar Szónak a közösség írástudását és nyelvi pallérozását kellene felvállalnia, ennek ellenére gyakoriak a nyelvi tévedések. A hibáknak a jövőben is hangot fogok adni, és ezt nem tartom cenzúrának, hanem jóindulatú szakmai segítségnek. Ha a szakmai segítséget visszautasítják, akkor azt nem kell szó nélkül hagyni. De nem csak a Magyar Szó esetében van erre szükség. A többi magyar nyelvű, közszolgálati funkciót ellátó médium esetében is javítani kell a szakmai színvonalat, fokozni kell a nyelvi pallérozottságot. Azzal kapcsolatban, hogy ezt a feladatot ki, kik fogják ellátni, még nem rendelkezem kiforrott elképzelésekkel. Szükség lenne egy szakmai kódexre, amit maguk a médiában dolgozók határoznának meg a már meglévő nemzetközi kódexek alapján. Ezután egy olyan szerv létrehozásán kell elgondolkodni, amely nem ellenőrzi, hanem követi és segíti a médiát. Ebben a testületben széles elfogadottságot élvező emberek foglalnának helyet. Ezekben az emberekben nemcsak az MNT-nek kell megbíznia, hanem a tájékoztatási eszközök munkatársainak is. Elképzelhetetlennek tartom, hogy az MNT tájékoztatási bizottsága legyen ez a testület.
A MAGYAR NEMZETI TANÁCS TANÁCSOSAI ÉS ÚJONNAN KINEVEZETT HIVATALNOKAI
BERETKA KATINKA – HIVATALOS NYELVHASZNÁLATTAL MEGBÍZOTT TANÁCSOS
1985-ben született Topolyán. Felsőfokú tanulmányait az Újvidéki Egyetem Jogi Karának általános szakirányán végezte, majd tanulmányait a Közép-európai Egyetem Jogi Tanszéke Nemzetközi Üzleti Jog szakának mesterképzésen folytatta. Tanulmányait 2010-ben fejezte be, majd a Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárságban végezte szakmai gyakorlatát. Rendszeres résztvevője volt a Vajdasági Tudományos Diákköri Konferenciáknak jogi témakörökben, ezen előadások anyagainak publikációja a VMTDK kiadványaiban jelent meg.
LENGYEL LÁSZLÓ – FELSŐOKTATÁSI ÜGYEKKEL MEGBÍZOTT TANÁCSOS
1975-ben született Óbecsén. Felsőfokú tanulmányait a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán végezte, képesítése okleveles agrármérnök, majd ugyanitt élelmiszerminőség-biztosítási szakmérnöki képesítést szerzett. A PhD abszolutórium megszerzésére 2007-ben került sor, a fokozatszerzés folyamatban van. 2003 szeptemberétől a budapesti Corvinus Egyetem zentai kihelyezett tagozatának vezetője. Számos nemzetközi szakmai projektum koordinátora, menedzsere és tanácskozás aktív résztvevője. Több szakmai publikációja jelent meg hazai és külföldi szaklapokban.
LOVAS ILDIKÓ – KULTURÁLIS ÜGYEKKEL MEGBÍZOTT TANÁCSOS
1967-ben született Szabadkán. Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén 1991-ben diplomázott. Az Újvidéki Televízió és a Magyar Szó újságírója, több művelődési és közéleti műsor szerkesztője, 1998 és 2008 között az Üzenet című folyóirat főszerkesztője. 2003 júniusa és 2010 januárja között Szabadka művelődési tanácsosa. Író. Önálló kötetei: Kalamáris (1994), Másik történet (1995), Meztelenül a történetben (2000), Via del Corso (2001) – szerbül is, Kijárat az Adriára, (2005, 2006) – németül, horvátul, bolgárul, Spanyol menyasszony (2007,2008) – szerbül is megjelent. Szirmai-, Bodrogvári-, Sziveri-, Bezerédi-díjas író.
BARÁT TÓTH LÍVIA – TÁJÉKOZTATÁSI ÜGYEKKEL MEGBÍZOTT TANÁCSOS
1962-ben született Nagykikindán. Az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén 1986-ban szerzett oklevelet. Több éven át az Újvidéki Rádió szerkesztője, (1985–1996), öt éven át a Képes Ifjúság főszerkesztő- igazgatója, 2001-től a Hét Nap egyik szerkesztője. 2009-től a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, de tagja más civil szervezeteknek is. 1993-tól több riportkönyv társszerzője, szerkesztője. Két önálló publicisztikai kötete is megjelent.
VÁRKONYI ZSOLT – HIVATALI KOORDINÁTOR ÉS AZ ÁLTALÁNOS JOGI ÜGYEK TANÁCSOSA
1964-ben született Zentán. Az újvidéki Jogtudományi Karon diplomázott, oklevelét a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kara igazságügyi szakán honosíttatta. Vállalati jogászként több cégben szerzett tapasztalatot, 1996 és 2006 között a Zentai önkormányzat jegyzője és a Zentai Közművállalat vállalati jogásza. 2008-tól a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet felügyelő bizottságának tagja.
SOÓS MIHÁLY – OKTATÁSI ÜGYEKKEL MEGBÍZOTT HIVATALNOK
1953-ban született Ürményházán. A belgrádi Egészségügyi Főiskolán szerzett diplomát. A szabadkai Egészségügyi Középiskola volt igazgatója, a Vajdasági Módszertani Központ elnöke, a Vajdasági Magyar Ösztöndíj Tanács tagja. Az Itthon 2000 és a HazaéRsz projektumok, a Vajdasági Magyar Oktatási Honlap, az Integra program, a Tantárgyháló tanulmányi verseny és a NetTanTár programok kezdeményezője és szervezője.
VARGA DIÓSI VIOLA – ATANÁCS ARCULATÁÉRT ÉS A MÉDIÁÉRT FELELŐS HIVATALNOK
1979-ben született Rastadtban. Nemzetközi marketing szakos közgazdász, valamint a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének abszolvense. Az MNT volt tagja, a Vajdasági Szabadegyetemek főszervezője, a Vajdasági Ifjúsági Fórum volt elnöke. A Dunatáj Régiófejlesztő Egyesület egyik alapítója, a Regionális Tudományi Társaság tagja, számos szakmai és tudományos tanácskozás szervezője. Vállalkozóként több cég és intézmény sajtó-, PR-, marketing- és informatikai megbízását teljesítette.
